Megvan a kormány legújabb ellensége?

Publikálás dátuma
2016.04.20 07:05
A rezsibiztos a parlamentben „érvel” FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Egy hetet sem kellett várnunk, a fideszes, egyszerű, Magyarországon sikeres kommunikáció megtalálta a fegyvert a napokban nyilvánosságra került századvéges tanulmányokra válaszul. Először a kormányközeli Magyar Idők "robbantotta a bombát" még múlt csütörtökön a Political Capital ellen. A KDNP-s Hollik István sem pihenhetett vasárnap, hiszen a baloldali kormányok tanácsadói szerződéseinek kivizsgálását kérte a kormánytól. A megtámadott cég eddig minden kijelentést tételesen cáfolt, sőt a "nettó hazugságok" miatt bírósághoz is fordult.

Megy a cinizmus

Elég valószínű, hogy az intézet elemzői nem jártak túl messze az igazságtól, a kormánypártok épp a saját hasonló botrányukról próbálják elterelni a figyelmet a PC ügyével. Ismert, a Vs.hu többévnyi pereskedés után jutott hozzá a Századvégtől azokhoz a tanulmányokhoz, amelyek minősége sokszor kétes, mégis milliárdokat fizetett ki értük a kormány. Igaz, a Fidesz cinizmusától egyáltalán nem távol állóan elég érdekes módszerrel adta ki a Miniszterelnökség a kiperelt, 4,1 milliárd forint értékű Századvég-elemzéseket. Lázár János tárcája ugyanis az eredetileg ígért 30 ezer oldal helyett 80 ezer oldalnyi dokumentumot küldött a portálnak: mindezt úgy oldották meg, hogy az ábrákat és a betűméretet felnagyították. Ráadásul csupán az adathalmaz negyede valódi elemzés, a maradék, mintegy 60 ezer oldal olyan közvélemény-kutatási nyersanyag, amelynek szakértők szerint az iratok közt nem is lenne keresnivalója. Emellett a formátum miatt az anyagokban keresni, azokból másolni nem lehet, továbbá az sem látható, mikor keletkeztek, és ki írta azokat.

Az anyagokból kiderült, hogy a Századvég számos "igen érdekes" közvélemény-kutatást végzett 2012 és 2014 között. Valószínűleg Hollik képviselő úr nem nevezné nevetségesnek azt, amikor több száz oldalasra felduzzasztott kutatási jelentés született például arról, hogy az emberek mennyire elégedettek a termelői piacok hangulatával, és ennek függvényében mely párttal szimpatizálnak. A válaszokból valamiként arra a következtetésre jutottak, hogy aki teljes mértékben elégedett a vásárok hangulatával, az nagy valószínűséggel MSZP-szavazó, ha inkább elégedetlen, akkor jó eséllyel LMP-s.

A két kérdést - a piacok látogatottságára és a pártszimpátiára vonatkozót - nem egymással összefüggésben, hanem külön-külön tették fel a kérdezőbiztosok, ezzel is gyarapítva az oldalszámot. Emellett a terjedelmet úgy is növelték, hogy a kutatásokat feldolgozó számítógépes programmal nemcsak a releváns kérdéspárokat elemeztették ki, hanem mindent mindennel, így tökéletesen értelmetlen és értelmezhetetlen adatok keletkeztek óriási mennyiségben. Az adatokból készült úgynevezett kutatási gyorsjelentések emiatt általában legalább két-háromszáz oldalasak, de gyakori az ezer-, és előfordul öt-tízezer oldalas is. Hasonlóan "érdekes" egy 1100 oldalas kutatás, amelyből kiderült, hogy akik szerint az erdőtelepítés beletartozik a közfoglalkoztatottak munkakörébe, majdnem minden második megkérdezett vállalna munkát külföldön, ám azok körében, akik szerint a gépjárműjavítás is a közfoglalkoztatottak dolga, már csak 37,5 százalékos ez az arány.

A parlamentben is folytatták
A Fidesz, a KDNP, a kormány és a Magyar Idők láthatóan összehangolta a kommunikációját, amely a PC elemzőcég baloldali kormány idején kapott megrendeléseit boncolgatja. Hétfőn a parlamentben Németh Szilárd Fidesz-alelnök és Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára is erősen támadta a céget a 2006 és 2010 között készített tanulmányok miatt, illetve az ezért kapott 190 millió forintért. Németh Szilárd a beszédében azt is sérelmezte, hogy a PC-sek úgy készíthettek az NBH-nak tanulmányokat, hogy mint cég és egyetlen munkatársa sem esett át a nemzetbiztonsági átvilágításon.
Dömötör Csaba államtitkár pedig erre tett még egy lapáttal. Ugyanis szerinte a PC által készített dokumentumok botrányosan gyenge minőségű tanulmányok, sok esetben nevetséges javaslatok. Dömötör államtitkár jelezte, hogy az előző, szocialista kormányok idején a tanulmányokkal kapcsolatos megrendelések tíz cégcsoporthoz kötődnek, és a kormány megvizsgálja a kifizetések törvényszerűségét, hogy történt-e teljesítés. És persze ha a kormány törvénytelenségre bukkan, megteszi a szükséges lépéseket.

