cafeteria;Varga Mihály;Orbán Viktor;MKIK;kettős adórendszer;

2016-03-11 06:00:00

Búcsúzhatunk a cafetériától?

Lényegében készpénzesítik a béren kívüli juttatásokat (cafeteria-rendszert) 2017 januárjától - jelentette be tegnap Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján. Az ugyanitt felszólaló Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kijelentette: az államháztartás hiány nélküli működése a költségvetés-politika jövőbeli célja. A kormányfő és minisztere is hitet tett a GDP arányos államadósság folyamatos csökkentése mellett.

Hagyományos eszközökkel nem fogunk tudni olyan béremelkedést elérni, ami a fiatalok hazacsábításához és a fogyasztásnövekedés megalapozásához kell, lehet, hogy itt megint kreatív megoldásokra lesz szükségünk - ezzel a furcsa, a közgazdaságtan szabályaitól eltérő indokkal érvelt a kormányfő az MKIK tanácskozásán. Ezzel összefüggésben bejelentette, a jövő év januárjától teljes mértékben átalakítják Magyarországon a béren kívüli juttatások rendszerét. Az átstrukturálásra az adta az okot, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban kifogásolta a magyar cafeteria-rendszert. Valójában azonban nem a béren kívüli juttatások adózását tartották korrigálandónak, hanem azt, hogy egy állami cég egyeduralmának megteremtése céljából kiszorítottak a magyar piacról két francia céget, amely korábban üdülési, illetve étkezési utalványokat forgalmazott. Orbán Viktor bejelentette: a jelenlegi cafeteria-rendszer januártól nem lesz fenntartható, ezért júliusig ki kell találni, hogyan lehet kialakítani egy nyílt, kettős bérrendszert, melynek keretében az állam a fizetés egy részének járulékrészéről lemondana. Vagyis azok a munkáltatók, amelyek idáig a cafeteria révén úgymond természetben adtak juttatást, azok a jövő esztendőtől csak készpénzben tehetik majd meg. (A bér az szja keretei között idén 15 százalékkal adózik továbbra is, miként a béren kívüli juttatás is a már megszokott módon 34,51 - 49,98 százalékkal.) A cafeteria nem számít majd bele a nyugdíjba, de minden hónap elején megérkezik - mondta Orbán Viktor.

Az ugyan kétséges, hogy ennek hatására egyetlen külföldön dolgozó fiatal vagy nem annyira fiatal a hazatérés mellett döntene - értékelték a miniszterelnök bejelentését a megkérdezett szakértők. Adócsökkentésnek és béremelésnek állítja be a kormányfő a tervezett intézkedéseket, holott lényegében egyáltalán nem lesz változás, a kettős adórendszerrel ugyanis a munkavállalók jövedelme nem nő - mondta lapunk érdeklődésére Burány Sándor. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke szerint érdemleges változást az adóteher tényleges csökkentésével lehetne elérni, s erre szükség is lenne. A szakpolitikus utalt arra, hogy az MKIK rendezvényén ugyancsak felszólaló Varga Mihály államháztartási hiány nélküli költségvetésről beszélt. Ehhez azonban 760 milliárd forintot kellene a kormánynak előteremtenie, ami csak adóemeléssel vagy a bevételek növelésével érhető el. Burány Sándor szerint a nulla százalékos hiány, a csak trükkökkel megvalósítható államadósság-csökkentés és cafeteria megreformálása akkora terhet róna a gazdaságra, ami nem megvalósítható. A kormányfő ugyanis tegnap megemlítette, hogy Magyarország célja az lehet: ne legyen adósságunk, hanem mi hitelezzünk más országokat. Ez gyorsabban végbe tudna menni, mint azt sokan gondolják - tette hozzá.

A nemzetgazdasági miniszter és a miniszterelnök már a jövő évi adórendszert strukturálja át FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

A nemzetgazdasági miniszter és a miniszterelnök már a jövő évi adórendszert strukturálja át FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

MaSZSZ: Elégtelen a bérfejlesztés

Az MKIK évnyítóján Parragh László kijelentette: az előrelépéshez nagyarányú bérfejlesztésre van szükség Magyarországon. Ezzel kapcsolatban Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnöke lapunknak elmondta: üdvözlendő, hogy a kamarai elnök a következő öt évre vonatkoztatva 15 százalékkal emelné a béreket, de ez évente mindössze három százalékos reálbér-növekedést jelentene, ami a szakszervezetek szerint elégtelen, mert ez a szám nem felel meg a bérfelzárkóztatás feltételeinek. A szakszervezeti vezető szerint egy ilyen mértékű béremelés semmiképpen nem tekinthető érdemi előrelépésnek, és a munkavállalók további kizsákmányolása felé mutat. Az MaSZSZ vezetője egyúttal bírálta Orbán Viktor miniszterelnök felvetését, amely szerint a következő év januárjától a kormány készpénzesítené a béren kívüli juttatásokat. Kordás álláspontja szerint ez szemben áll a munkáltatói oldal bérfejlesztésre vonatkozó kijelentéseivel. A béremelés mértékének ugyanis akkorának kellene lennie, hogy a teljes munkaidőben dolgozók legalább a megélhetési költségeknek megfelelő bért keressék meg, tehát a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum értékét. Az összevonással ugyan valóban emelkedne a bér bruttó értéke, de a munkavállaló fogyasztásra költhető nettó jövedelme nem nőne. Kordás szerint ennek alapján nem világos, hogy a miniszterelnök hogyan valósítana meg egy jelentősebb bérfejlesztést. A szakszervezetek ezért szeretnék, ha a miniszterelnök nem csak a munkáltatók, hanem a dolgozók előtt is bemutatná az elképzeléseit. A MaSZSZ szívesen megszervezne egy ilyen jellegű érdekegyeztetést, és vállalná, hogy ennek megfelelő fórumot is biztosít, ugyanis egyetértenek abban a miniszterelnökkel, hogy „a következő időszakban az érdekek összefésülésére van szükség” – fogalmazott Kordás László, aki hozzátette: Magyarországon egy valódi, többéves bérfelzárkóztatási programra lenne szükség, amelynek kidolgozásában a kormánynak, a munkáltatói képviseleteknek és a szakszervezeteknek is részt kell venniük. Ennek érdekében a kormánynak mérsékelnie kellene az adóterheket, a munkáltatóknak a hatékonyság mentén nagyobb béremelést kell nyújtaniuk, a munkavállalóknak és a szakszervezeteknek pedig a termeléshez szükséges munkabékét kell garantálniuk.