Juhász Dániel;

oktatás;Klik;Pölöskei Gáborné;

2016-02-27 06:02:00

Kozmetikáznák a torzszülött Kliket

Új vezetőt kapott az iskolák mindennapjait megkeserítő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az ideális jelöltet nem is kellett messze keresni: Pölöskei Gáborné, Áder János köztársasági elnök testvére 2013 óta az oktatásért is felelős minisztériumban dolgozik, néhány éve kritikus elemzést is írt az intézményfenntartó központról. Kérdés, a vezetőcsere megoldhatja-e a problémákat, a végső döntéseket ugyanis a miniszterelnök mondja ki, aki úgy látja, irányváltásra nincs szükség.

Az orbáni oktatáspolitika bukásához kétség sem fér, az utóbbi öt év közoktatásban levezényelt ámokfutásának legnagyobb kudarca pedig az egész rendszer szimbólumává - az iskolákban pedig szitokszóvá - vált Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). A gigaintézmény az eredeti elképzelések szerint a 2010 előtti, a Fidesz szerint gazdaságilag csődbe ment közoktatás újjászületését szolgálta volna, megálmodói az oktatási esélyegyenlőség növelését, az iskolák átláthatóbb és gördülékenyebb gazdálkodását tűzték célul.

A Klik az ország legnagyobb munkáltatójaként 2013 januárjától működteti az állami iskolákat, mintegy 120 ezer embert foglalkoztat, jelentős részük pedagógusként dolgozik abban a csaknem 2200 intézményben, amely a mamutszervezet alá tartozik. Szerkezetileg úgy néz ki, hogy van egy budapesti főközpont, majd vannak a megyei szervezetek és az ezek alá tartozó tankerületek, szám szerint 198. A kormányzat gyakran hangoztatja, hogy a Klik egész Európában páratlan, sehol sincs ekkora működtető szervezet - talán nem véletlenül. A Klik ugyanis már megalakulása óta gyakorlatilag működésképtelen, feladatainak képtelen megfelelni, s mivel költségvetését évről évre alultervezik, folyamatos forráshiánnyal küzd, adósságot adósságra halmoz.

Hamar kiderült, hogy az erőszakos és átgondolatlan központosítás főként arra szolgál, hogy újabb és újabb forrásokat vonjanak ki a közoktatásból, a pedagógus szakszervezetek szerint évről évre legalább 100 milliárd forint hiányzik, az oktatásra fordított kiadások a GDP arányában 2010 óta meredeken csökkennek. A Klik által fenntartott iskolák többségében szinte mindennaposak a pénzhiányból fakadó működési gondok, több intézményben gyakran előfordul, hogy még az alapvető eszközöket (papír, kréta) is a tanároknak, szülőknek kell beszerezniük.

A tanári bérekkel is gyakran gondok vannak, több esetben hónapokat késnek, de előfordul, hogy a Klik a beszállítóknak, a közműszolgáltatóknak sem fizet időben - emiatt megesett, hogy iskolákban nem volt fűtés vagy áram. Az érintettek hiába írnak levelet, keresik telefonon valamelyik helyi vagy a budapesti központot, panaszaik rendszerint érdemi válasz nélkül maradnak. A Klik jelenleg tudható idei költségvetése 435 milliárd forint, amely Hanesz József napokban menesztett Klik-vezér szerint csak a bérek kifizetésére elég - vagy azokra is csak alig. December végéig a gólem 17 milliárdos adósságot halmozott fel, a Magyar Államkincstár adatai szerint a Klik a legnagyobb adós.

Ugyancsak gond a túlzott bürokrácia, amely elől a tanárok sem menekülhetnek. Az állami hivatal a pedagógusokat is hivatalnokká, adatszolgáltatókká degradálta, olyan felesleges adminisztratív terheket rótt rájuk, amelyek az érdemi tanítói munkától vonták el az időt. Nem is csoda, hogy elegük lett az értelmetlen intézkedésekből: a Miskolci Herman Ottó Gimnázium januárban nyilvánosságra került, a közoktatás rendszerszintű problémáit összefoglaló levele óta országos tiltakozás épült ki, a rendszerrel elégedetlen tanárok, diákok, szülők, oktatással foglalkozó civil és szakmai szervezetek problémalistájának első pontjai között szerepel a mára botrányairól hírhedtté vált Klik helyzete.