Vállalhatatlanok

A portál által megkérdezett szakemberek szerint a Századvég "grafomániája" szakmailag vállalhatatlan, akár nemtörődömségből, akár oldalszám gyarapítás céljából írtak ennyit. Az ilyen mindent mindennel összevető elemzéseknek egyetlen előnyük van: nem kell velük foglalkozni, mivel nem kell törődni a leválogatással, vagyis az értelmezhető kérdéspárok kiválasztásával, a megfelelő számítógépes program automatikusan lefuttat minden lehetőséget. A Századvég-dokumentumok így inkább tűnnek szakmai szempontból nyersanyagnak, mert a kutatócégek általában csak az ezekről készült 5-10 oldalas kiértékeléseket adják ki a megrendelőknek - ilyet egyébként a Századvég is készített.

Megírtuk, a Századvég Politikai Iskola, a Századvég Gazdaságkutató és a Strategopolis konzorciumától rendelt tanulmányok megismeréséért a Vs.hu munkatársa, Joó Hajnalka 2012-ben, még az Origo újságírójaként perelte be a Miniszterelnökséget, miután a szervezet sorozatban elutasította adatkéréseit a szerződéssel kapcsolatban. Az ügy végére 2015 novemberében tett pontot a Kúria, amely helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, s kötelezte a Miniszterelnökséget az adatok kiadására. A tárca korábban rendre arra hivatkozva tagadta meg a közpénzből fizetett Századvég-anyagok kiadását, hogy azok döntés-előkészítő tanulmányok, amelyek közzététele nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdeket sértene. A másodfokú eljárásban arra hivatkoztak, hogy a dolgozatok szerzői jogvédelem alá esnek, ezt azonban a Fővárosi Ítélőtábla nem fogadta el, mivel a szerzői jogi törvény nem ír elő a megismerhetőséggel kapcsolatos korlátozásokat. Az ítélet után a kormány úgy módosította a törvény, hogy ne lehessen közzétenni a hatálya alá eső anyagokat, ám a Kúria szerint ez nem vonatkozik a három éve indult keresetre.

Németh Szilárd a lejáratásról
A Gyurcsány-Bajnai-kormányok tagjai "maguknak semmiféle határt nem szabtak", a magyar embereket viszont megszorításokkal sújtották - közölte Németh Szilárd, miután kiderült: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szolgálati autójába tavaly 3,9 millió forintért tankoltak. A védelmező ex-rezsibiztos a Magyar Idők tegnapi cikkét idézte, amelyben a kabinet kedvenc lapja azt írta, hogy korábbi szocialista miniszterek és államtitkárok mennyiért tankoltak egy év alatt. Németh pofátlan, cinikus viselkedésnek nevezte a mostani kormánytagok "lejáratásának" kísérletét az üzemanyagköltségekkel.

