indítás;Quaestor-per;
2016-05-27 11:44:00
Elfogytak az indokok a halasztásra? - Indulhat a Quaestor-per
Késve kezdődhet a Quaestor-per - írtuk még április elején, és rendre beszámoltunk olvasóinknak arról a huzavonáról, ami miatt egyre többen gyanították, hogy ebben az országban még az is előfordulhat: megúszhatják az érintettek a 115 milliárd forintos károkozást. A Napi.hu azonban ma arról informált, hogy lépett az ügyészség Quaestor-ügyben.
A különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt T. Csaba és társai ellen folyamatban lévő bűnügyben a Fővárosi Törvényszék 2016. április 1. napján kelt végzésében foglalt felhívásnak a Fővárosi Főügyészség a jogszabályi előírások és technikai lehetőségek keretein belül eleget tett - olvasható a portál által idézett ügyészségi közleményében.
Az út azonban, amire legalább a cél közelébe jutott az ügy, meglehetősen rögös.
2015 szeptember - Több kisbefektetőt is bíróság elé citált a Quaestor állami felszámolója bennfentes kereskedelem gyanújával. Az volt a "bűnük", hogy a bróker cég bedőlése előtti napokban, illetve a botrány napján váltották be kötvényeiket. A felszámoló a 3,8 milliárdot kimentő külügyminisztériumi háttérintézményt nem jelentette fel.
Bíróság előtt kénytelenek magyarázkodni azok a volt Quaestor-ügyfelek, akik a brókercég bedőlése előtti napokban vették ki pénzüket, váltották be kötvényeiket. A cég felszámolását végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. azért fordult a taláros testülethez, mert szerinte az ügyfelek gyanús hirtelenséggel váltották vissza befektetésüket, vagyis bennfentes kereskedelem gyanújával jelentett fel információink szerint eddig 20-30 embert. Közöttük egy 77 éves asszonyt is, aki 2,4 millió forintot vett fel március 6-án, mert elmondása szerint az unokájának akart ezzel segíteni. Akad a listán olyan is, aki frissen elváltként lakásvásárláshoz akarta felhasználni a Quaestornál elhelyezett 1,8 millió forintját.
Pápa Levente, az Együtt alelnöke a Népszavának felháborítónak nevezte, hogy miközben ilyen csekély összegek miatt a bírósághoz fordult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelte alá tartozó felszámoló, a külügyminisztérium és háttérintézménye, a Magyar Nemzeti Kereskedő Ház (MNKH) március 9-én, vagyis a bedőlés napján kivett 3,8 milliárd forintja már nem érte el a felszámoló ingerküszöbét. Ellenük nem tett feljelentést és a mai napig nem is indokolta, hogy miért nem, pedig ellentétben a magánszemélyekkel, ez az összeg hozzájárult a Quaestor fizetésképtelenségéhez.
Hivatalos! A Magyar Nemzeti Kereskedőháznak ki kell adnia quaestoros ügyleteit. A Fővárosi Ítélőtábla szerint az MNKH-nak meg meg kell mondania, hogy volt-e számlája az említett cégeknél, mikor, mennyi pénzt helyezett el náluk, és hogy 2015. március 9-én mennyi pénzt vettek ki a Quaestortól.
Korábban a vádhatóság sajtótájékoztatón kérte ki magának a bíróság döntését, miszerint a bíróság vádirat kiegészítési kérelme megalapozatlan. Hetekig lebegett a levegőben, hogy lép-e az ügyészség. Ha nem tették volna, akkor az eljárás meghiúsult volna - írja most a Napi.hu.
Az Együtt szerint a Quaestor-ügy fordított koncepciós per, mert az a cél, hogy ne ítéljék el a döntően Fideszhez köthető állami vezetőket és politikusokat, akik nyilvánvalóan tettestársai Tarsoly Csabának - ezt most májusban mondta Szigetvári Viktor. Az Együtt elnöke jelezte: néhány nap múlva letelik a határidő, ameddig a Fővárosi Főügyészségnek pontosítania kell a vádindítványt a Quaestor-ügyben, amely "az elmúlt évtizedek legnagyobb magyarországi pénzügyi-politikai-gazdasági botránya".
Szigetvári Viktor elmondása szerint pártjának bizonyítéka van arra, hogy a Polt Péter vezette ügyészség mindent megtesz azért, hogy ne szülessen megfelelő vádemelés az ügyben. Komoly lyukak vannak a nyomozásban, tudatosan nem hallgattak ki politikai és piacfelügyeleti, valamint önkormányzati és állami intézményeket, amelyek részesei a Quaestor botránynak - állította. Tarsoly Csabát nem kérdezték meg ezekben az ügyekben, valamint Szijjártó Pétert sem hallgatták meg, aki sok ügyben Tarsoly Csaba egyik legfőbb politikai szövetségesének tűnt fel - tette hozzá Szigetvári Viktor.