Szakértők is azon az állásponton vannak, hogy a közoktatási rendszer anomáliáiért a Klik az egyik legnagyobb felelős. Még az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) háttérintézménye, az Oktatási és Fejlesztési Intézet is azt állapította meg nemrég publikált kutatásában, hogy a Kliknek szinte csak hátrányai vannak, léte csak akadályozza az iskolák mindennapi működését. Egyértelművé vált tehát, hogy az országos tiltakozóhullám nyomására a kormány által összetákolt - a közoktatásban valóban érdekelt szervezetek nélkül összeülő - köznevelési kerekasztal is első helyen foglalkozik a Klik helyzetével. A tanár-diák megmozdulásokba belebukott Czunyiné Bertalan Judit helyére ültetett Palkovics László oktatási államtitkár tegnap kijelentette: a Klik működésére és 17 milliárdos adósságának rendezésére a kormány 38 milliárd forintot csoportosított át, ígérete szerint a pénz már hétfőn ott lesz a gigafenntartó számláján.

Palkovics korábban azt is elmondta, lényegében jónak tartja az orbáni irányt, így a Klik megszüntetése sem indokolt, elegendő a rendszer finomítása. Úgy véli, a fenntartó központ szerkezete lehetővé teszi a gyors átalakítást, és rövid időn belül teljesen új struktúra jöhet létre, amit már júliusig igyekeznének megvalósítani. Ugyanakkor beismerte, a tárcának még nincs "kiérlelt álláspontja." Az Emmi-vel hónapok óta tárgyaló Pedagógusok Sztrájkbizottságának viszont van, 25 pontos követeléseik közt javaslatot tettek az állami fenntartás átalakítására. A kormányzat - bár állítja, hogy "széleskörű" megállapodás-tervezetet küldött a sztrájkbizottságnak - érdemi, konkrét válaszok nélkül hagyta a Klikre vonatkozó javaslatokat, a dokumentumban csak a szokásos, a tiltakozások csillapítására szolgáló propagandaszöveg jelenik meg, mint hogy "szükséges a Klik decentralizációja" vagy hogy "a Klik közbeszerzési és beszerzési folyamatait át kell alakítani."

A sztrájkbizottság konkrétan azt szeretné, hogy az iskolák váljanak ki a hivatali rendszerből, az állami fenntartónak ne legyen több jogosítványa, mint a többi intézményfenntartónak, az állami ellenőrzés rendszerét válasszák szét az intézményi ellenőrzés rendszerétől, adják vissza az iskolaigazgatók munkáltatói és gazdálkodási jogát. Az Emmi által küldött tervezetben ezekről szó sem esik, így a szakszervezetek inkább arra vállalkoztak, ők fogalmazzák meg a megállapodás tervezetét és küldik meg a minisztériumnak.

Nem tudni, hogy a pedagógusok követeléseit mennyire veszik majd figyelembe - az eddigi reakciók alapján erre nem igazán lehet számítani - az viszont biztos, hogy a Kliknél nagy átalakításokat tervez a Palkovics irányítása alá került oktatási kormányzat. Az államtitkár meg van győződve arról, hogy a Klik működésképtelensége mögött "menedzserhibák" is állnak, éppen ezért megszabadult Hanesz Józseftől, helyére pedig Pölöskei Gábornét, az Emmi korábbi főosztályvezetőjét ültette, aki március 1-től vezeti a Kliket. Pölöskeiné korábban elemzést is írt a Klik működéséről, amelyben a rendszer mostani, túlközpontosított formáját tarthatatlannak nevezte. Palkovics tegnap mutatta be a sajtónak az új Klik-vezért, aki három egységben képzeli el a fenntartóközpont helyzetének rendezését: az első a tartozások rendezése, a második a mindennapi működés biztosítása, harmadik egy új szervezet kialakítása július 1-ig. Konkrétumokról most sem esett szó.

Bár jelentős átalakításokra lenne szükség, az ellenzéki pártok szerint valódi reformokra nem nagy az esély. Annak ellenére, hogy Pülöskeinét "jó és elismert szakembernek" nevezik, úgy vélik, a vezetőváltás nem megoldás a Kliknél. Emlékezetes: a gigaközpont az elmúlt 3 három évben már két vezetőt emésztett fel, mindannyian egyetlen akarattól függtek: a miniszterelnökétől. Az érdemi döntések nem az államtitkárok, miniszterek kezében van, ők csupán végrehajtói a miniszterelnök elképzeléseinek. Orbán pedig már egyértelművé tette: a 2010-ben megkezdett irány jó, arról nem szabad letérni. A kormányzat eddigi reakcióiból pedig jól látszik, hogy csak olyan "engedményeket", megoldásokat hajlandóak elfogadni, amelyekkel még saját, kudarcot vallott rendszerükön belül maradhatnak.