vasárnapi nyitva tartás;Kordás László;vasárnapi pótlék;MaSZSZ;vasárnapi boltzár;

2016-05-06 07:20:00

Vasárnap - Emelt pótlékról vitáznak

Két szakszervezeti tömörülés és egy meghatározó munkaadói szervezet kiáll amellett, hogy a boltok vasárnapi újranyitásával a dolgozóknak jár a 100 százalékos bérpótlék. Más munkaadói szervezet, valamint a kereskedők szervezete ellene van az emelésnek. A kormány hamarosan tárgyal a kereskedelmi dolgozók követeléseiről.

Száz százalékos vasárnapi bérpótlékban és többek között havi két szabad vasárnapban egyezett meg két szakszervezet és az egyik legnagyobb munkáltatói szervezet. Az ajánlásként megfogalmazott megállapodásban Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Magyar Szakszervezeti Szövetsége (MaSzSz), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megállapították, hogy a vállalkozók ugyan visszakapták a szabad kereskedés jogát, a lakosság a korlátozás nélküli vásárlás lehetőségét, ám a kiskereskedelemben vasárnap is munkát végzők pótléka visszaesett a 2015. március 15-e előtti szintre, azaz 50 százalékra.

Kordás László, a MaSzSZ elnöke a Népszavának elmondta, a két szakszervezet, valamint a VOSZ arról állapodott meg, hogy együtt rövid időn belül javítani kívánják a bolti kiskereskedelemben munkát vállalók munkakörülményeit. Az ajánlásra azért van szükség szerinte, mert, mint Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette, a kérdés csak ősszel kerülhet napirendre, ezért úgy gondolták, hogy az átmeneti időszakban is tenni kell valamit, különös tekintettel a vasárnapi pótlékra és a hét utolsó napján biztosított pihenőnapokra. Ezért a három érdekképviselet azt javasolja, hogy a munkavállalókat vasárnapi munka esetén 100 százalék bérpótlék illesse meg, a munkáltató a jelenlegi 1 helyett, 2 vasárnapi pihenőnapot biztosítson havonta a dolgozóknak, és a vasárnapi munkavégzés munkáltató általi kötelező elrendelésének felső értékét éves szinten 12 napban korlátozzák. E mérték felett vasárnapi munkavégzésre csak a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével kerülhessen sor - szól az ajánlás.

Az aláírók kivételeznének a gyermekét egyedül nevelő szülőkkel, őket önkéntes alapon, azaz kizárólag saját kérésére oszthatnák be a kereskedők a hét utolsó napján. Ajánlják azt is, hogy ezeket a javaslatokat munkaszerződésben, illetve munkahelyi szintű kollektív megállapodásban is rögzítsék a szociális partnerek, mivel a három szervezet álláspontja szerint a kiskereskedelmi boltokban dolgozók nem lehetnek vesztesei az üzletek újranyitásának.

Kordás szeretné, ha a többi szervezet is csatlakozna az ajánláshoz. Úgy tetszik azonban, nem mindenki lelkesedik az bérpótlék megduplázásáért és a többi javaslatért. Szerdán a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége adott ki közleményt arról, hogy bérpótlék dolgában nem látja indokoltnak megkülönböztetni a különböző ágazatok vasárnap munkát végző dolgozóit.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is az ellenlábasok között van, számításai szerint a 100 százalékos pótlék 50-60 milliárd forintos terhet ró az év egészében az ágazat szereplőire, ami különösen a kicsik nehezen tudnának kigazdálkodni. A VOSZ-on kívül egyetlen munkaadói szervezet sem közölt számszerű javaslatot a vasárnapi bérpótlékra, a szövetség tagjai azonban nem tartják elfogadhatónak a pótlék 100 százalékra emelését - hangsúlyozta Vámos György.

Az MSZP, amely népszavazási kezdeményezésével elérte, hogy a kormány visszavonassa a vasárnapi boltzárat, már benyújtotta az Országgyűléshez törvényjavaslatát a 100 százalékos vasárnapi bérpótlékról.

Kordás László a jövőről szólva kifejtette, kiderül, hogy az ajánlással sikerül-e rendezni a helyzetet, azonban ezzel párhuzamosan kezdeményezik a kormánynál, hogy a versenyszféra konzultációs fórumán tárgyaljanak a vasárnapi munka díjazásáról és körülményeiről, a kabinet készítsen előterjesztést és oldja meg a helyzetet, amit ő teremtett.

A tegnapi Kormányinfón a Népszava kérdésére Lázár János kancelláriaminiszter megerősítette, a kormány hamarosan napirendre veszi a kérdést, azonban magának sajátos szerepet szán, miután nem akar a munkaadók és a munkavállalók egyezkedéseibe, esetleges megállapodásába beavatkozni. Ha megegyeznek a felek, a kormány segíti annak érvényesülését.