2016.04.20 07:05

Hatástalan a propaganda: nem akarjuk Paks 2-t

Publikálás dátuma
2018.07.23 05:55
Fotó: Bodajki Ákos
Fotó: /
Nincs hatás a lakosságra a paksi bővítés népszerűsítése érdekében elköltött állami tízmilliárdoknak: a Medián legfrissebb, ma nyilvánosságra kerülő közvélemény-kutatása szerint a többség változatlanul nem szimpatizál a beruházással. Az orosz közreműködést kétharmados elutasítottság övezi.
A Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője annak a reprezentatív közvélemény-kutatásnak az eredményét, amelyet a Medián készített a politikus megbízásából. A vizsgálat – az összes eddigi, az atomcégtől függetlenül készült felméréshez hasonlóan – azt tükrözi, hogy a magyarok többsége nem szeretné, ha orosz részvétellel új atomerőmű épülne Magyarországon.   A júniusi adatfelvételű kutatás legfontosabb következtetése, hogy a bővítést általánosságban is csupán a lakosság 41 százaléka támogatja, 51 százaléka pedig elutasítja. A tervnek egyedül a Fidesz-szavazók körében van minimális többsége, minden más társadalmi csoportban az ellenzők vannak többen. Ha pedig úgy teszik föl a kérdést, hogy akarják-e az emberek az orosz kivitelezésű, orosz technológiájú beruházást, már csak 31 százalék a projekt támogatottsága: még a Fidesz-szavazók közül is csak minden második ért egyet vele, az összes többi választói csoportban pedig elsöprő többségben vannak a tervet elutasítók. Az ellenzők aránya éppen abban a vidéki választói rétegben a legerősebb, ahol az ellenzék gyakorlatilag eltűnt az áprilisi választásokon: a vidéki városokban és a községekben csupán a választókorú népesség 28 százaléka támogatja az oroszokkal megvalósított beruházást, míg 63 illetve 65 százalék határozottan ellenzi.
Ennél is egyértelműbb a helyzet, ha az a kérdés, hogy milyen energiapolitikát kellene folytatnia a kormánynak. A megkérdezettek 82 százaléka szerint az államnak az atomenergia helyett a megújuló energiaforrásokat kellene támogatnia. Az atomenergiát csupán 13 százalék tartja támogatandónak, és a fideszes elkötelezettségű szavazók 72 százaléka is inkább a zöldenergiára szavazna.
Lapunk kérdésére, hogy miért működik a kormányzati agymosás, ha a migrációról és az idegenellenességről van szó, és miért nem működik az atomerőmű esetében, Jávor úgy vélekedett, hogy a magyar társadalomra régóta jellemző egy alapvetően konzervatív értékkészlet – „mindig is utáltuk a pirézeket” –, a kormány ezen a területen nem annyira alakítja, mint inkább kiszolgálja a közhangulatot. A jelek szerint ugyanakkor hasonlóan mély gyökerű az atomerőművektől való félelem. Ráadásul az atomról vannak saját kedvezőtlen tapasztalatok Csernobil miatt. -Úgy tűnik, hogy amiről a lakosság keveset tud, abban könnyebben befolyásolható. A magyar egy szorongó társadalom, a kormány pedig a bevándorlás ügyében rájátszik a félelmekre – hangsúlyozta. A politikus szerint ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az elmúlt években idehaza és az európai színtéren elvégzett szakpolitikai munka sem, amelynek következtében a tervezett bővítés környezetbiztonsági, energetikai és pénzügyi szempontból is megkérdőjeleződött: az antinukleáris attitűd mellé immár részletes, a félelmeket alátámasztó tényanyag is társul.
2018.07.23 05:55
Frissítve: 2018.07.23 05:56

Pénzt ígért a magyar sajtónak az amerikai külügy, de most mégsem ad

Publikálás dátuma
2018.07.22 20:42

Fotó: /
Még tavaly novemberben írták ki a pályázatot, hogy 700 ezer dollárral támogassák a vidéki, objektív sajtót. Mostanra arra jutottak: inkább „más megközelítést alkalmaznak”.
Semmi sem került le a napirendről, a benyújtott pályázatok alapos vizsgálatát követően azonban az amerikai külügyminisztérium úgy döntött, más megközelítést alkalmaz – nyilatkozta a budapesti amerikai nagykövetség sajtóattaséja, Richard Damstra a Nyomtass te is! hetilapnak, amikor a korábban meghirdetett, a szabad vidéki sajtót támogató pályázatról érdeklődtek. Az Index emlékeztetett rá, hogy az „Objektív média támogatása Magyarországon” címmel kiírt 700 ezer dolláros, mintegy 190 millió forintos amerikai külügyminisztériumi pályázat eredményét már rég ki kellett volna hirdetni. Ez az a pályázat, amelynek hírére a magyar külügy tavaly bekérette David Kostelancik ideiglenes nagykövetségi ügyvivőt. Nemrég a Népszava is foglalkozott a témával, kérdésünkre akkor a nagykövetség úgy reagált, hogy egyelőre nincs további közlendője. Korábban, május végén azt a választ kaptuk, hogy a washingtoni külügyminisztériumban folyik a pályázatok értékelése, támogatás odaítéléséről szóló döntés még nem született. Az Index amerikai forrásból úgy tudja, vannak olyan tervek, hogy a 700 ezer dollárt – amit egyes tisztségviselők a külügyi vezetés támogatása nélkül szántak magyar, vidéki sajtóra – valamiféle régiós projekteket támogató alapba csatornáznák át, és azon keresztül egy fokkal indirektebb módon Magyarországra is juthatna a pénzből. Döntés még nincs. A Nyomtass te is!-nek az amerikai sajtóattasé azt mondta: „Folytatjuk a hatékony megoldások felkutatását olyan magánszemélyek és szervezetek támogatására, akik plurális médiakörnyezetet szeretnének Magyarországon és a tágabb régióban. Semmi sem került le a napirendről”.
Témák
médiaUSA
2018.07.22 20:42