Üres szóváltások sora a Házban

Publikálás dátuma
2016.04.18 21:15
Az MSZP frakcióvezető-helyettese, Lukács Zoltán százszázalékos bérpótlékot követelt a vasárnapokon dolgozóknak FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
"Ez nem kocsma, nem étterem, még csak nem is internetes csomagküldő szolgálat. Itt nem rendelünk, hanem alaposan előkészítünk törvényeket" - válaszolta Matolcsy György hétfőn az azonnali kérdések órájában az MSZP-s Bárándy Gergelynek, aki hetek óta arra várt, hogy a jegybank elnökétől megkérdezhesse, magának rendelt-e ötmilliós fizetést. A Házban a fideszes Németh Szilárd tolmácsolta a kormányközeli Magyar Idők vádjait is a Political Capitallal kapcsolatban, az MSZP a vasárnapi boltzár ügyében garanciákat követelt, az ülés "sztárja" pedig Rétvári Bence volt, akinek Balog Zoltán miniszter helyett nagyon sok kérdésre kellett válaszolnia.

Kedden Orbán Viktor felkeresi Helmut Kohlt

Az Antifa Rheinpfalz Csoport baloldali radikális tüntetői várják kedden Orbán Viktort a volt német kancellár, Helmut Kohl Ludwigshafen-Oggersheim-i házánál. A magyar kormányfő három napot tölt Németországban, állítólag Kohl meghívására, noha egyes lapértesülések szerint épp a magyar fél kezdeményezte a találkozót, hogy ezzel újabb fityiszt mutathasson Angela Merkel német kancellárnak. Noha hivatalos tájékoztatást a kabinet nem adott, úgy tudni, a magyar miniszterelnök hétfőn hat órakor tart előadást a Dekra stuttgarti székházában, sőt, lapértesülések szerint a kormányfő a háromnapos út során találkozik Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel is.

"A valóság könyörtelenül ránk rúgta az ajtót, és egy új korszak csapásai alatt remegnek Európa falai" - írta Orbán abban az előszóban, amit Kohl Aggodalom Európáért című könyvének magyar kiadásához csatolt. Az előszóban, amelyet a VS.hu ismertetett a miniszterelnök Merkelt bírálja, amikor azt írja: Kohl legfontosabb politikusi, államférfiúi erényei közé tartozott, hogy az ország méretétől függetlenül komolyan vette a partnereit, és "nem diktátumokban, másokra rákényszerített megoldásokban gondolkodott". A találkozó diplomáciai jelentőségét ugyanakkor jelezheti, hétfőn tréfásnak szánt poszt került ki Orbán Facebook-oldalára. A miniszterelnök a Németországba induló gép felé tart egy busszal a Liszt Ferenc repülőtéren, mellette Deutsch Tamás áll, a kép mellé rendelt szóvicc pedig így szól: Irány Deutschland. A fotón Balog Zoltán is látható.

A német lapok mégis komoly üzenetként tekintenek a randevúra. "Politikai bomba és a célkeresztben Angela Merkel áll". A Die Welt című konzervatív lapban Boris Kálnoky arra emlékeztetett, a magyar kormányfő eredetileg baráti csevegésre gondolt, nagy felhajtás nélkül, ám a volt kancellár úgy döntött, hogy nyilvános politizálásra használja fel a megbeszélést. Kohl és Orbán úgy bírálja a kancellár menekültpolitikáját, "mintha egyeztették volna" ezt a tevékenységüket. Kálnoky ezzel a Kohl-kötet előszavára és Orbán Schengen 2.0 nevű tervére utalt. Ez utóbbi, amelyben a Die Welt szerzője szerint "szinte semmi nincs, amit Orbán ne követelt volna már korábban", egy "ellenjavaslatnak" tekinthető Brüsszel és Berlin törekvéseivel szemben. Így a keddi Orbán-Kohl találkozó egy "politikai nagyesemény", amely azt szolgálja, hogy minél nagyobb nyilvánosságot kapjon a "Merkel menekültpolitikája elleni közös támadás". Kohl ugyanis a látogatás átpolitizálásával az irányvonal kiigazítására igyekszik ösztökélni pártját, a CDU-t, azt üzenve, hogy "valamivel kevesebb Merkel és valamivel több Orbán jót tenne".

Eközben a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Zavarótűz címmel közölte Rainer Blasius kommentárját, aki kiemelte, hogy már Bismarcknak is nehezére esett visszavonulása után távol tartania magát a berlini politikától, és Helmut Kohl ezt a "hagyományt" folytatja, bár egészségi állapota miatt nem teljesen világos, hogy ki ad neki tanácsot, vagy ki asszisztál neki. A liberális Der Tagesspiegel szerint pedig Orbán a Berlin és Brüsszel által "elárult", kulturálisan homogén, erős nemzetekből álló régi Európa híveként kívánja beállítani magát, és a látogatással legitimitást akar szerezni politikájához az "igazi európaiként" beállított Kohltól, akinek értelmezése szerint Orbán "az egyetlen igazi utóda".

Szijjártó megint Brüsszelnek üzent

Kiábrándító az uniós intézmények hozzáállása a bevándorlási válsághoz, ugyanis a teljesen egyértelmű következmények ellenére továbbra is arra próbálnak koncentrálni, hogy miként hozzanak még több embert Európába. Erről Szijjártó Péter beszélt hétfőn az MTI-nek az uniós külügyminiszterek luxembourgi tanácskozásán. A külgazdasági és külügyminiszter szerint, itt az ideje, hogy az unió véget vessen a jelenlegi politikájának, ne küldjön meghívást a bevándorlóknak, akik az életüket kockáztatják egy olyan remény miatt, amelynek legalábbis kétséges a kimenetele. Közölte, az EU-nak azzal kellene foglalkoznia, hogy miként csökkenthető a nyomás az unió külső határain, s ehhez milyen nemzeti és európai intézkedések szükségesek. Hozzátette, a dublini rendszer tervezett módosítása előtt a schengeni szabályokat és azok betartását kellene megerősíteni. Kedden az uniós védelmi miniszterek tanácskoznak Luxembourgban, az ülésen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vesz. A NATO és az ENSZ szakosodott szerveinek a magyar kormánytól lényegesen eltérő álláspontja van az ügyben. "A menekültek érkezése elkerülhetetlen, naivitás azt gondolni, hogy határzárakkal fel lehet őket tartóztatni" - fogalmazott például Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a Corriere della Sera című olasz napilapban. Való igaz, a magyar-szerb határon felállított kerítés is megbukni látszik: péntektől vasárnapig 391 határsértőt fogtak el Magyarországon.

2016.04.18 21:15

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49