Elfogták a maffiavezért

Thaiföldön őrizetbe vették a japán maffia, a Jakuza egy feltételezett vezetőjét. A helyi hatóságok szerint a férfi alvilági hálózatot akart létrehozni az országban, s az itt megszerzett pénzt aztán Japánba akarta átcsempészni – közölte a bangkoki rendőrség szóvivője.

Közlések szerint a Jakuza oszakai vezetőkéről van szó, akit hazájában szervezett bűnözés, zsarolás miatt köröznek, s az Interpol körözési listáján is megtalálhat a neve. A férfi tavaly márciusban menekült el a japán rendőrség elől, azóta él Thaiföldön, ahol bangkoki lakásában vették őrizetbe. A jakuza, más néven gokudo, a világ egyik legrégebbi bűnözői szervezete, Japánban jött létre. A jakuza (yakuza) kifejezés három számra, a 8-ra (ja), a 9-re (ku) és a 3-ra (za) utal, ami az Oicho-Kabu japán kártyajátékból adódó nyerő helyzetet jelenti (20 pontot kell elérni). Ez azért is fontos, mert a szerencse meghatározó a jakuzák életében – írja a Wikipedia.

Szerző
2016.05.02 12:31

Arctalan emlékmű a vallásszabadságnak

Publikálás dátuma
2018.07.22 14:55

Fotó: /
Hogyan lesz az ötletből köztéri szobor? Mennyire szab határt az alkotói fantáziának a megrendelő? Melyik pályázat a győztes és miért?
Dávid Ferenc egyházalapító püspök egész alakos szobrának elkészítésére hirdetett pályázatot a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség a vallásszabadság törvénye kihirdetésének 450. évfordulóján. Ennek apropóján egy szoborállítás folyamatát kísérjük végig a gondolat megszületésétől a köztéren felavatott alkotásig. Cikksorozatunk második részében a döntésről beszél az egyik elbíráló Kovács István, és a győztes alkotó, Bocskai Vince is megszólal.

A püspökre emlékeznek

Dávid Ferenc az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke meghatározó módon járult hozzá a Tordai országgyűlés döntéséhez, amelyben a világon elsőként ismerték el a vallásszabadsághoz való jogot. A vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulóján 2018. január 13-tól 2019. január 13-ig szerteágazó ünnepségsorozattal emlékeznek meg. 

- Tíz pályamunka érkezett, három az anyaországból – közülük ketten erdélyi származásúak – és hét Erdélyből – meséli Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség közügyigazgatója, aki egyike volt a döntéshozóknak. - A pályázatokban különböző értelmezési szempontok érvényesültek, egész alakos, figuratív megjelenésre összpontosító, konkrét arcot és alakot kreáló tervek, nagyon realisztikus, a XIX. századra jellemző megjelenítésű, és egy teljesen elvont, Dávid Ferenc gondolatiságát, üzenetét geometriai formákban megfogalmazó elképzeléssel is találkoztunk. Volt, aki plasztikai megoldásokban gondolkodott és volt, aki a megvilágítást is a műalkotás részeként gondolta el – részletezi az ötleteket Kovács István. - Az egyházközség ragaszkodott a szakmai szempontokhoz, és végül hosszas parázs vitákat követően egy határokat feszegető mű, Bocskai Vince pályaműve mellett döntöttünk, bár még mindig vannak különvélemények zsűriben – beszél a döntésről Kovács István. - A győztes terv nagyon érdekes értelmezésben ötvözi a plasztikai megjelenítést Dávid Ferenc gondolatiságával, a püspök egy kerek kövön áll, reverendájának redői orgonaszerűek, kezében pedig egy könyv látható, ami lehet a Biblia, de lehet a maga által írt teológiai vitairat is. Bocskai Vince nem talált ki konkrét arcvonásokat, nem az arckifejezés a fontos, hanem amit – többek között – a testtartás sugall. Igaz, ez kissé kockázatos döntés, mert a gyülekezeti közösség szeretne tekintetet is látni vallásalapítójáról. De a legfontosabb, hogy az igazságkereső, megalkuvásra képtelen reformer, a vallásszabadság a világon elsőként való törvénybe iktatását elősegítő Dávid Ferenc szellemisége megjelenjen Sepsiszentgyörgyön, az unitárius templom közeli parkban – teszi ki a hangsúlyokat Kovács István.

Költségek:

A szobor összköltsége 45 ezer euró (nagyjából 14,6-14,7 millió forint). Ebből tízmilliót a magyar kormány biztosít a jubileumi emlékév keretéből, a többit az egyházközség és Sepsiszentgyörgy városa állja. 

