"Ennél még a tanácsrendszer is jobb volt"

Járási szintű önkormányzatok, kevesebb helyi képviselőnek több bér, és az SZJA bevételek felének helyben kell maradnia – Bokros Lajos szerint egyebek mellett ezzel lehetne megmenteni az önkormányzati rendszert. Gémesi György polgármester szerint ma olyan rossz helyzetben vannak az önkormányzatok, hogy még pár hónap, és gyámság alá kerülnek. A gödöllői városvezető azt mondta, a mostaninál még a tanácsrendszer is jobb volt.

Túl sok feladatot kevés pénzből megoldani. A hazai önkormányzatok nagy része küzd ezzel nap, mint nap aztán sok helyen nem is sikerül megvalósítani, emiatt pedig rengeteg önkormányzat adósodik el. Az önkormányzatok gyámság alá helyezésétől már csak hónapok választanak el, ez tragédia – jelentette ki Gémesi György szombaton, a Szabadság és Reform Intézet (SZRI) Alapítvány "Önrendelkezés vagy szolgaság" című konferenciáján. A gödöllői polgármester szerint az új alkotmánnyal minden megváltozott. A gazdasági és politikai függőség kialakítása olyan helyzetet teremtett, hogy a mostaninál még a tanácsi rendszer is jobb volt – vélekedett Gémesi, aki elmondta: az utóbbi két hétben négy megyében járt, találkozott csaknem 200 polgármesterrel, rengeteg információt kapott. A városvezető ezeknek birtokában mondta: nagyon el vannak keseredve, ki vannak fosztva és semmiféle mozgásterük nincs. Az országgyűlési képviselők pártitkárokként működnek, akik osztanak – zárta a politikus az önkormányzati feladatok centralizációs folyamata 2010 után című előadását. Radó Péter szerint az oktatásban szinte mindenki egyetértett, hogy szükség van állami szerepvállalásra, csakhogy a kormány „mélyszántást” csinált és nem lett jobb a rendszer. Egy Gödöllő méretű harmincezres város már nem egyes iskolákat működtet, hanem kis helyi iskola hálózatokat, iskola rendszereket irányít – közölte az oktatáskutató.

Az a probléma, hogy az ország méretéhez képest sok az önkormányzat – legalábbis Bokros Lajos szerint. Az SZRI kuratórium és a MoMa elnöke a helyi demokrácia hatékony újjáépítésének alapkövei prezentációjában azt mondta, két dologra lenne szükség: járási szintű önkormányzatokra és arra, hogy a személyi jövedelemadó (SZJA) fele helyben maradjon. A politikus véleménye szerint nem kellene ennyi helyi képviselő, viszont a fizetésüket emelni kellene, mert óriási probléma a korrupció. Sajnos a parlamenti pártok jelentős része - bármennyire nem szeretik is egymást a nyilvánosság előtt -, de rengeteg közös mutyiban érdekeltek. Ráadásul az önkormányzati cégek, - mert szinte minden önkormányzatnak van saját vállalata -, tisztségei pedig különösen zsákmányszerző helyek, elsősorban Budapesten persze – mutatott rá Bokros, aki kifejtette: az önkormányzatok függőségét csökkenteni kell, mert helyi demokrácia nélkül sosem lesz jólét az országban.

A Népszavának már áprilisban úgy vélekedtek polgármesterek, hogy a kormány felszámolja az önkormányzatiságot és településüzemeltetéssé akarja silányítani a falvak vezetését. A sződligeti polgármester biztos benne, hogy az ezer fő alatti települések vezetőinek tiszteletdíját már ezért csökkentették és ezért bojkottál a Fidesz-KDNP parlamenti többsége minden próbálkozást, ami visszaadhatná az elvont juttatásokat. Ez a szándék olvasható ki abból is, hogy a kormány egyetlen tisztviselői körnek sem ígér egy fillért sem, a helyi önkormányzatok alkalmazottainak, akik közül több mint 24 ezren nyolc éve nem kaptak semmit. Ők jelentős leépítéstől tartanak. Juhász Béla sok polgármestertársával együtt úgy látja, az autonómia csökkentését szolgálja a Magyar Államkincstárba (MÁK) bekötött központi önkormányzati informatikai rendszer (ASP) elindítása is. Az önkormányzati törvény erről szóló módosítását április végén nyújtotta be a parlamentnek a belügyminiszter, de valójában már tavaly júniusban elindult a rendszer kísérleti bevezetése több tucat településen. A polgármesterek szerint azért nincs benne a szövegben az országos bevezetés határideje, mert a kötelező alkalmazás olyan nagy balhét okozna, ami biztos bukást hozna a Fidesznek a 2018-as választáson. Abban is biztosak azonban, ha a mostani koalíció kerül harmadszor is hatalomra, ez lesz az egyik első intézkedése. A kormány valódi célja már a rendszer tavaly júniusi elindításakor kiderült, amikor Pintér Sándor belügyminiszter úgy fogalmazott: az egységesített rendszerrel átláthatóvá és főleg elszámoltathatóvá teszik a területet. A törvénymódosítás nem is takargatja a szándékot, amikor azt írja, az informatikai rendszer „a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál”.

A Magyar Faluszövetség elnöke, Szabó Gellért lapunknak korábban nyilatkozott úgy: a rendszer bevezetése után tovább gyengülnek a települések, hisz az államnak gyors rálátása lesz minden befolyt fillérre és könnyen mondhatja, hogy kevesebb munkatárs is meg tudja oldani a munkát. Félelmüket táplálta a Hatékony helyi közigazgatás címen februárban megjelent „stratégiai elemzés” is, amit ugyan minden tárca letagadott, mert az állami hatalomátvétel mellett tízezer önkormányzati alkalmazott elbocsájtásával riogatott, de a félelem ott van a településeken.