kormány;megszüntetés;hivatalok;

2016-04-03 23:00:00

Ötven hivatalt szüntet meg a kormány

A jelenlegi 91 központi hivatalból és költségvetési háttérintézményből 50 szűnik meg június 30-ig, illetve az év végéig, 36 megmarad, további 5 hivatalról pedig még nem döntöttek - legalábbis ez derül ki egy lapunk birtokába került előterjesztésből, amelyet vélhetően hétfőn véglegesít a kormány.

A kabinet a háttérintézmények átszervezését 20 százalékos leépítés mellett képzeli el, az előterjesztés szerint az átalakítással nem érintett hivataloknál és háttérintézményeknél is csak az idei előirányzatok 80 százalékát vehetik figyelembe a jövő évi büdzsénél.

Lázár János kancelláriaminiszter a csütörtöki Kormányinfón már bejelentett néhány nagy horderejű változást, az egyik ilyen, hogy jövő nyárig az összes állami kifizetés a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) kerül. Az idén júliustól Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalként működne tovább a két nagy biztosítási alap: összevonják az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF). Az átszervezés második lépéseként egy évvel később, 2017 nyarán az új hivatalt beolvasztja a kormány a MÁK-ba. Lázár közlése szerint a MÁK-on kívül minden más kifizetőhely megszűnik.

Megszűnés előtt FOTÓ: NÉPSZAVA

A különböző tárcákat eltérő mértékben érinti az átszervezés. A Miniszterelnöki Kabinetiroda egyetlen háttérintézménye, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) például megmaradna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának 26 ilyen szervéből viszont csak 7 maradna és 19-nek megszűnne önállósága. A másik nagy vesztes a Földművelésügyi Minisztérium, amelynek jelenlegi 11 háttérszervéből 8 szűnik meg.ó és csak 3 marad.

Nem változik a 11 rendvédelmi és nemzetbiztonsági központi hivatal, a rendőrség, a nemzetbiztonság, a katasztrófavédelem és a NAV önállósága (1. táblázat). Az egyes minisztériumok 20 háttérintézmény, illetve központi hivatal esetén lobbizták ki a fennmaradást. Ezek közé tartozik a már említett NKH, a Kehi, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, az Oktatási Hivatal vagy épp a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (2. táblázat). A megszűnő központi hivatalok esetében a hatósági feladatok minden esetben a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kerülnek - a feladatot ellátó kormánytisztviselői állománnyal és az infrastruktúrával együtt.

A kormány-előterjesztés 30 olyan szervezet sorol fel, amely nem hatósági feladatait a minisztériumok veszik át, nagy részük a humán tárcához kerül majd, de szerepel a tárcákhoz kerülők listáján az Igazságügyi Hivatal, az Országos Vízügyi Igazgatóság, a Közlekedési- és a Fogyasztóvédelmi Hatóság, a KEKKH, az Országos Tisztiorvosi Hivatal is (3. táblázat).

Az előterjesztés szerint az intézményfenntartó feladatokat ellátó központi hivatalok változatlan formában megmaradnak. Három ilyet ismer az előterjesztés; az országos vérellátót, a mentőszolgálatot és az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetet is magába olvasztó Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK), a volt Gyemszit, a Szociális- és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot, illetve a sokat bírált Klebelsberg Intézményfenntartót, a Kliket. Eszerint tehát nem szűnne meg a Klik, és az előterjesztés nem tud arról, hogy több tucat kis Klikket hoznának létre.

További 16 háttérintézménynél nem egy minisztérium, hanem egy másik, megmaradó központi hivatal vagy gazdasági társaság lesz a jogutód. Az oktatáskutató a könyvtárellátó cégbe, a Kellóba, az örökségvédelmi Forster Központ pedig saját eddigi gazdasági társaságába és a Miniszterelnökségbe olvad be, a Magyar Nemzeti Digitális Archívumnak pedig az Országos Széchenyi Könyvtár lenne a jogutóda (4. táblázat).

Az átszervezések természetesen érintik a hivatalok dolgozóit is. Lázár a Magyar Nemzet információi szerint keddre hívta össze a szakszervezeti vezetőket, hogy elmondja nekik, hogyan képzeli a kormány az átlagosan 20 százalékos leépítést. Vagyis egy nappal a kormány döntése után máris tájékoztatják őket.