Az Együtt elnöke szerint egyértelmű, hogy fideszes politikai támogatás és a piacfelügyelet "félrenézése" nélkül nem lehetett volna egy technikailag csődben levő vállalatnak tíz- és tízmilliárdos értékben kötvényeket kibocsátania.
A több mint egy éve kipattant Quaestor-ügyben február 5-én érkezett meg a Fővárosi Főügyészség vádirata a Fővárosi Törvényszékre - idézi fel az MTI. Öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rónak Tarsoly Csaba és társai terhére. A Fővárosi Törvényszék április elején közölte, hogy a vádirat hiányosságainak pótlására szólította fel a Quaestor-ügyben eljáró bírói tanács a vádat emelő főügyészséget. Póta Péter, a törvényszék szóvivője akkor a távirati irodának azt mondta: a hiánypótlás elrendelése nem azt jelenti, hogy a vád ne lenne törvényes. A bíróság az előkészítő ülésen csupán arra hívta fel az ügyészt, hogy egyértelműsítse, pontosan mely vádirati cselekményekre vonatkoznak a bizonyítékok, mert a rendkívül nagy terjedelmű nyomozati anyag miatt erre szükség van.
A törvényszék még márciusban az ügy terjedelmét érzékeltetve közölte: 132 ezer oldalt tesz ki a nyomozati anyag, amelynek része még száznégy CD/DVD-lemez és egy öt terabyte kapacitású külső winchester is. A felszólítás után a nyilvánosság előtt vita bontakozott ki a törvényszék és Ibolya Tibor főügyész között arról, hogy megfelelő volt-e a benyújtott vádirat előkészítése, szükség van-e hiánypótlásra. Ibolya Tibor akkoriban többek között azt közölte az MTI-vel: a főügyészségnek nem áll módjában teljesíteni a törvényszék kérését, mert azt sem a büntetőeljárási törvény, sem a bírósági gyakorlat alapján nem lehet végrehajtani. A törvényszék viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a hiánypótló végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, ha pedig nem teljesítik, annak eljárásjogi következménye van. (Ezzel a törvényszék feltehetően az eljárás megszüntetésének törvényi lehetőségére utalt.)
A most, a Napi.hu által idézett közlemény szerint a főügyészség a bíróság kérésének megfelelően részletezte, hogy a végzésben hivatkozott 5 Terabyte kapacitású lemezen lévő bizonyítékok mely cselekmények bizonyítására szolgálnak. Az ügyészség ennek során tulajdonképpen egy elektronikus könyvjelzőt készített a bíróságnak, ami segíti a bíróságot abban, hogy eligazodjék a nagy mennyiségű adatok között. A Fővárosi Főügyészség 1548 oldalas vádirata így további mintegy 1000 oldal terjedelemmel bővült. Ezzel elhárult a tárgyalás kitűzésének akadálya.
2015. március 11-én írtuk: újabb, bankoktól független befektetési szolgáltató került súlyos bajba. Csődeljárást kezdeményezett magával szemben a Quaestor Financial Hrurira Kft. Tegnap a jegybank részlegesen visszavonta az anyacég működési engedélyét is.
Bár a hazai tőkepiacon élt a félelem, hogy a Buda-Cash és a Hungária után a még talpon maradt, meghatározó, bankoktól független brókercégek egyike-másika is hamarosan bebukhat, azonban a Quaestor Financial Hrurria hétfőn a késő esti órákban bejelentett öncsődjére senki sem számított. Erre a piaci vélemények szerint azért került sor, mert - ahogy mondani szokás - már "nyakukon érezték a kést", az MNB kilátásba helyezett felügyeleti vizsgálatát.
A szakértők is nehezen tudták értelmezni azt a Quaestor közleményében olvasható kitételt, hogy, "az önmagunkkal szembeni csődeljárás technikai döntés részünkről, mert cégcsoportunknak van vagyona és jövőértékű vagyona, így ebből minden ügyfél a pénzéhez juthat." Ha ez így lenne - vélik a közgazdászok -, akkor a brókercégnek világosan a betétesei, befektetői, egyéb kiterjedt üzletfelei tudtára kellett volna adnia, hogy átmeneti fizetési gondokkal küszködik, amelynek helyreállításának ütemezésére pontos menetrendet kellett volna