Emelik a béreket a kereskedők

Publikálás dátuma
2016.04.20 07:22
A bérpótlék kérdését jegeli a kormány – A kereskedelmi láncok a munkaerőhiány miatt béremelésre kényszerülnek FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Az egyik kiskereskedelmi lánc már májustól, egy másik júniustól jelentős béremelést ígért a dolgozóinak. A vasárnapi boltzárnak más "mellékhatása" is volt: a pártok és a kormány is felfedezte a kereskedelmi dolgozók reprezentatív érdekvédelmi szervezetét és egymás után jelentkeznek be egyeztetésre. A kormány már áprilisban megnyitná a munka törvénykönyvét és tárgyalna a módosításról.

A Spar átlagosan 12 százalékkal emeli a dolgozói bérét, és már májusban a magasabb összeget fizeti a dolgozóinak, legalábbis erről egyeztek meg tegnap a reprezentatív szakszervezettel. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) pedig jelenleg is tárgyal a Tesco vezetőségével a 2016-os béremelésekkel kapcsolatosan, de arra is felhívták a figyelmet, hogy még nem egyeztek meg. A kollektív szerződés kötésére és a bérmegállapodás aláírására egyetlen szakszervezet, a KASZ jogosult, a tárgyalások igen kedvező béremeléssel kecsegtetnek. A sajtóban megjelent 17 és 22 százalék közötti béremelés azonban nem teljesen fedi a valóságot - közölte a szakszervezet. A Népszava információi szerint átlagosan 15 százalékos emelésről lehet szó, de differenciáltan, beosztástól, munkakörtől függően eltérő mértékű lesz a béremelés. A munkáltató és a munkavállalók képviselői május 6-án írhatják alá a bérmegállapodást és lapunk értesülése szerint a Tesco dolgozói júniustól már az emelt fizetésüket kapják. A cégnél mintegy 9 ezer minimálbéren foglalkoztatott dolgozót érinthet előnyösen a béremelés.

A keresetnövekedéssel kapcsolatos várakozásokat a Réti, Antall és Társai PwC Legal jogi szakértője is megerősítette. A vasárnapi munkavégzés ismételt rendszeressé válása a munkavállalók számára keresetnövekedést jelent, hiszen az elmúlt egy évben igaz, hogy 100 százalékos vasárnapi bérpótlékot kaptak, de csak az év öt vasárnapján és azt az öt napot sem mindenki dolgozta le. Ha nem változna a jogszabály, és maradna az 50 százalékos bérpótlék, de jóval több vasárnapon mint az elmúlt időszakban, az mindenképpen többlet jövedelmet jelent. A vasárnapi nyitvatartás újbóli bevezetése pedig a munkavállalók számának növekedéséhez is vezethet, mivel a megnövekedett árusítási idő miatt várhatóan több munkavállalót kell foglalkoztatni – jegyezte meg Szűcs László, a PwC Legal szakértő ügyvédje.

A kereskedelmi láncok közötti verseny miatt elképzelhető, hogy a béremelések végiggördülnek a piacon és ez automatikusan emeli majd a vasárnapi pótlék összegét is, de a KASZ továbbra is ragaszkodik a 100 százalékos vasárnapi bérpótlékhoz - nyilatkozta lapunknak Sáling József a KASZ elnöke.

Az elmúlt napokban a pártok egymás után jelentkeznek be a szakszervezetnél, hogy egyeztessenek. Még a vasárnapi boltzár hivatalos ötletgazdája, a KDNP is tárgyalni hívta az érdekvédőket. Sáling József kérdésünkre hangsúlyozta, minden párttal és a kormányzattal is leülnek tárgyalni, mert számukra az a lényeg, hogy a dolgozókat ne érhesse hátrány a vasárnapi boltzár eltörlése miatt. Így a vasárnapi bérpótlék emelése mellett ragaszkodnak a havonta legalább két vasárnapi pihenőnaphoz, az önkéntes vasárnapi munkavégzéshez, a nyitva tartási idő maximalizálásához, azaz legyen elég egy műszak vasárnap, illetve december 24-én és december 31-én legfeljebb 12 óráig legyenek nyitva a boltok. A kormányzattól azt követelik, hogy csökkentsék a munkabért terhelő járulékokat, hogy a munkáltatók érdemi béremelést tudjanak adni.

