Nem múló vita Paksról

Azért lett az orosz Roszatom az atomerőművi kapacitásbővítés beruházója, mert Pakson már hasonló technológiájú reaktorok működnek - ezt állította Lázár János a tegnapi Kormányinfón. A szakemberek véleménye szerint ez a kijelentés tévedésen alapszik. A kancelláriaminiszter ma Brüsszelben tárgyal Margrethe Vestager versenyjogi uniós biztossal, a Paks II. beruházással kapcsolatos vitás kérdésekről.

Ugyan a közbeszerzési és versenyjogi területen vannak még engedélyeztetési problémák, de az Európai Unió konstruktívan áll a magyar projekthez - így válaszolt Lázár János a csütörtöki Kormányinfón a Népszavának arra kérdésére, hogy miről fog tárgyalni ma a belga fővárosban Margrethe Vestagerrel. A miniszter szerint a megbeszélések elsősorban arról fognak szólni, hogy miképpen illeszkedik az új reaktor az energiapiacba. Lázár János úgy gondolja - egyértelműen az Európai Uniótól kapott értesítések nyomán -, hogy az Európai Bizottság monopólium-ellenes indokok miatt ragaszkodni fog ahhoz, hogy Paks II. nem lehet az MVM Magyar Villamosművek része. A miniszter szavaiból kitűnt, hogy ezt az uniós kifogást figyelembe fogják venni.

Ugyanakkor Lázár János érdekesen érvelt amellett, hogy miért az orosz Roszatom lett a beruházó, ugyanis azt mondta, hogy a magyar kormány kezét megkötötte a már működő erőművi blokkoknál alkalmazott technológia. Viszont, ha olyan döntés született volna, hogy máshol, zöldmezős beruházásként épít Magyarország atomerőművet, akkor mód nyílhatott volna más technológia alkalmazására is. Ezt az állítást cáfolta lapunk érdeklődésére Holoda Attila. Az egykori helyettes energetikai államtitkár ilyent állítani ostobaság. Mi sem bizonyítja jobban, hogy Paks I. és Paks II. két külön erőmű, minthogy az előkészítés alatt lévőt önálló részvénytársaságba szervezték. A szakember szerint az kétségtelen tény, hogy a hazai szakemberek elsősorban orosz (szovjet) gyártású atomerőművek üzemeltetésére felkészültek, mert jó részük a Szovjetunióban folytatta tanulmányait. Azonban semmi akadálya nem lenne annak, hogy Paks I. mellett egy teljesen más technológiájú erőmű üzemeljen. Egyébként Holoda Attila is racionális döntésnek tartja, hogy az atomerőművi bővítés Pakson valósul meg. Két fő indok: a telephely földrengésbiztonsága ismert, és célszerű a Duna mellé építkezni, a folyó megfelelő vízhozama miatt.

Arra a kérdésünkre, hogy van-e összefüggés Szergej Lavrov szerdai budapesti útja és aközött, hogy az orosz hitelt kiváltanánk egy máshonnan származó hitellel - ezzel eleget tennénk Brüsszel kifogásának -, Lázár János azt mondta, hogy a hitelkiváltásnak nincs semmi akadálya, de csak akkor éri meg, ha az orosz kölcsön helyett a piacon 30 évre, 3-4 százalékos kamat mellett lehetne hitelt felvenni.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője szerint arról lehet szó, hogy az orosz finanszírozás kétségessé vált, az Európai Bizottság pedig nem hajlandó lenyelni, hogy az Orbán-kormány (ahogyan a jelenlegi tervekben szerepel) a kamatköltségek alól mentesítené a beruházást. Annak, hogy Brüsszel jóváhagyja Paks II.-t, az lehet az ára, hogy a kamatokat is bele kell számítani az árba, ami egy banki hitel esetén tovább drágíthatja a bővítést.

A kancelláriaminiszter a Kormányinfón szót ejtett arról is, hogy nem csak a versenyjogi, hanem a közbeszerzési vitáink is voltak Brüsszellel, ám ezeknél jelentős előrelépés történt, állítása szerint elfogadtuk az ajánlásokat. Utalt arra, hogy a kormány által felkért Rothschild-csoport pénzügyi szakértői jelentése bebizonyította, hogy az atomerő bővítése jó befektetés - mondta a Lázár.

Egyébként a kabinet álláspontja továbbra sem változott, azt állítják, hogy a Paks II. beruházás nem tartalmaz állami támogatást, szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérül. A két új paksi blokk ennek megfelelően hozzájárul az ellátás biztonság megteremtéséhez, a klímavédelmi célkitűzések teljesítéséhez és a megfizethető áramár fenntartásához anélkül, hogy szükség lenne bármilyen garantált villamosenergia-átvételi ár meghatározására vagy más állami támogatásra.