Biró Marianna;

Amnesty International;menekültek;menekültügy;

2016-02-25 06:00:00

Amnesty: veszélyben az emberi jogok

Sokat romlott az alapvető emberi jogok érvényesülésének globális helyzete tavaly. Az Amnesty International 2015-ről látleletet adó jelentése szerint a világ számos kormánya arcátlanul megszegte a nemzetközi egyezményeket, és szánt szándékkal aláássa az emberi jogok védelmére létrehozott intézményeket. A szervezet főtitkára, Salil Shetty arra figyelmeztetett, hogy "nem csak az emberi jogaink vannak veszélyben, hanem az ezeket védelmező törvények és az intézményrendszer is", a magyarországi állapotokról pedig Jeney Orsolya, az AI hazai igazgatója fogalmazott úgy: "van miért szégyenkezni".

Ahogy a világ többi része, úgy Magyarország sem lehet büszke 2015-ös emberi jogi teljesítményére - mondta az Amnesty International (AI) Magyarország igazgatója a szervezet emberi jogok tavalyi helyzetéről készített éves jelentésének tegnapi bemutatóján. Jeney Orsolya ismertette: az emberi jogok nemzetközi védelmi rendszerét a felbomlás veszélye fenyegeti, hiszen a rövidtávú nemzeti érdekek és a végletekig szigorú biztonsági fellépés az alapvető szabadságjogok elleni nagymértékű támadáshoz vezettek. Az AI világjelentése kapcsán a szervezet főtitkára azzal a figyelmeztetéssel foglalta össze a 2015-ös év tapasztalatait, hogy az "emberi jogaid veszélyben vannak: világszerte számos kormány semmibe veszi azokat". Salil Shetty emlékeztetett: "emberek milliói szenvednek az államok és a különböző fegyveres csoportok jogellenes fellépéseitől, miközben a kormányok az emberi jogok védelmét a biztonságra, a nemzeti jogrendre és a nemzeti ’értékekre’ való fenyegetésként tüntetik fel."

Az AI szerint az emberi jogokat aláaknázó, alattomos trend terjed a világban, ami abból fakad, hogy a kormányok arcátlanul támadják, alulfinanszírozzák vagy teljes mértékben elhanyagolják azokat az intézményeket, amelyek kifejezetten az állampolgárok emberi jogainak védelmére jöttek létre. "Nem kizárólag az emberi jogaink vannak veszélyben, hanem az ezeket védelmező törvények és intézményrendszer is. Több mint 70 év kemény munkája és az emberi jogok fejlődése került most veszélybe" - hangsúlyozta Shetty. Az egyes kormányok ugyanis egyaránt akadályozzák az ENSZ emberi jogi intézményeinek, a Nemzetközi Büntetőbíróságnak a munkáját, valamint olyan regionális emberi jogi mechanizmusoknak a működését, mint az Európa Tanács vagy az emberi jogok Amerika-közi rendszere azáltal, hogy kihúzzák magukat a szervezetek ellenőrző tevékenysége alól, ami a saját emberi jogi állapotuk feltérképezésére szolgálna.

Az AI ezért felszólítja a nemzeti kormányokat, hogy politikailag és anyagilag is támogassák azokat a rendszereket, amelyeket azért hoztak létre, hogy fenntartsák a nemzetközi jogrendet és megvédjék az emberek jogait. A világjelentés részletesen dokumentálta, hány nemzeti kormány szegte meg a nemzetközi jogot 2015-ben nemzeti szinten is. Az adatok alapján a szervezet arra az egyre aggasztóbb trendre is figyelmeztet, hogy a kormányok egyre gyakrabban veszik célba és támadják az emberi jogi aktivistákat, ügyvédeket és mindazokat, akik az emberi jogok védelme érdekében munkálkodnak. "Ahelyett, hogy elismernék ezeknek az embereknek a társadalomban betöltött fontos szerepét, számtalan kormány tudatosan arra törekszik, hogy elfojtsa a kritikát. Saját törvényeiket szegték meg, hogy saját polgáraik ellen felléphessenek" - fogalmazott Shetty, az AI-jelentés maga pedig mindezt részben a 2015-ben kibontakozó nemzetbiztonsági veszélyekre adott kormányzati reakcióként értékelte. "A nemzetbiztonsági veszélyekre adott helytelen kormányzati válaszok között említhető a civil társadalom elnyomása, a magánélethez való jog és a szólásszabadság csorbítása. A kormányok mindent megtettek, hogy az emberi jogok 'szitokszóvá' váljanak az emberek szemében, és szembe állították a nemzetbiztonsági érdekekkel, a nemzeti jogrenddel és a ’nemzeti értékekkel’. A kormányok ezáltal saját törvényeiket is megszegték" - húzta alá a főtitkár.

