Titkolják a cafeteria átalakításának tervét

Szinte semmi nem derült ki eddig, mi a kormány és a kormánypárt terve a cafeteriával, milyen átalakításokat terveznek a jövő évtől. Pedig hamarosan választ kell adni a tervezett irányról, miután a kormány az Unió bírósága előtt elvesztette az Európai Bizottsággal (EB) szemben indított pert, így június 15-éig el kell küldeni a Bizottságnak az elképzeléseket tartalmazó csomagot.

Az EB azért indított korábban kötelezettségszegési eljárást, mert az Orbán Viktor vezette magyar kormány úgy alakította át a hazai cafeteria rendszert, hogy abból kizárta a külföldi szereplőket és gyakorlatilag megszüntette a versenyt. A parlament előtt levő adótörvény módosítási tervezetekből, de a jövő évi adótörvényekhez beadott bizottsági módosítócsomagból sem derül ki semmi érdemleges, mi a lesz a béren kívüli juttatásokkal.

A döntést, pontosabban az ahhoz vezető egyeztetéseket hiányolják a szakszervezetek is. A versenyszféra érdekképviseletei, a munkaadók és a szakszervezetek valamint a kormány egyeztetési fórumán (VKF) Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szóban már vázolta a hézagos elképzeléseket, azonban a közszféra dolgozóit képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SzEF) ezt is csak sajtóhírekből tudta meg, hivatalos tájékoztatást nem kaptak - közölte a Népszavával Földiák András a SzEF elnöke. Mivel a témakör legfőbb érintettjei a szakszervezetek, sérelmezik, hogy a témában mai napig nem történt érdemi érdekegyeztetés a közszférában.

A szakszervezetek mondhatni megelégelték mellőzésüket és a cafetéria átalakításáról eddig megismert részletek alapján kialakították állásfoglalásukat, amelyet tegnap elpostáztak Orbán Viktor miniszterelnöknek és Simon Attila Istvánnak, munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkárnak. A SZEF által készített összefoglaló szerint a cafetéria átalakításáról eddig vázolt elképzelésekkel kapcsolatban a szakszervezeteknek komoly fenntartásaik vannak. Az utolsó ismert variáció szerint a kormány évi 200 ezer forintig engedne cafeteria juttatást járulékmentes, kedvezményes bér formájában, de szó van arról is, hogy ennek az összegnek csak a felét tenné ki a kedvezményes bér, a másik felét továbbra is a SZÉP kártyára utalhatnák a munkáltatók.

A SZEF szerint a kormány átgondolatlanul és előkészítetlenül nyúl a munkavállalók nagy tömegeit igen érzékenyen érintő kérdéshez, és sok a témával kapcsolatos csúsztatás is. Az Európai Unió Bíróságának ítéletének ugyanis semmi köze nincs a munkavállaló, a munkaadó és társadalom egésze számára hasznos béren kívüli juttatási eszközhöz - mondta Földiák András. A kormányzat a saját, korábbi jogi hibáját akarja kiküszöbölni azzal, hogy megszünteti a cafetéria természetbeli juttatását, és a béren kívüli juttatást „béresíti”, ami inkább csak pénzesítést jelent.

A "pénzesítés" ügyes trükknek tűnik, amelynek révén a bérszínvonal úgy emelkedne meg, hogy senki sem kapna egy forinttal sem többet, mint eddig. Ez nem csak azért aggályos, mert félrevezető, hanem azért is, mert módot ad a valóságos béremelések elodázására - érvel a SZEF.

Elfogadhatatlan a szakszervezetek számára, hogy eltűnhet számos, társadalmilag kifejezetten hasznos, a rekreációt, az üdülést, a kultúrát, az öngondoskodást szolgáló támogatás. A járulékmentes bér bevezetése ugyanakkor számos visszaélésre adna alkalmat, bizonyosan ebbe az irányba terelnék a javadalmazást olyan cégek is, melyek egyébként nem adtak, és nem is akarnának adni semmit a béren kívül - hívta fel a figyelmet a káros hatásokra a szakszervezet.

Gondot jelenthet az is, hogy a bérré változtatott cafetéria sértené az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, mivel a szerencsésebbek magasabb jövedelmet élveznének. Ez az ellentmondás eddig is fennállt, a béresítéssel azonban az igazságtalanság még erőteljesebbé válna. Az eltérés a közszférában végképp indokolatlan és megmagyarázhatatlan helyzetet teremtene - írja a szakszervezet.

A SZEF ezért a többi szakszervezettel összhangban a cafetéria szolgáltatás lényegének a megőrzését követeli. A rendszer korszerűsítéséről érdemes tárgyalni - mondják -, így elképzelhetőnek tartják a SZÉP kártya megtartását és újabb „zsebekkel” történő bővítését, melyek között helyet kaphatnának az étkezési, az öngondoskodási, és szükség esetén további funkciók is.

Javasolják a kormánynak azt is, hogy tekintse egységes rendszernek a közszolgálatokat és ennek megfelelően minden közalkalmazottra, köztisztviselőre és közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott dolgozóra kiterjedő a cafetéria-rendszert hozzon létre a korszerűsített SZÉP kártyához kapcsolva, aminek a költségeit a központi költségvetés viselné.