Trükközés után nőtt az államadósság

Az államháztartás úgynevezett maastrichti adóssága március végére a bruttó hazai termék (GDP) 76,9 százalékára emelkedett a tavaly év végi 75,3 százalékról - jelentette kedden a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A névértéken számításba vett konszolidált bruttó adósság idén eddig 1633 milliárd forinttal nőtt, március végén már 26 147 milliárd forint volt. Az adósság növekedésében az árfolyamváltozás hatása elenyésző.

Az első negyedévben szinte mindig emelkedik az államadósság, amit az magyaráz, hogy újra fel kell tölteni az állam likvid pénzügyi tartalékait, ehhez pedig nagy nettó hitelfelvétel szükséges. A feltöltésre pedig azért van szükség, mert az év végi adósságráta "beállításához" az állam jócskán leapasztja a tartalékait - magyarázta a hirtelen emelkedést a portfolio.hu. Ez a fajta trükközés már megszokottnak mondható, sokáig csak ezzel lehetett elfedni a fundamentálisan kedvezőtlen államadósság-tendenciát - tették hozzá az elemzők.

A számokból kiolvasható, hogy a költségvetési fegyelem továbbra is jó, az államnak alig volt finanszírozási igénye. Az utóbbi 1-2 évben pedig az államadósság trendje már az alapfolyamatok szintjén is enyhén csökken. Azonban a gazdasági növekedés és az infláció elmarad a várakozásoktól, ezért nem kizárt, hogy év végére GDP-arányosan újra emelkedni fog az államadósság, és ismét trükközésre lesz szükség, hogy a törvényben megfogalmazott adósságcsökkentési mértéket tartani tudják - írta a Portfolio.

Az MNB összesítése szerint a háztartások nettó megtakarításai 2016 első negyedévében 442 milliárd forintot, a negyedéves GDP 5,7 százalékát tették ki. A háztartások ebben a negyedévben legnagyobb mértékben az állampapír-megtakarításaikat növelték. Ezzel egyidejűleg jelentősen visszaesett a háztartások készpénz- és betétállománya. Az első negyedévben folytatódott a háztartások hiteltartozásának csökkenése, az ingatlan és a fogyasztási hitelek esetében is a nettó törlesztés volt a jellemző.