Az ENSZ, valamint az emberi jogi és menekültvédelmi intézményei egyaránt nagymértékben megszenvedték, hogy az ellenszegülő kormányok figyelmen kívül hagyták ajánlásaikat, és ellenségeskedéssel válaszoltak javaslataikra 2015-ben. Sok kormány szánt szándékkal akadályozta az ENSZ fellépését, hogy megakadályozhassa a tömeges atrocitásokat vagy számon kérhesse a szörnyűségek elkövetőit. Szintén sok kormány elutasította vagy megvetéssel kezelte az ENSZ ajánlásait arról, hogyan javíthatnának az emberi jogok helyzetén nemzeti szinten is. Kiemelték: a szíriai konfliktus az egyik legborzasztóbb példa arra, hogy milyen katasztrofális következményekkel jár az emberekre nézve, ha az ENSZ rendszeresen csődöt mond abban, hogy betartassa a nemzetközi jogot és biztosítsa az emberi jogok gyakorlását és az elszámoltathatóságot. Az AI ezért nemcsak az ENSZ reformját sürgeti, hanem felszólítja tagállamait és az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy bátran álljanak ki a reformok mellett, kezdve azzal a folyamattal, ahogyan új főtitkárt megválasztják.

A kormányoknak meg kell szüntetniük jogellenes cselekedeteiket, és meg kell erősíteniük azokat a védelmi rendszereket, amelyeket jogaink védelmében építettek ki. Az emberi jogok szükségletek, és nem kiegészítők; a tét az emberiség számára még soha nem volt nagyobb” - fogalmazott az AI főtitkára, Shetty szerint "a világ vezetői rendelkeznek azzal az akadályozó erővel, hogy a hasonló bűncselekmények kontrollálatlanul terjedjenek tovább".

Nincs oka büszkeségre Magyarországnak sem az emberi jogok területén nyújtott tavalyi teljesítménye miatt - jelentette ki tegnap, már Budapesten Jeney Orsolya. Az AI hazai igazgatója az országjelentést ismertetve elmondta az illetékes hatóságok és állami szervek diszkriminálják a romákat, menekültek ezrei előtt zárta le a kormány a határokat, de vannak gondok a vallásszabadsággal és a civil szerveztek háborgatásával is. Jeney hosszasan sorolta azokat a tavalyi eseteket, amelyek komoly aggodalomra adnak okot, s amelyek miatt a magyar kormányt figyelmeztetni kényszerültek.

Menekültügy

Az AI szerint miközben Magyarország részese az összes fontos nemzetközi emberi jogi dokumentumnak, jogilag és fizikailag is elzárta a konfliktusok elől menekülők útját a hatékony menekültügyi eljárás elől. A kormány, annak ellenére, hogy az EU decemberben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, nyilvánvalóvá tette, hogy "nem akar részt venni semmilyen, a menekültek és menedékkérők helyzetén javító európai megoldásban" - kezdte a témában tett megállapításaik ismertetését Jeney. A jelentés szerint ugyanis a menekültek és menedékkérők magyarországi megjelenésére a kormány válasza olyan intézkedések elfogadása volt, amiknek egyetlen célja ezeknek az embereknek az országon kívül tartása.

Magyarország 2015-ben egyre inkább ellenséges hangnemet ütött meg az ügyben. Az AI már a nemzeti konzultációval kapcsolatban figyelmeztetett, hogy veszélyes összemosni a migrációt a terrorizmussal - emlékeztetett, hozzátéve: vélhetően a plakátkampánynak is a menekültellenes hangulatkeltés volt a célja. Később a kabinet kerítést épített az ország déli határára, szeptember 15-én a kormány kihirdette a "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet", miközben hatályba léptek a Büntető Törvénykönyv és a menedékjogról szóló törvény módosításai, bűncselekménnyé minősítve a határzár tiltott átlépését és "tranzitzónákat" létrehozva a határon. Ezeknek a működéséről Jeney szerint még mindig alig tudni valamit, így azt sem, hogy bent pontosan mi történik. "Amit mi láttunk, amikor lent voltunk a déli határnál, hogy a fiatal férfiakat szinte sosem engedték be a tranzitzónákba, a családokat viszont igen" - mondta az igazgató, aki szerint ezzel a magyar állam diszkriminatív, sőt tisztességtelen eljárással közelít a menedékkérőkhöz. Különösen kifogásolta a rendőrség fellépését Röszkénél, és azt mondta, nem kaptak tájékoztatást az emberek. Ahelyett tehát, hogy a kormány ellátta volna a nemzetközi kötelezettségekből fakadó feladatát, "menekültvédelemtől mentes övezetté alakította" az országot, kriminalizálta a bajba jutottakat. Úgy fogalmazott, "a menekültügy miatt csakis szégyenkezhetünk".

