Japánban ülésezik a G7 exkluzív klubja

Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette ma kezdődik meg Japánban a gazdaságilag legfejlettebb országok állam- és kormányfőinek szokásos évi csúcsértekezlete. A G7 kétnapos találkozóját Tokiótól mintegy 300 kilométerre délre, a csodálatos szépségű Isze-Sima régióban tartják. Idén fel sem merült, hogy visszatérnének a G8-as kerethez, Oroszország 2014 óta nem kapott meghívót a tanácskozásra, amelynek napirendjén a világgazdaság helyzetének áttekintése mellett az Iszlám Állammal szembeni fellépés, a menekültválság és az ázsiai térség feszültségei egyaránt szerepelnek.

Az idei G7-es csúcstalálkozó az utolsó, amelyen Barack Obama részt vesz, az amerikai elnök tegnap érkezett Vietnamból Japánba. Obama tegnap kétoldalú tárgyalásokat folytatott a japán kormányfővel, s a tervek szerint a csúcstalálkozó lezárása után Abe Sinzo társaságában tesz látogatás Hirosimában.

A G7-csúcs idei házigazdája a találkozó előkészítéseképpen európai körúton járt, Abe Sinzo Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia elnökkel, David Cameron brit miniszterelnökkel, Matteo Renzi olasz kormányfővel egyaránt tanácskozott. Tárgyalásokat folytatott az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal és az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel is, az EU is hagyományosan képviselteti magát a G7 rendezvényein.

Justin Trudeau, az új kanadai kormányfő már hétfőn Tokióba érkezett, a tanácskozást megelőzően kétoldalú megbeszélést folytatott Abe Sinzóval, a japán császárnál is bemutatkozott, s több autóipari vezetővel is tárgyalt. David Cameron brit miniszterelnök kedden érkezett meg a japán fővárosba, a Financial Times várakozásai szerint Cameron azt reméli, hogy a Hetek tanácskozásán újabb nemzetközi támogatást kap Nagy-Britannia EU-tagságának fenntartásához, s e nemzetközi fórumon is kiállnak majd a Brexit ellen. Korábban már a G20, az IMF és az OECD is a britek bennmaradásának fontosságát hangsúlyozta.

„A gazdasági növekedés lassulása, a világgazdaság ingatagsága növekvő kockázatot jelent. Az isze-simai csúcstalálkozó előtt álló legnagyobb kihívás, hogy a Hetek koordinálják tevékenységüket ennek ellensúlyozására” – fogalmazott londoni sajtóértekezletén Abe. A japán miniszterelnök gazdaságpolitikája, az „abenomics” a gazdasági növekedés ösztönzésére helyezi a hangsúlyt, Tokió e törekvésében partnerre talál Párizsban és Rómában, de Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit kormányfő a költségvetési szigorítások és a szerkezeti reformok fontosságát hangsúlyozza.

A csúcstalálkozót megelőző a G7 pénzügyminiszterei és jegybankelnökei egyeztettek, a tanácskozáson kiderült, hogy e kérdésben nehéz lesz konszenzust találni, s a tagállamok csak annyit tehetnek, hogy kimondják, minden ország a maga eszközeivel lép fel a növekedés ösztönzéséért. Várhatóan napirendre kerül a Csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezmény, a TPP kérdése is. A TPP jövője kérdéses, mivel az amerikai elnökválasztás várható demokrata és republikánus elnökjelöltje egyaránt bírálja a szabadkereskedelmi egyezményeket. A korrupció elleni harc, az adóelkerülés témája is előkelő helyen szerepel a témák között a „Panama-papírok” nemzetközi viharokat kiváltott leleplezései nyomán.

A japán házigazdák nagy hangsúlyt helyeznek az ázsiai térség területi vitáinak áttekintésére a G7 külpolitikai napirendje keretében. A Hetek külügyminiszterei áprilisi tanácskozásukon külön közleményben sürgették a hajózás szabadságának fenntartását, s noha egyetlen országot sem nevesítettek, a felhívást elsősorban a térség feltörekvő nagyhatalmának címezték. Washingtont is nyugtalanítja, hogy Kína kiterjeszti katonai tevékenységét a Dél-kínai-tenger térségében.

A Hetek várhatóan a területi viták békés rendezése és a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett foglalnak állást. Az előrejelzések szerint az állam- és kormányfők terrorizmus elleni akciótervet is elfogadnak, amelynek keretében egyebek mellett célul tűzik ki a terrorista szervezetek pénzügyi forrásainak elapasztását. Napirendre kerül a menekültválság kérdése is. Japán a G7-csúcsot megelőzően jelentette be, hogy öt év alatt 150 szíriai cserediák kiképzésére tett ígéretet, a Japan Times jelentése szerint a távol-keleti szigetország így igyekszik enyhíteni a bírálatot, hogy túl kevés menekült befogadását vállalja.

