Burkolt hatalmi harc dúl Pekingben

Egyre erőteljesebbé válik a kínai hatalmi harc. Hszi Csin-ping ugyanis egyesek szerint túl messzire ment a korrupcióellenes harcával, s egyes régiókban megbénult az adminisztráció. A kommunista pártban is némelyek úgy vélik, meg kell akadályozni, hogy túl nagy erő összpontosuljon az elnök kezében. Li Ko-csiang kormányfő lehet az ellenzék vezére.

A kommunista, illetve diktatórikus rendszerű országokban zajló hatalmi harcokból vajmi keveset tudhat meg a nyilvánosság. Hírmagyarázók, megfigyelők egyszerű gesztusokból próbálnak messzebb menő következtetéseket levonni, esetleg abból, hogy egy pártgyűlésről ki maradt távol. Független ázsiai lapok azonban több forrásból is úgy értesültek, hogy egyre erőteljesebb hatalmi harc zajlik Kínában Hszi Csin-ping elnök és miniszterelnöke, Li Ko-csiang között.

Ezen cikkek szerint viszonyuk körülbelül az eltelt egy évben romlott meg jelentősen, s ennek jeleit a kínai parlament legutóbbi, márciusi ülésén is fel lehetett fedezni. A pekingi viszonyokat jól ismerők meglehetősen különösnek tartották, hogy bár természetesen egymás mellett ültek a plenáris ülések alkalmával, de sosem fogtak kezet. Ha kommunikáltak is, akkor is csak rendkívül röviden szóltak egymáshoz, a szemkontaktust pedig következetesen igyekeztek elkerülni.

Ez a viselkedésük igen szokatlan volt – jegyezték meg japán lapok. A törvényhozás tavalyi ülésén még egészen másként viszonyultak egymáshoz, mosolyogtak, többször fogtak kezet egymással a kamerák előtt. Láthatóan bizalmi viszony volt kettejük között.

A nikkei.com internetes híroldal egy pekingi forrása, valamint a brit The Guardian is egyértelműen azt írta, hogy a jó viszony kettejük között már a múlté. „A kettejük közötti rivalizálásra utalt Li-nek a parlamenti ülésen elhangzott beszéde, amely jobban megvilágíthatja a megromlott kapcsolat hátterét” – mondta a pekingi forrás.

Li Ko-csiang március 5-én elmondott beszédében azt közölte, „javítani kívánjuk a felügyelet és az elszámoltathatóság rendszerét, ki akarjuk irtani a hozzá nem értést, a hanyagságot, gondatlanságot, zéró toleranciát tanúsítunk azokkal szemben, akik miközben a kormánytól kapják a fizetésüket, rosszul végzik a munkájukat”. Li tehát keményen nekiment a kormányzati bürokráciának, a bürokratáknak, s csak ezután tért rá a mai pekingi vezetés, elsődlegesen Hszi elnök kedvenc témájára, a korrupció elleni harcra. Mint mondta, a kabinet tovább fokozza a korrupció elleni harcot.

Szakértők mindenesetre a beszédet úgy értékelték, hogy a miniszterelnök, ügyesen becsomagolva mondandóját, Hszi Csin-ping korrupcióellenes harcának negatív következményeire hívta fel a figyelmet. Egyesek pedig egyenesen úgy vélték, hogy a beszéddel nyíltan szembement az államfővel.

Hszi Csinping három év óta irányítja a világ még legnépesebb államát, s hatalmának megszilárdításában nagy szerepe van a korrupció elleni harcnak. Ennek során néhány nagy hal is horogra akadt, köztük a mindenható pártvezetés, az Állandó Tanács egyik tagja, Csu jong-kang, aki enyhén szólva nem örvendett nagy népszerűségnek az országban. Akadnak olyan vélekedések is, amelyek szerint Hszi elnök politikai ellenfeleivel szemben használta a korrupcióellenes harc fegyverét.

Teljesen egyértelmű, hogy Li Ko-csiang nem fordulhat nyíltan Hszi elnök ellen, hiszen ezzel saját politikai sorsát tenné kockára, s Kínában is azért volt már példa arra, hogy nagyhatalmú vezetők egyik pillanatról a másikra váltak kegyvesztettekké, aminek meg is lettek a számukra módfelett kellemetlen következményei. A korrupció elleni harc már eddig is több százezer kormányzati, illetve kommunista párti aktivista ellen indult meg nemzeti, helyi szinten. Sokukat elfogták, vagy súlyos pénzbüntetésre ítélték.

Ennek a küzdelemnek szakértők szerint egyértelműen kedvező hozadéka, hogy a GDP növekedése, bár 2015 utolsó negyedévében történelmi, 25 éves mélypontra esett, ez a visszaesés mégsem olyan drámai, amint ezt sokan előre jelezték. (Más kérdés persze, hogy mennyire vesszük készpénznek a hivatalos kínai GDP adatokat, ezek hitelességét ugyanis sok nyugati szakértő kérdőjelezi meg.)