Rasszizmus

A magyar romák ki voltak téve az erőszakos kilakoltatás kockázatának, és nem védték őket megfelelően a gyűlölet-bűncselekmények ellen - áll az AI 2015-ös országjelentésében. Szeptemberben az Egri Törvényszék kimondta, hogy a rendőrség diszkriminálta a romákat Gyöngyöspatán, amikor nem védte meg őket 2011 tavaszán a rájuk támadó szélsőjobboldali csoportoktól. A különböző paramilitáris csoportok több hétig járőröztek Gyöngyöspata romák lakta városrészében. Októberben pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága állapította meg, hogy Magyarország megsértette a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, amikor nem vizsgált ki egy szintén 2011-es rasszista támadást egy roma férfi ellen Szegeden - sorolta a tavalyi fejleményeket az igazgató. A gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatban Jeney azt mondta: továbbra is probléma, hogy a rendőrségnek nincs protokollja az ilyen esetekre, és nincs megfelelő adatgyűjtés, amely segíthetné a megelőzést.

Kitért a miskolci Számozott utcák helyzetére is, tételesen sorolva az ügyben előremutató, s továbbra is aggasztó történéseket. "Miskolc önkormányzata sem kegyelmezett" a város legkiszolgáltatottabb lakóinak - fogalmazott, majd ismertette: március és június között nagyjából 120 családot lakoltattak ki erőszakkal, sokuknak rokonokhoz, felújításra szoruló házakba kellett költözniük, vagy konkrétan hajléktalanok lettek. A korábban kilakoltatott családok túlnyomó többségének nem biztosítottak megfelelő alternatív lakhatást vagy kártalanítást, ami további súlyos problémákat vet fel. Jeney közölte: az önkormányzatnak tisztelnie kell az emberek jogait, valódi alternatív lakhatási lehetőséget kell biztosítania a lakóknak. "Annak ellenére, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosa és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyaránt megállapította, hogy az önkormányzat hátrányosan megkülönböztette a Számozott utcák főként kisgyerekes roma családjait, a hivatal nem hajlandó felfüggeszteni a kényszerkilakoltatásokat és igazságot szolgáltatni azoknak, akik a hatóságtól való félelmükben menekültek el otthonaikból" - hangsúlyozta.

Civil társadalom és egyház

"A kormány alaptalan támadást indított azok ellen a bátor és független civilek ellen, akik hosszú idő óta hívják fel a figyelmet a Magyarországon történő jogsértésekre, és munkájukkal biztosítják, hogy hazánk egy jobb, élhetőbb és szabadabb ország legyen" - fogalmazott Jeney, aki szerint az, ami 2014-2015-ben történt, aggasztó, a zaklatásnak kitettek között főként jogvédő szervezetek voltak, amelyek olyan kritikát fogalmaztak meg az elmúlt években, amelyet Magyarországnak komolyan kellene vennie. "Ha a civileket támadják, a társadalmát támadják" - tette hozzá az igazgató, aki ugyanakkor arról is részletesen beszámolt: a kormányzati politikával szemben kritikus civil szervezetek regisztrációjuk és adószámuk elvesztésére vonatkozó fenyegetésekkel szembesültek 2015-ben.

Kísérteties ebben a hasonlóság a vallásszabadság területével, ahol - miután a 2011-es egyházügyi törvény előírta az egyházaknak és más vallási szervezeteknek az újbóli nyilvántartásba vételt - súlyos aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy több vallási közösségtől megtagadták azokat a jogokat, amelyekkel korábban egyházként rendelkeztek. A nyílt és több hazai, valamint nemzetközi jogorvoslati fórumon is igazolt jogsértést a magyar kormány továbbra sem orvosolta, sőt. Jeney végül kijelentette: bíznak abban, hogy Magyarországon a rossz gyakorlatokat kijavítják és visszatérnek az európai útra. Az AIl abban igyekszik segíteni, hogy a kormány maradéktalanul biztosítani tudja az emberi jogokat - közölte.