Vallási csúcstalálkozó - Ferenc pápa megérkezett Kubába (videók)

Ferenc pápa Kirill pátriárkával, az orosz ortodox egyház fejével találkozik Kubában. Akár még néhány évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna a katolikus és a moszkvai ortodox egyház fejének találkozója, létrejötte azt mutatja, hogy a pápa szívén viseli az egyházak közötti közeledés, az ökumenizmus sorsát. "A mai nap a kegyelem napja. A találkozás Kirill pátriárkával Isten ajándéka. Imádkozzatok értünk!" - üzente a katolikus egyházfő Twitter-oldalán.

Ferenc pápa és Kirill pátriárka találkozójának első néhány perce nyilvános volt a sajtó számára. A vatikáni központi televízió által közvetített képeken látni lehetett, hogy egymás üdvözlése után leültek és elkezdtek tolmács segítségével egymással beszélni. Az újságírókat rövid idő után kiküldték a teremből.

Ferenc pápa és Kirill pátriárka várhatóan két-három órás megbeszélést folytat egymással, majd közös nyilatkozatot ad ki.

A lehető legnagyobb körültekintéssel sikerült megszervezni a vallási minicsúcsot. A szervezők gondosan figyeltek a másik „gyenge pontjaira”, ezért is nem Európában, hanem Latin-Amerikában, semleges helyszínen rendezik meg. Kirill pátriárka február 11-22 között látogat el Közép- és Dél-Amerika több államába, köztük Kubába, Ferenc pápa pedig mexikói útjának közbülső állomásaként száll le gépével Havannában. A találkozó jelentősége szinte felmérhetetlen. Az egyházszakadás óta most először találkozik egymással az orosz ortodox vallási vezető és a katolikus egyházfő.

Moszkvai közlések szerint két évtizeden keresztül készítették elő a találkozót. Oroszország sokáig elzárkózott a mindenkori egyházfővel folytatandó négyszemközti megbeszélésektől. A katolikus és az orosz ortodox egyház viszonya régóta egy helyben topogott. Sem II. János Pál, sem XVI. Benedek pápasága idején nem jöhetett létre vallási csúcstalálkozó a pápa és az orosz pátriárka között. Ha úgy vesszük, a katolikus és az ortodox egyház közötti feszült viszony már majdnem ezer évre vezethető vissza, hiszen 1054-ben került sor a nagy szkizmára, a keleti és nyugati egyház szétválására, ami dogmatikai, liturgiai, teológiai, egyházszervezeti és egyházpolitikai szétválasztást is jelentett. Évszázadokon keresztül lényegében semmilyen elmozdulás sem volt tapasztalható a két állam viszonyában, mígnem a II. vatikáni zsinatra már az ortodox egyház képviselőit is meghívták az ökumenizmus jegyében.

A találkozó jelentőségét az is adja, hogy egy politikailag kényes helyzetben kerítenek sort rá. Oroszország ellen nemzetközi büntetőintézkedések vannak érvényben a Krím annexiója, majd a kelet-ukrajnai lázadók támogatása miatt, s bár az Európai Unióban egyre többen fejezték ki egyet nem értésüket az uniós büntetőintézkedésekkel kapcsolatban, ezek hatályát decemberben június végéig meghosszabbították. „Az a tény, hogy a találkozót akkor rendezik meg, amikor még érvényben vannak a nyugati büntetőintézkedések, megerősíti: Oroszország civilizált szerepet játszik a kereszténység életében” – jelentette ki Alekszander Avgyejev, Moszkva Vatikánba akkreditált nagykövete a TASZSZ hírügynökségnek. A Vatikán mindenesetre azzal is jelezte, felülemelkedik a politikán, hogy 2015 júniusában Vlagyimir Putyin volt a pápa vendége. (Az orosz elnök 50 percet késett a találkozóról.)