Gyerektartástól szülőtartásig jutunk

Annak az alapját, hogy a magyar állam kivonul a szociális ellátás területéről, már az Alaptörvénnyel megteremtette a kormány, ezt viszi tovább a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) most parlament elé került módosító javaslatainak rokontartásra vonatkozó része – jelentette ki a Népszavának Kolláth György.

Az alkotmányjogász szerint tehát jogszerű a felnőtt gyermeket az idős szülő eltartására kötelezni, de a fiatalabb generációk anyagi helyzetének ismeretében ez egyáltalán nem ésszerű lépés. A kidolgozatlan normaszövegből számára az derül ki teljes bizonyossággal, hogy a gyermekeknek és unokáknak újabb terhek vállalására kell berendezkedniük.

Sok lapunk által megkeresett családjogász egyáltalán nem találkozott még olyan perekkel, ahol a szülő, vagy az ő nevében eljáró járási hivatal kezdeményezte volna a szülőtartás megállapítását, mások a gazdasági válság kezdetén a devizahiteles csődök miatt tapasztaltak felfutást, az utóbbi években viszont lecsengett az érdeklődés náluk. Illés Blanka tavaly mindössze két esettel találkozott. A családjogi ügyvéd arra emlékeztetett, hogy nem véletlenül nem szerepel a Ptk.-ban konkrét összeg a támogatás mértékénél, a bíróságok minden rokontartási ügyben, nem csak a gyerektartásért indított perekben veszik figyelembe a beperelt személy jövedelmi és vagyoni viszonyait, továbbá azt is, van-e az illetőnek más tartási kötelezettsége. Ha van, minden esetben a gyermek élvez elsőbbséget, utána az illető házastársa következik és az idős szülő segítése a harmadik a sorban. A fővárosi ügyvéd azt is hangsúlyozta lapunknak, hogy egy szülőtartási perben azt is vizsgálják, az idős embernek mekkora a nyugdíja és van-e vagyona, aminek eladásából fedezni tudná a szükségleteit.

Gaál Edina gyámügyi területen is rendelkezik tapasztalatokkal, ma családjogi ügyvédként tevékenykedik. Szerinte az a jellemző, hogy a szociális támogatásért korábban az önkormányzatokhoz, ma a járási hivatalok szociális osztályaihoz forduló idős emberek nevében a hivatalok keresik meg a hozzátartozókat, és próbálják őket békés úton rávenni a segítségnyújtásra. Ha nem sikerül az egyeztetés, akkor fordulnak bírósághoz, de valóban rászorulók az ő tapasztalatai szerint a legritkábban akarnak élni ezzel az eszközzel. Az ügyvédi irodában inkább a beperelt gyerekek kérnek segítséget, ha jogtalannak érzik a szülő követelését például azért, mert szerintük érdemtelen a támogatásra.

A jogszabály ezt ugyan nem pontosítja, de megtagadható a tartás, ha a szülő korábban a gyereke vagy unokája ellen tett valamit, például ő maga nem fizetett tartásdíjat. Ez a legenyhébb eset, de Gaál Edina munkája során sok durva történettel is találkozott már, amire a megöregedett apa vagy anya már nem feltétlenül akar emlékezni. A családjogi ügyvéd hangsúlyozta, hogy az ilyen perekben csak az idős szülő indokolt szükségleteit és ellátásának költségeit veszik figyelembe, ha tehát valaki ragaszkodik a 100 négyzetméteres belvárosi lakásához, amit egyedül nem tud fenntartani, először azt javasolja számára a bíróság, hogy szabaduljon meg az ingatlantól és egy kisebben oldja meg a lakhatását alacsonyabb költségek mellett. Az így felszabadult vételár különbözetet a saját tartására fordíthatja.

Gaál Edina arra is emlékeztetett, hogy az új Polgári Törvénykönyv elfogadása óta már a nevelt gyermek is kötelezhető a szülőtartásra, ha pedig az idős embernek nincs utóda, a kötelezettség más egyenesági rokonra, így a testvérére vagy annak gyermekeire is vonatkozik. Azt is érdemes tudni, hogy ez a családi lánc csak akkor vehető figyelembe, ha a rászorulónak nincs házastársa vagy élettársa, de még az elvált vagy elhagyott korábbi társ is hamarabb kereshető meg a tartási felszólítással, mint a gyermek. A mérlegelés alapja pedig minden ilyen perben az, hogy a rászoruló önhibáján kívül került-e olyan helyzetbe, hogy nem tud gondoskodni magáról. Ha tehát egy alkoholista vagy más szenvedélybeteg nem tudja fenntartani a lakását és magát, mert minden pénzét italra vagy drogokra költi, nem számíthat arra, hogy bármely rokonát tartásra kötelezi a bíróság.

Egyéni perek a felsorolt feltételek miatt tehát nem indulnak tömegesen ezután sem – vélekedett mindkét ügyvéd, de arra fel kell készülni, hogy ha egyre alacsonyabb nyugdíjat kapnak az utóbbi évtizedekben minimálbéren bejelentett vagy feketén foglalkoztatott emberek, a pénzük nem fedezi majd az intézményi ellátásukat, tehát a szociális otthonok tömegesen kezdeményezik a járási hivataloknál a rokonok felkutatását, hogy behajtsák rajtuk a csekélyke nyugdíj és a tényleges tartási díj közötti különbözetet.