"Gázoffshore-botrány" - Titkosításról döntöttek a képviselők

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok szerződésben foglalt adatkiadásának szigorítását foglalta a jövő évi költségvetést megalapozó törvények mellékletébe egy módosító javaslattal az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön. A változtatást az ellenzék életesen bírálta, Tóth Bertalan, az MSZP politikusa azt nehezményezte, hogy ezen adatkorlátozások mellett a MET "gázoffshore-botránya" sem került volna napvilágra. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója "lehetetlenül szélesnek" értékelte a korlátozható adatok körét, a NAIH elnöke azonban támogatta a Ház döntését.

A módosítás értelmében a nukleáris üzemanyag-szállítással vagy nukleáris létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos üzleti, pénzügyi vagy műszaki adatokat 30 évre lehetne titkosítani, ahogy a villamosenergia- és földgáz-kereskedelmi szerződések mennyiségi vagy áradatait, a lekötött kapacitások mennyiségét is. Villamos- és hőenergia-értékesítési adatok, földgáz-kereskedelmi ügyletek, az azokkal kapcsolatos belső szabályozó dokumentumok, döntéstámogató adatok vagy földgáztárolással kapcsolatos ár- és kapacitáslekötési adatok kiadása 15 évre tartható vissza, míg például az átviteli rendszerirányítási tevékenység adatai tíz évre.

Tóth Bertalan (MSZP) rámutatott: a tárgykörben több adatkikérési pere is folyamatban van, melyeket első fokon meg is nyert. Kijelentette: ezen adatkorlátozások mellett a MET "gázoffshore-botránya" sem került volna napvilágra. Szerinte visszamenőleges hatályú és túlzott a korlátozás.

Az ülésen szót kapott Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója is, aki szintén "lehetetlenül szélesnek" értékelte a korlátozható adatok körét. Szerinte ez sem a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel, sem az alaptörvénnyel nem egyeztethető össze.

Schiffer András (LMP) további pontosításokat tartott szükségesnek, a többi közt annak meghatározását: melyek azok a központi pénzügyi, külügyi vagy nemzetbiztonsági érdekek, amelyekre hivatkozva korlátozzák az adatkiadást.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke viszont úgy látta: köztulajdonban álló vállalatok esetében a nyilvánosság és az üzleti érdek védelme összhangba hozható. Azt maga is vitathatatlannak ítélte, hogy az üzleti érdek védelme csak konkuráló vállalatok esetében merülhet fel. Más esetben azonban a nyilvánosság korlátozásának más módja is alkalmazható, például a minősítés - mondta.

Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára arra mutatott rá, hogy a javaslat és annak módosítása is az energetikai cégekre vonatkozóan alkalmaz szigorúbb nyilvánossági előírásokat.

A végleges költségvetést megalapozó törvény emellett várhatóan nem tartalmazza majd a bejegyzett élettársi kapcsolattal kapcsolatos változtatásokat, az indoklás szerint azért, mert a felvetődött észrevételek alapján azok további egyeztetést igényelnek. Egy másik pontosítás értelmében jövőre is kaphatnak költségvetési támogatást azok az óvodák, amelyek kevesebb mint nyolc, de legalább hat órát nyitva tartanak egy nap. Fodor Gábor (független) elmondta, a támogatás megvonásának korábbi tervét a Waldorf-intézmények elleni támadásnak értékelte, Banai Péter Benő azonban kijelentette, szerintük a családok érdeke az, hogy legalább nyolc órán át elhelyezhessék gyermekeiket az intézményekben.

Áder János köztársasági elnök márciusban élt az alkotmányos vétó lehetőségével, amikor is a Magyar Posta és a Magyar Nemzeti Bank vállalkozásai, illetve alapítványai által kötött szerződések és közpénz-költések titkosításáról elfogadott törvénymódosítások előzetes normakontrollját kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (Ab).

Az ellenzéki pártok képviselői és jogászok egyaránt úgy vélték, hogy az alkotmányos vétó elkerülhetetlen volt, az MNB-ről szóló törvény módosításai ugyanis ellentmondanak a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezéseknek, ráadásul visszamenőleges hatálya miatt szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével is. Így ha az elnök nem is, mások kezdeményezték volna az Ab-nál a törvénymódosítás felülvizsgálatát, hogy ne lehessen eltitkolni mire költik a jegybanki alapítványok a köz pénzét, illetve kikkel, milyen áron szerződnek.

Áder - bár mint az előzőekből is kitetszik, lehetősége többször lett volna rá -, csupán két esetben fordult az Ab-hoz előzetes normakontrollt kérve. 2012-ben a választási eljárási törvényben előírt kötelező regisztráció és tavaly a földtörvény módosítása miatt, amelyben nemzeti parkok önállóságát fenyegette veszély. Mindkét alkotmányos vétó helyesnek bizonyult, az Ab osztotta az elnök aggodalmait.