Hszi kampánya nyomán több „tigrist” is felelősségre vontak. Csakhogy ennek a harcnak komoly árnyoldalai is vannak. Tavaly többször is tőzsdekrach következett be a sanghaji börzén, s az ország sérülékenységét igazolta az is, hogy a pusztító erejű, tavaly augusztusban Tiencsinben bekövetkezett vegyi robbanás után hosszú időbe tellett, míg a hatóságok reagáltak, s helyreállt a rend.

A korrupcióellenes harc a félelemkeltés eszközévé is vált. Hszi Csin-ping hatalomra kerülése óta 2015 végéig legalább 110 tartományi vezetőt vettek őrizetbe vagy ítéltek pénzbüntetésre. A kemény fellépés sokakat elbizonytalanított. 2014-ben például Sanhszi tartományban öt pártvezetőből négyet váltottak le korrupcióra hivatkozva. Kettejüket le is tartóztatták. Sok illetékes már nem tudja, kinek, milyen információt kell továbbítania. Gyakran ezért a legrosszabb döntést hozzák, vagyis – biztos ami biztos – senkinek sem mondanak semmit. Egyébként ez a központi utasítás is. Vang Csi-san, aki az államfő frontembere a korrupció elleni harcban, 2014-ben úgy foglalt állást, inkább semmit sem tegyenek, mintsem bármi rosszat. Hogy azonban mi számít rossznak, ezzel kapcsolatban már nincsenek világos irányelvek.

Erre vonatkozó negatív példák akadnak bőven. 2013-ban Csu Ben-sunt nevezték ki Hebei tartomány pártvezetőjének. 2015-ben azonban nyomtalanul eltűnt. Eltávolítása azonban azt is jelentette, hogy sok állami beruházás leállt, azóta sem indult újra. Ugyanez történt Sanhszi tartományban is. Ilyenkor hónapokig döntésképtelen az adott régió, s ez egészen addig marad így, amíg el nem foglalja hivatalát a párt új, tisztának mondott embere.

Bizonyos régiókban kezd megbénulni a kínai adminisztráció. Nincsenek világos útmutatások „felülről”. Nem készítik fel az embereket a válsághelyzetre, vagy ha már baj van, a párt nem saját magát okolja, hanem bűnbakot keres. Az embereket tömegesen intették arra, vásároljanak részvényeket, így akarták megmenteni a nehéz helyzetbe került állami vállalatokat, s ekként próbálták meg jelentős összegekkel feltölteni a hiányt termelő nyugdíj- és egészségbiztosítási kasszát. Ugyanakkor egyetlen illetékes sem figyelmeztetett a tőzsdei spekulációk veszélyeire.

Egy sor beruházás is leállt a vezetők bizonytalansága miatt. Hszi Csin-ping sokáig kivételes népszerűségnek örvendett a korrupcióellenes harcával, hiszen elmozdíthatatlannak tűnt helyi cárokat is elmozdított a helyükről, de ma már némiképp megkopott a nimbusza, mert sokan azt látják, hogy a korrupcióellenes harc messze nem csak pozitív következményekkel járt.

Ezeket a válságjeleket a kommunista pártban is sokan látják, ezért akadnak olyanok, akik örülnének annak, ha valaki képes lenne ellensúlyozni Hszi elnök hatalmát. Úgy vélik, túl nagy erő központosul a kezében, amit egyfajta személyi kultusz kiépítésére használ fel. Az államfő a kritikusok szerint túl messzire ment a média elhallgattatásában, politikai hadjárata pedig éppen negatív hatást gyakorolt a gazdaságra.

Li Ko-csiang érzi azt, nagyobb baj is történhet, ha nem lépnek időben. Egyre többször bukkan fel egyetemeken, s tart előadásokat. Előszeretettel mutatkozik a kommunista ifjúsági szervezet tagjaival. Hatalmi bázisát ugyanis a fiatal értelmiségiekre kívánja építeni. E szervezet egyébként 90 millió tagot tömörít, s mind több ifjú politikuspalánta kerülhet fontos pozíciókba a 2017-re tervezett részleges tisztújítás során.

A miniszterelnök lépéseit azonban Hszi elnök sem nézi ölbe tett kézzel. Amikor az államfő április 20-án látogatást tett egy katonai parancsnoki központban, meglepő módon katonai egyenruhában jelent meg. Ilyenre egyik elődje sem (Csiang Cö-minről és Hu Csin-taóról van szó) vetemedett. Hírmagyarázók szerint arról lehet szó, hogy demonstrálni kívánta, a hadsereg vele van. Meg akarta félemlíteni potenciális politikai ellenfeleit. A Guardian szerint Li Ko-csiang húzza a rövidebbet, mert jövőre leválthatják a miniszterelnöki tisztségből.