A Praktiker már teljesíteni látszik a KASZ elvárását, mint közleményükben írják, május 8-ától lesznek nyitva vasárnap 9 és 17 óra között. Az IKEA - a dogozók beosztási rendjére és az átállás időigényére tekintettel május 22-én nyit újra a hetedik napon, igaz kilenctől kilencig.

Az MSZP törvénymódosításban javasolta, hogy vasárnapi bérpótlék mértéke minimum 100 százalék legyen, és valamennyi szektor dolgozójának járjon. Az ellenzéki párt nevében Gúr Nándor országgyűlési képviselő megerősítette, el akarják érni, hogy havonta legföljebb két vasárnap dolgozzon egy-egy munkavállaló, ettől eltérni csak írásos megállapodással lehessen.

A vasárnapi boltzár eltörlése körüli vihar a kormányt is jobb belátásra bírhatta, mert szokásától eltérően szintén egyeztetne a szakszervezettel. A KASZ azt az ígéretet kapta, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) még áprilisban összeül és a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői egyeztetnek a munka törvénykönyvének a vasárnapi munkavégzéssel foglalkozó előírásairól. Egyebek mellett a pihenőnapokról és a bérpótlékról is tárgyalnak majd. Annyi már most is bizonyosnak látszik, hogy nem lesz egyszerű a megegyezés, még az egy oldalon ülők között sem. A kiskereskedelmi láncok között is akadnak amelyek valószínűleg elfogadják majd a 100 százalékos vasárnapi bérpótlékot, és lesznek amelyek ódzkodnak a többletkiadástól. A kormány mozgásterét szűkítheti, hogy a bérpótlék emelés érzékenyen érintheti a hozzá közel álló kereskedelmi láncokat és a kisebb vállalkozásokat is. Márpedig a kabinet elsősorban politikai és nem szakmai szempontok alapján szokott dönteni. Ezért egyáltalán nem tekinthető lefutott meccsnek a vasárnapi boltzár körüli egyezkedések sora.

A PWC szakértői arra is figyelmeztetettek,hogy a vasárnapi boltzár feloldása például a bevásárlóközpontok és a kereskedelmi láncok esetében rengeteg szerződés módosítással járnak. A bevásárlóközpontokban, ahol a boltzár előtt a bérlőket kötelezték a vasárnapi nyitvatartásra is, hiszen érdekük volt, hogy az embereket minél több nyitva tartó bolt várja, most visszatérhetnek az eredeti szerződéshez.

Több költés - magasabb infláció?
A vasárnapi boltzár visszavonása miatt csak minimálisan emelkedhet a kiskereskedelmi forgalom, a gazdaságra nem lesz kimutatható hatása - közölte Török Zoltán a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A Népszava kérdésére hozzátette, ha a vasárnap dolgozó mintegy 100 ezer ember valóban magasabb bért kap majd és ehhez jön a vasárnapi bérpótlék, az némileg lendíthet a fogyasztáson, de akár az infláció mértékén is.

Szerző
2016.04.20 07:22

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Publikálás dátuma
2018.07.18 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
2018.07.18 19:46

Gyengüléssel nyitott a forint

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték. A frankhoz képest erősödött.
Kedd este óta az euróval és a dollárral szemben gyengült, a frankhoz képest erősödött a forint szerda kora reggelre a bankközi piacon. Az MTI azt írja, szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték, valamivel magasabban a kedd esti 323,62 forint után. Eközben a svájci frank 277,80 forintról 277,65 forintra gyengült, a dollár jegyzése ugyanakkor 277,53 forintról 277,89 forintra erősödött. Az euró jegyzése gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1662 dollárt, szerda reggel 1,1644 dollárt ért. 
2018.07.18 08:18
Frissítve: 2018.07.18 08:18