Szuperkórház helyett valami más?

Bármit ígérgetett is Lázár János kancelláriaminiszter a háttérintézményekről szóló kormánydöntés megszületésének határidejéről és hiába állította Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője az RTL Klub kedd esti adásában, hogy aznap eldőlt az önálló egészségbiztosító megszüntetésének kérdése, még mindig tartanak az egyeztetések.

A kormányzati káoszra utaló megjegyzést az egészségügyi államtitkár tette egy tegnapi háttérbeszélgetésen, ahol az ágazat teljes vezérkarának felvonultatásával azt akarták demonstrálni, nem beszélnek ugyan a fejlesztésekről és a tervező munkáról, de a háttérben dolgoznak az egészségügy átalakításán.

Az önállóságának megtartásáért még mindig küzdő Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) megbízott főigazgatója, Kiss Zsolt például emlékeztetett, hogy valamennyi ágazati fejlesztéshez ők szolgáltatják a háttéradatokat.

Az ágazatban dolgozók bérének emeléséről, és az ennek fedezetét biztosító jövő évi költségvetési tervekről többszöri kérdésre sem válaszolt Ónodi-Szűcs Zoltán, mert – mint mondta – még tartanak az egyeztetések. Ha „bemondaná”, hogy mekkora keret van, az ellenzék többet követelne, de arról biztosítja az egészségügyi dolgozókat, érezhető béremelést fognak kapni. A szemérmeskedés teljesen felesleges volt, mert Balog Zoltán pár órával később éppen azt jelentette be, hogy a nemzetgazdasági tárca benyújtotta a Költségvetési Tanácshoz a jövő évi büdzsé tervezetét. Az MTI beszámolója szerint a pedagógusok béremelése mellett az egészségügyi dogozók is több pénzt kapnak, és lesz forrás újabb kórház-konszolidációra is. A részletekről tehát még tárgyalhatnak, de a keretet már meghatározták.

Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos bejelentette, hogy március 31-én letették a kormány asztalára az új fővárosi „szuperkórház” terveit. Számításaik szerint a zöldmezős beruházásként megvalósuló kórház legalább 200 milliárd forintba kerülne és nem oldaná meg az ellátás valamennyi problémáját. Helyette azt javasolják, hogy három kórházi centrumot és ezekhez kapcsolódó további 5-6 alcentrumot fejlesszenek meglévő intézményekben, ugyanekkora összegben. Az első központ a Szent János Kórház, a Semmelweis Egyetem (SE) Kútvölgyi úti Klinikája és a Városmajor utcai Szív- és Érsebészeti Klinika szakmai bázisán jönne létre az első két intézmény összekötésével és új sürgősségi központ építésével. Az Egyesített Szent István–Szent László kórház területén is új tömb épülne, és ide csatlakozna az SE Korányi projektjének befejezése is. Harmadik helyszínként a Honvéd Kórháznál is új épületet húznának fel, a régi MÁV kórházból ide vinnék át a betegeket.

Az egészségügyi államtitkárság azzal számol, hogy a 7500 háziorvosi és házi gyermekorvosi körzetből 10 év múlva már csak 5 ezer működik – ismertette Beneda Attila helyettes államtitkár az alapellátás kilátásait. Ezért felmérik a most praktizáló doktorok és ápolóik szakmai ismereteit, a rendelők és az eszközök állapotát, az adatok ismeretében pedig megtervezik, hogyan kerülhet legalább 3 szakápoló vagy más szakember a háziorvos mellé a körzetekben. Arra nem kaptunk érdemi választ, miért késik a tavaly nyáron elfogadott alapellátási törvény végrehajtási rendeleteinek kidolgozása. Márpedig a kerettörvény ezek nélkül nem más, mint betonváz.