Lázár;kormányinfó;boltzár;

2016-04-08 07:03:00

Kiderült, Lázár a vasárnapi boltzár híve

"Hajrá, MSZP!" - üzente tegnap a Kúria döntésére reagálva az ellenzéki pártnak Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője a saját bevallása szerint a vasárnapi boltzár híve ugyan, de a kormány nevében mindenkit arról biztosított, nem gördítenek akadályt a népszavazás elé. Lázárt ezúttal arra biztatta Orbán Viktor, vigyen pezsgőt az újságíróknak a Kormányinfóra, hogy együtt ünnepelhessék az IMF-hitel visszafizetését, ám a kancelláriaminiszter a délután fél 2-tőt korainak érzete az ivásra, inkább dolgozni akart. Egyebek mellett elmondani, hogy Európát újabb terrortámadások fenyegetik, ám nálunk pánikra semmi ok.

Magyarország szuverenitása sérül, ha zöld utat kap az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott javaslata, amelyről várhatóan május elején tárgyalnak az állam- és kormányfők. A csomag ugyanis a bizottság újabb kötelező kvótával kapcsolatos ötletét tartalmazza. Erről Lázár János beszélt a tegnapi Kormányinfón. A kancelláriaminiszter szerint ez azt jelentené, hogy Brüsszelből határoznák meg, kit engedjünk be, ki élhessen az országban. A menekültrendszer megreformálására vonatkozó terv komoly társadalmi feszültségeket okozhat, hiszen már több mint ezer magyar önkormányzat mondta ki, hogy a településükre menekülteket kvóta alapján nem vihetnek - fogalmazott a Miniszterelnökség vezetője. Bejelentette, az "ellentmondásokkal teli" brüsszeli javaslatról hétfőn tárgyal a kormány.

Ebben a helyzetben ügydöntő jellegű lesz a kormány kvótareferenduma. Lázár azt ígérte, a magyar választók véleményének ismerete nélkül a kabinet ebben a kérdésben nem lép és nem is dönt. Szerinte soha ilyen lényeges kérdésről nem volt még népszavazás Magyarországon 1990 óta. Hangsúlyozta: nem lehet lemondani arról a jogról, hogy a magyarok döntsék el, ki léphet be az országba.

Kormányzati zöld út a referendumnak
"Gyorsan tudok válaszolni Nyakó Istvánnak, megengedjük, hogy legyen referendum. A népszavazás eredménye pedig mindenkire kötelező jellegű, így az MSZP-re is". Ezt Lázár János mondta, miután lapunk tolmácsolta neki a szocialista Nyakó István kérdését: tiszteletben tartják-e a Kúria döntését, és megengedik-e azt, hogy a nép dönthessen a vasárnapi boltzárról. "A kormány tiszteletben tartja a Kúria szerdai döntését, amellyel zöld utat adott az MSZP népszavazási kezdeményezésnek, és a kormány nem csak a Kúria döntését tartja tiszteletben, hanem a népszavazást is, úgyhogy hajrá, MSZP!" - fogalmazott, majd megjegyezte, a baloldal azért kampányol, hogy több tízezer embernek dolgoznia kelljen, ami nem jellemző a baloldaliságra. Elismerte, ő azt akarja, hogy a magyar polgároknak vasárnap ne kelljen dolgozniuk. A Kúria döntéséről még sem a kormány, sem a Fidesz nem tárgyalt, ám a kormánypárt már elmondta a véleményét, amikor szavazott a törvényről. Jó, ha a kérdést a társadalom is megvitatja.
Nyakó tegnap a Nemzeti Választási Iroda (NVI) és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vezetőjének távozását sürgette. A szocialista politikus azt mondta: a Kúria szerdai döntése bebizonyította, hogy mindkét hatóság "törvénytelen eseményeket minősített törvényesnek". Szerinte ugyanis a Kúria azt kifogásolta, hogy Erdösi Lászlóné beadványának leadását "verőemberek" segítették, az időbélyegzőnél nem ő blokkolt személyesen és az NVI vezetőjének sem ő adta át elsőként a beadványát. Amikor Lázárt arról kérdeztük, lesz-e felelősségre vonás az ügyben azt válaszolta, 2014-ben az NVI a nemzetközi megfigyelők szerint is hibátlanra vizsgázott, ezért nincs értelme a bizalom megvonásának. Az MSZP mind erre úgy reagált: a "kormányzati hazudozással ellentétben" a népszavazási kezdeményezés az emberek életéről és a szabad választásról szól.

Európát újabb terrortámadások fenyegetik a következő hetekben, hónapokban, ezt a legerősebb titkosszolgálatok jelzik. Konkrét fenyegetésről ugyan még nem kapott információt a magyar kormány, és a partner-titkosszolgálatok sem jeleztek ilyesmit, ezért pánikra semmi ok, de a kabinet terrorveszélyről szóló csomagját azért el kell fogadni. Annál is inkább, mert a Törökországgal nyélbe ütött uniós megállapodás még nem oldja meg a menekültkérést, a rendszer amúgy sem igazán működik. A kormány 23 törvényt akar módosítani, amihez ellenzéki szövetségeseket keres. A miniszterelnök hétfőn felhatalmazta Pintér Sándort, hogy tárgyaljon tovább a parlamenti frakciókkal a változtatásokról. A javaslat célja Lázár szerint a rendőrség megerősítése, mert a Belgiumban történt terrorcselekménynek is az a tanulsága, hogy hatékony, felkészült, cselekvőképes rendőrségre van szükség.