Történelmi főhajtás Hirosimában

A G7-csúcs fontosságát elhomályosítja Barack Obama tervezett hirosimai látogatása. Obama történelmi jelentőségű vizitet tervez, ő lesz az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki fejet hajt a hirosimai áldozatok előtt. Tavaly volt 70 éve annak, hogy az Egyesült Államok a világon elsőként atombombát vetett be, 1945. augusztus 6-án Hirosimát, majd augusztus 9-én Nagaszakit érte nukleáris támadás.

A 44. amerikai elnök beszédet mond majd a japán városban, de jó előre jelezték, hogy nem fog bocsánatot kérni elődje, Harry Truman nehéz döntéséért. A két atomtámadásban több mint 200 ezer ember veszítette életét, de Japán nem sokkal később kapitulált és véget ért a II. világháború. Időről-időre kiújul a vita, hogy szükséges volt e a két nukleáris csapás ahhoz, hogy megrövidítsék a háborút.

Obama, akit 2009-ben, nem sokkal hivatalba lépését követően Nobel-békedíjjal tüntettek ki, várhatóan a nukleárisfegyver-mentes világ fontosságát emeli majd ki hirosimai beszédében. Japánban üdvözlik, hogy sor kerül e látogatásra, amelynek során Obama várhatóan hibakusákkal, azaz az atomtámadás túlélőivel is találkozik majd.

Az ázsiai G7-csúcsra vendégként egy sor térségbeli állam invitálást kapott, Indonézia, Sri Lanka, Banglades, Vietnam, Laosz, Csád és Pápua-Új-Guinea vezetői, illetve az Ázsiai Fejlesztési Bank képviselői is részt vesznek a tanácskozás egy ülésén, amelyen az ázsiai növekedés és stabilitás kérdései lesz a középpontban. Külön ülést szentelnek az afrikai kontinens fenntartható fejlődési célkitűzéseinek is.

A világ legfejlettebb gazdaságú államainak exkluzív klubja 1975 óta ülésezik, az első „kandalló melletti” tanácskozást Franciaországban, a Rambouillet-i kastélyban tartották, a hatos csúcs összehívását Valéry Giscard d’Estaing francia elnök és Helmut Schmidt német kancellár kezdeményezte. Kanada 1976-ban csatlakozott hetedikként, Oroszország 1998-ban lett hivatalosan a csoport nyolcadik tagja, a Krím annektálása, és a kelet-ukrajnai beavatkozás nyomán azonban 2014 óta azonban ismét G7-es keretben üléseznek. Rendszeressé váltak 2010 óta a világ feltörekvő nagyhatalmainak részvételével a G20-as csúcstalálkozók is, idén szeptember 4-5-én ülnek össze Hangcsouban, Kína lesz a G20 házigazdája.

Terrorkészültség Tokióban

Tokióban és Japán más részein a nemzetközi tanácskozás idejére a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget, a japán hatóságok mindent meg akarnak tenni annak érdekében, hogy a világ jelentős vezetőinek biztonságát garantálják. Legalább 70 ezer rendőrt mozgósítottak, ezek harmada közvetlenül a tanácskozás helyszínét, Isze-Simát védi.

Minden utast ellenőriznek a Csubu nemzetközi repülőtéren, ahonnan helikopterrel szállítják a Hetek vezetőit Kasiko-szigetére, ahol egy luxushotelben tanácskoznak mától. Többezer rendőr lesz jelen Hirosimában, amikor pénteken Barack Obama odalátogat. A japán fővárosban már hetekkel ezelőtt is láthatóan megerősítették a rendőri jelenlétet. A pályaudvarokon is figyelmeztetik az utasokat a rendkívüli készültségre, a sporteseményeken, színházakban is fokozott a védelem. Az utcai szemétgyűjtőket az érintett térségekben eltávolították, a csatornafedeleket lehegesztették.

Az AFP értesülései szerint a G7-csúcs idejére felfüggesztették a munkálatokat a 2011-ben nukleáris katasztrófát elszenvedett fukusimai atomerőműben, hogy mindenféle kockázati tényezőt kiküszöböljenek. Japánt egyébként a nemzetközi terrorizmus szempontjából az alacsony kockázati szintű országok közé sorolják.