Tisztelet a bátorságnak

A szobrász névjegye

Bocskai Vince erdélyi magyar szobrászművész Szovátán született 1949-ben. 1990 óta terrakottában készült szobraival foglalkoztatott köztéri szobrásszá vált Erdélyben, s Magyarországon is. Köztéri portrészobrait gondos mintázás és az úgynevezett "groteszk realizmus" jellemzi. Többek között Gyulán látható Báró altorjai Apor Vilmos vértanú püspökről készült szobra, Kolozsváron Márton Áron püspök egész alakos szobra, Bod Péterről készített mellszobra pedig Felsőcsernátonban, Bod Péter szülőhelyén.

– Római katolikus vagyok, de inkább ökomenikusnak tartom magam, mindig érdekelt Dávid Ferenc személyisége. Kihívás ábrázolni mindazt, amit létrehozott, amin keresztülment katolikus pap korától az unitárius egyház megalapításáig. Rendhagyónak tartom és csodálom, hogy volt bátorsága kiállni a meggyőződéséért annak ellenére, hogy a katolikus egyház kirekesztette azokat, akik nem értettek egyet – indokolta Bocskai Vince szorbrászművész, hogy mi vette rá a jelentkezésre. Egy nagyjából 10X2,7 méteres bronzszobrot képzelt el pályázatában, amelyben hangsúlyos, hogy Dávid Ferenc arcvonásait nem ábrázolja. – Két ok vezérelt, amikor úgy döntöttem, hogy arcvonások nélküli alkotás készül, egyrészt mert hiteles ábrázolás nem maradt az utókorra, másrészt pedig mindenképpen el akartam kerülni, hogy bárki ismert emberre hasonlítson a művem. A középtengelyben egy arcél lesz, a szemüreg helyét diszkréten érzékeltetem, és menet közben még készítek tanulmányokat, hogy minél inkább közvetítsem a sejtelmességet, amelyet ez a rendkívüli személyiség sugároz. De a szobrász tudja, minden makett egy kísérlet, ezért decemberig, amikor az agyagváltozatot bemutatom a bírálóknak, még alakulhat a mű – mondta Bocskai Vince.

A zsűri:

Vécsi Nagy Zoltán – művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője Gazda József - író, művészeti író, szociográfus, tanár, művelődésszervező Gergely Zoltán – szobrászművész Vargha Mihály – a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója Ütő Gusztáv – festőművész, grafikus Élthes Barna – szobrászművész Czimbalmos Kozma Csaba – műépítész, Sepsiszentgyörgy városgondnoka Gazdag Éva – a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség gondnoka Kovács István - a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség közügyigazgatója 

2018.07.22 14:55

Külföldiekkel töltenék fel a német hadsereg üres posztjait

Publikálás dátuma
2018.07.22 11:48
Német ejtőernyősök ugráshoz készülnek egy gyakorlaton
Fotó: DPA/ Wolfgang Minich
A Bundeswehr komoly válságban van, egyebek mellett emberhiánytól szenved. Az értesülést a védelmi minisztérium nem cáfolta, azt mondták, minden lehetséges opciót megvizsgálnak.
Külföldi, európai uniós állampolgárok felvételét mérlegeli a német hadseregbe a berlini védelmi minisztérium a haderőnél, a évek óta fennálló létszámhiány megoldásaként – írja az MTI a hétvégi a német sajtóra hivatkozva. „A német honvédség felnőtté válik. Ehhez képzett emberekre van szükség. Ehhez minden lehetséges opciót mérlegre fogunk tenni” – erősítette meg a védelmi minisztérium az Augsburger Allgemeine című bajor lap értesülését a ZDF német közszolgálati televíziónak. A ZDF honlapján megjelent beszámoló szerint az elképzelés már a védelmi tárca 2016-os úgynevezett fehér könyvében is szerepelt, és most a hadkiegészítési stratégia újragondolásakor vetődött fel ismét. A ZDF-nek nyilatkozó Erich Vad biztonságpolitikai szakértő szerint jó és helyes, hogy a védelmi tárca új, gyakorlatias megoldásokon gondolkozik, mert a Bundeswehr évek óta súlyos problémákkal küzd a toborzás terén. Két héttel ezelőtt a Bild című német tömeglapnak sikerült megszereznie a védelmi minisztérium egyik bizalmas jelentését, melyből az derült ki, hogy a német hadsereg a teljesítőképessége határára ért, jelenleg nem tud a mostaniak mellett további feladatokat vállalni, és minden haderőnemnél problémát okoz a létszámhiány.  
2018.07.22 11:48