Lázár keményen kritizálta az uniós pénzek felhasználását

Nem jó társadalompolitikai célokat szolgálva, nem az ország érdeke szerint dőlt el a 2007 és 2013 közötti, mintegy 9223 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználása - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn, a parlament erről szóló vitanapján.

Megdöbbentőnek nevezte a kormánypolitikus, hogy az összeg mintegy 90 százaléka került állami vagy önkormányzati intézményekhez. Ezzel szemben a jelenlegi források 60 százalékát a kis és közepes vállalkozások (kkv) erősítésére fordítja a jelenlegi kabinet - állította Lázár.

Szerinte rendkívül nagy bürokráciát fenntartva, nem világos céllal írták ki a pályázatokat fenntarthatatlan beruházásokra, amelyek nem szolgálták az ország versenyképességének növekedését.

A korrupció melegágyának nevezte azt a bürokráciát, amely a források 45 százalékát is elkölthette a pályázatok lebonyolítására, amire akár 1500 milliárd forint is kifolyhatott. Jelenleg ez mindössze 12 százalékot tesz ki - fogalmazott a csúcsminiszter.

Nem tudható még, hogy a jelenlegi után lesz-e újabb kohéziós támogatás, ezért 2020-ra az ország gazdaságát önjáróvá kell tenni. Ennek érdekében szerepel a jövő évi büdzsében 1000 milliárd forintnyi hazai fejlesztési forrás - ígérte Lázár. Megismételte egy korábbi kijelentését, hogy Magyarország nettó befizető volt az előző uniós ciklusban. Ezt úgy vezette le, hogy az ország több mint 3000 milliárd forintot ténylegesen befizetett a közösbe, emellett pedig az EU-tagsággal együtt járó jelenségek (áfa- és vámrendszer, magyar piacok megnyitása a régi EU-tagállamok előtt) nyomán többet bukott Magyarország, mint a megkapott uniós támogatások.

A szocialisták elutasították a visszafelé mutogatást, hiszen a pénzügyi ciklus félidejében belépő Fidesz-KDNP kormány semmin sem változtatott, csupán másfél évre befagyasztott minden uniós pénzekkel kapcsolatos folyamatot. Harangozó Gábor, az MSZP vezérszónoka szóvá tette, hogy uniós forrásokból nem jöttek létre tudásközpontok, nem sikerült javítani a versenyképességet és mélyültek a különbségek az egyes régiók között. Utóbbival összefüggésben kifejtette: a hátrányos helyzetű térségek legfeljebb egy kicsit szépültek, megújultak, de érdemben nem zárkóztak fel.

Hasonlóképpen kritizálta a mostani kormányt Schmuck Erzsébet (LMP), aki szerint a támogatások fenntarthatósági szempontból semmit nem lendítettek a gazdaságon. A fejlesztési források kétharmada nem magyar kis- és közepes vállalkozásoknál landolt, a közpénzek pedig végső soron egy szűk, többnyire tehetős kört kedvezményeznek - jelentette ki. A politikus arról is beszélt, hogy a magas korrupciós kockázat az uniós ciklus végére az "egekbe kúszott".

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, mire 2010-ben a Fidesz-kormány átvette a terület felügyeletét, addigra a fejlesztési források 70 százalékát már lekötötték. Magyarország az árfolyamnyereséggel együtt 8600 milliárd fejlesztési forrás lehívására nyílt lehetősége - közölte. A forrásvesztés elkerülése miatt mintegy 9500 milliárdra kötöttek szerződést és ebből valamivel több, mint 9200 milliárd forintot fizettek ki - tette hozzá.