Magyar ápolók napja;

2016-02-22 16:38:00

Babuci, ügyesen csinálod! - Szakmai nap a magyar ápolók napja alkalmából

Az 1817 február 19-én született Kossuth Zsuzsanna emlékére ez a nap a Magyar ápolók napja. Budapesten ma, február 22-én emlékeztek meg e jeles napról. 

Kossuth Zsuzsanna az 1831-es kolerajárvány idején bátyja segítőtársa, aki a felvidéki kolerajárvány kormánybiztosa ekkor, együtt intézik a vesztegzárban lévő betegek és koleragyanúsak ügyeit. Élete első tragédiája, amikor kisfia születésekor elveszti férjét (Meszlényi Rudolf). Önfeláldozó tevékenységre, hivatásra, a betegek ápolására vállalkozik a szabadságharc idején. Felismeri, hogy nincs elég ápolónő az országban, az egészségügyi ellátás katasztrofális, a kórházak felszereltsége nagyon hiányos, s kevés a számuk. A bátyja (Kossuth Lajos) kormányzóvá választása után két nappal - kinevezi őt a magyar honvéd csapatok országos főápolónővé.

1849 januárjától az egyik szervezője volt az Országos Nőegylet gyűjtési munkáinak, és felügyelte a kórházi felszerelések raktárát. Főnővéri kinevezésekor az ő hatáskörébe került az akkor életre hívott Országos Kórodai Főápolónői Intézet. Az intézménynek az lett a feladata, hogy a nyilvántartsa az ápolónői kart, összehangolja az országos ügyeket, s begyűjtse, tárolja, majd szétossza a kórházi ápolási munkához szükséges felszereléseket. Kossuth Zsuzsanna a kinevezésekor, 1849. április 23-án felhívást intézett a tábori kórházak igazgatóihoz.

Tájékoztatást kért kórházi felszereltségükről, és a válaszok alapján kezdte meg kórházszervezési tevékenységét. Ugyancsak ezekben a napokban felhívással fordult a nőkhöz is, hogy jelentkezzenek önkéntes ápolónőnek. A Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályától megkapta az intézkedési jogkört, s ő lett az ápolásra jelentkező nők szakmai és fegyelmi elöljárója. Klapka György hadügyminiszter-helyettes 1849. április 25-én rendeletet adott ki a honvéd orvosi kar munkájának erősítésére: a kórházparancsnokok kötelesek igénybe venni az önkéntes asszonyok és leányok munkáját, ápolási kiképzésükről pedig a beosztott orvosok gondoskodnak.

Ebben az időben férfi ápolókat is alkalmaztak, akik alkalmasak voltak a beteg ellátására. A szabadságharc ideje alatt a helyzet reménytelenné válik, az orvosok, ápolók hősies erőfeszítése ekkor már kevésnek bizonyul, hiszen nincs kötszer, gyógyszer, élelmiszer. A szabadságharc bukása után az egész család emigrált. Először orosz, majd osztrák fogságba kerülnek. Közben meghalt a fiúgyermeke. Az osztrákok kényszerítették Kossuth Zsuzsannát, hogy Nagyváradról térjen vissza Pestre a családjával együtt. Hazaárulással vádolják, majd később részt vesz egy összeesküvés előkészítésében Makk Józseffel és Jubál Károllyal együtt, abban bízva, hogy Kossuthot sikerül visszahozni az országba, s belső felkelést szervezni az osztrákok ellen, de bizonyíték hiányában nem ítélik el. Azzal a feltétellel helyezik szabadlábra, hogy a Kossuth család valamennyi itthon maradt tagja elhagyja a Habsburg Birodalom területét. Először Lipcsébe, majd Brüsszelbe utaznak, majd 1853. tavaszán érkeznek meg New Yorkba. Ekkor már tüdőbetegség gyötri. 1854. június 29-én halt meg. Az ő emlékére, születése napján tartják meg minden év február 19-én a Magyar ápolók napját. 

Ebből az alkalomból Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a budapesti ünnepségen elmondta: arra készülnek, hogy a szociális ellátórendszerhez kerülnek azok a kapacitások, amelyek sokkal inkább kötődnek ehhez, mint az egészségügyihez. Hozzátette: valószínűleg mindenki ugyanabban az épületben fog dolgozni, ahol eddig, csak a fenntartó változik.