Kerekasztal, Klik-reform - Nincs még érdemi megegyezés

Negyedik alkalommal ülésezik kedden az orbáni oktatáspolitika elleni országossá nőtt tiltakozások nyomására, a kormány által életre hívott köznevelési kerekasztal Palkovics László oktatási államtitkár vezetésével. Bár a közoktatásban több sürgős változtatásra is szükség lenne, a fórumon eddig nem igazán születtek érdemi megállapodások, csupán elképzeléseiket vettették fel a résztvevők, egyebek mellett az iskolák mindennapi működését megnehezítő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakításával kapcsolatban - igaz, Palkovics korábban azt ígérte, a szervezetet szeptemberig úgy átszabják, hogy rá sem lehet majd ismerni.

A kerekasztal legutóbbi üléséről az Eduline oktatási szakportál által kikért jegyzőkönyv szerint a résztvevők csak egyetlen kormányhatározat-módosításban állapodtak meg, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő tanárok újból végigtaníthassák a tanévet. Az viszont már nem derül ki, ez mikortól lenne ismét lehetséges.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a hétvégén bejelentette: a kerekasztal mai ülésére konkrét javaslatcsomaggal állnak elő a diákok leterhelésének csökkentése érdekében. Mint mondta, idén egy koncepciót szeretnének elfogadni, s majd 2017-ben lehet a Nemzeti alaptanterv megváltoztatásával a tananyagot úgy csökkenteni, hogy az "egyúttal a versenyképes tudás megszerzését is szolgálja". A diákok terheinek csökkentése és a tananyaggal kapcsolatos kérdések a három oktatási szakszervezetből álló Pedagógusok Sztrájkbizottsága, és a több mint félszáz szakmai és civil szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) követeléslistáin is megjelennek; hogy a kormány tervei mennyire fedi ezeket, még nem tudni.

Ami biztos: a sztrájkbizottság szakszervezetei és a CKP-t alkotó mérvadó szakmai szervezetek nem vesznek részt a kormány kerekasztalán. Előbbi (mivel már hetek óta sztrájkbizottsági tárgyalásokat folytat az Emmivel) időhúzásnak, utóbbi abszolút illegitimnek tekinti a fórumot, mivel oda jórészt csak a számára kedves, az oktatáspolitikai irányvonallal inkább egyetértő szervezetek képviselőit hívta meg a kormány, a szereplők így nem reprezentálják a nevelés-oktatás szakmai, érdekvédelmi és civil közösségeit a CKP szerint.

"Elfogadhatatlan, hogy ilyen lényegi kérdésekben nem veszik figyelembe az érdemi szereplők véleményét, holott az is elengedhetetlen lenne, hogy minden szakmai szervezet javaslatait külön is kikérjék" - reagált a diákterhek csökkentését célzó javaslatcsomag bejelentésére Miklósi László. A Történelemtanárok Egyletének elnöke és a CKP szóvivője lapunknak elmondta: a kormánynak a CKP 12 pontos, azonnali megoldásokért kiáltó követeléslistáján megjelölt kérdésekben (például az érettségire vonatkozó módosítások elhalasztása, a tankönyvválasztás szabadsága) kellene mihamarabb egyeztetéseket kezdeményeznie. "Sokan félreértik, a CKP nem csak ebben a 12 pontban szeretne változást. Ezek azok a kérdések, amelyekben heteken belül lehetne lépni, ha a kormány részéről lenne ilyen szándék" - fogalmazott Miklósi, hangsúlyozva: ha az említett kérdésekben hamarosan nem lesz változás, új tanév indul meg a jelenlegi rendszerben, "egy újabb évfolyam jár majd rosszul".

A CKP már hetekkel korábban elküldte a 12 pontot a kormánynak, hiába, Miklósi szerint ez idáig érdemi válasz nélkül maradt. Thaisz Miklós, az Emmi köznevelés-fejlesztési főosztályának vezetője egy rövid levélben annyit írt, hogy a CKP által említett kérdések ismertek előttük, és várják a szervezetet a köznevelési kerekasztal munkacsoportjainak üléseire. "Az nem megoldás, ha egy el nem ismerhető kerekasztalba, sőt, annak egyik albizottságába kapunk meghívást. Abban nem lehetünk partnerek, hogy egy alapjaiban elhibázott oktatási rendszert a mi részvételünkkel legitimáljanak és próbáljanak működőképes állapotba hozni. A valódi megoldás egy új, megfelelő rendszer kialakítása lenne, ám a kerekasztal célja nem ez. Csak a jéghegy csúcsát reszelgetik" - reagált Miklósi, aki szerint kétoldalú egyeztetésekre lenne szükség a kormány és a közoktatás ügyeiben valóban érintettek között.

A kormány képviselői azonban már több alkalommal is leszögezték: a köznevelési kerekasztalt tartják hivatalos egyeztető fórumnak. A több tízezer magánszemély és a mintegy 950 intézmény és 70 szervezet támogatását bíró Tanítanék Mozgalom azt követeli, hogy a kormány cserélje "billegő lábú" kerekasztalát egy valódi, nyilvános tárgyalóasztalra - jelentette be Pukli István, a mozgalom egyik alapítója a március 15-i Kossuth téri tüntetésen.

Ezzel együtt arra is felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt és Áder János államfőt, hogy kérjenek bocsánatot ne csak a tanároktól, hanem minden, az elmúlt hat évben megalázott és megfélemlített embertől. Ha ezt nem teszik meg március 23-áig, akkor 30-án, azaz jövő szerdán országos sztrájkra hívnak mindenkit, akik elkötelezettek az oktatás ügye iránt. A tervezett egyórás munkabeszüntetésre azonban csak a törvények megszegésével, polgári engedetlenségi akció keretében kerülhetne sor, a jelenlegi sztrájktörvény ugyanis nem tesz lehetővé spontán munkabeszüntetést, egy esetleges sztrájkot az elégséges szolgáltatásokban való megállapodásnak kellene megelőznie.

Bár arra nem biztathatják tagjaikat, hogy vadsztrájkban vegyenek részt, a múlt héten az öt nagy magyarországi szakszervezeti konföderáció vezetői jelezték: támogatják a tanárok törekvéseit. Mivel a köznevelési kerekasztal megszüntetésére és Orbán bocsánatkérésére nem lehet számítani, Pukli István a tanári szakszervezetekkel is egyeztet, tegnap épp Galló Istvánnéval, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnökével. A PSZ közleményben jelezte is álláspontját: azt javasolják, hogy a "véleménynyilvánításra" munkaidőn kívül kerüljön sor. Ennél jóval bátrabb megoldást választott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, ők megpróbálnák törvényes mederbe terelni a sztrájkot. A részletekről a hétvégén már egyeztettek, de csak mára ígértek tájékoztatást.