Titkosszolgálati információkat tartalmaz az az előkészítő anyag, amelyre hivatkozva az ORFK, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az egész országra kiterjedő migrációs válsághelyzet kihirdetését kérte. Legalábbis tegnap ezt állította lapunk kérdésére a kancelláriaminiszter. Lázár ezzel indokolta, hogy a dokumentumot 10 évre titkosították. Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi koordinátora kedden beszélt a Népszavának arról, az adatvédelmi hatóság elnökéhez fordult a titkosítás miatt. A koordinátor korábban közérdekű adatigényléssel szerette volna megtudni, mivel indokolták a különleges jogrend bevezetését. Ha kiderül, hogy Orbánék minden alap nélkül hirdettek migrációs válsághelyzetet az egész ország területére, az súlyos kérdéseket vet fel a jogállami működéssel kapcsolatban - fogalmazott Léderer.

A Belügyminisztériumban egyébként jövő kedden folytatódnak az ötpárti egyeztetések a terrorellenes intézkedési csomagról. Ma a honvédelmi miniszter várja a parlamenti frakciókat, hogy a terrorveszély-helyzet alaptörvénybe foglalásáról tanácskozzanak. Ez utóbbi egyeztetésen az MSZP nem vesz részt, mert a megbeszélés előtt a tárca ugyanazt az országos felháborodást kiváltó javaslatát küldte meg, amit januárban is a parlamenti pártok elé terjesztett. Az ellenzék akkor is nyilvánvalóvá tette, terrorfenyegetettségre hivatkozva nem lehet az emberek alapvető szabadságjogait korlátozni. A tervezet értelmében a kormány akár "hatvan napig bármiféle országgyűlési vagy egyéb kontroll nélkül" átveheti az elektronikus médiát, ellenőrzése alá vonhatja, illetve korlátozhatja a telefon- és az internetszolgáltatást, korlátozhatja az utazást, akár a határokat is lezárhatja. Hatvan nap után is elég lenne a rendelettel bevezetett intézkedések egyszeri kétharmados megerősítése ahhoz, hogy korlátlan ideig fenntartsák a háborús állapotot. A szocialistáknak így nincs miről tárgyalniuk. A javaslat ugyanis nem az emberek biztonságáról, nem a terrorizmus elleni harcról, hanem pusztán a Fidesz korlátlan hatalmáról, a polgárok jogfosztásáról és az országgyűlési ellenőrzés kiiktatásáról szól.

A Magyar Idők szerint változott a tervezet, vélhetően ezt a kormány üzente meg tegnap a hozzá közel álló napilapon keresztül az ellenzéknek. Az eredetileg javasolt 60-ról 30 napra csökkentették a terrorveszély-helyzet elrendelésének idejét, amely alatt különleges jogrendet vezetnek be, a parlament folyamatos tájékoztatása mellett. A lap úgy tudja: az új normaszövegben a terrorveszély-helyzet kihirdetése esetében már nem szerepel az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek készletezésének korlátozása, forgalmuk szabályozása. Kikerült az intézkedések közül az import és az export korlátozása, a közbeszerzési eljárások felfüggesztése, valamint a külföldiek beutazásának korlátozása vagy tilalma, az ország területén élő nem magyar állampolgárok jelentkezési kötelezettsége és a tartózkodásukra vonatkozó korlátozás, a külföldi személyekkel és szervezetekkel való érintkezés és kapcsolattartás korlátozása vagy tilalma. Emellett a HM kész más ellenzéki javaslatokról tárgyalni, az üzenet azonban nem hatotta meg a szocialistákat.

Peren kívül egyezkedünk az Unióval
A Párizsban tartózkodó Orbán Viktor "szívből jövő köszöntését" tolmácsolta az újságíróknak a Kormányinfó nyitányaként a kancelláriaminiszter. A miniszterelnök arra kérte Lázár Jánost, vigyen pezsgőt a csütörtöki tájékoztatóra, mert az ország egy nappal korábban törlesztette az IMF-hitel utolsó részét. Lázár megfogalmazása szerint nyolc éve először virradt olyan nap Magyarországra, amikor nem tartozik az IMF-nek, ezzel "visszanyertük szuverenitásunkat". Az elismerés elsősorban a magyar választókat illeti, adóforintjaikból fizette vissza a kormány a 4400 milliárdot - fogalmazott a Miniszterelnökség vezetője. Lázát beszámolt róla, hogy az úgynevezett aszfaltügyet bíróságon kívül rendezheti Magyarország az EU-val. Erről Corina Cretuval, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosával állapodott meg Budapesten. Az Európai Bizottság azért indított szabálytalansági eljárást, mert a Magyarországon dolgozó, aszfaltkeveréssel is foglalkozó útépítő cégek kartelleztek, és "lebuktak". Ha az ügyben valóban sikerül egyezségre jutni, akkor 500 milliárd forintos bevételhez juthat a költségvetés. A miniszter az uniós pályázatok értékeléséről törvényt nyújtott be és büszkén jelentette, a biztos elismerését fejezte ki a magyar kormánynak a 2007-2013 közötti ciklus uniós forrásainak kifizetéséért.