Újabb német-török csörte

Szinte egyhangúan fogadta el a német törvényhozás, hogy az Oszmán Birodalom hadserege genocidiumot követett el az örmények és más etnikai csoportok ellen. Az amúgy is feszült német-török viszony ezzel tovább romlik. A Bundestag határozata a menekültügyi megállapodást is felboríthatja.

Nem történt meglepetés Berlinben, a Bundestag tegnap egyetlen ellenszavazat és egy tartózkodás mellett elfogadta azt a határozatot, amely kimondja, az Oszmán Birodalom hadserege 1915-ben népirtást követett el az örmények és más etnikai csoportok ellen. Németországon kívül eddig már több mint húsz ország, köztük Franciaország, Oroszország és a Vatikán is népirtásnak minősítette a 101 évvel ezelőtti tömegmészárlást.

Ankara ellenezte a határozat elfogadását, az elmúlt napokban többször, a legmagasabb szinten figyelmeztette Berlint, hogy a határozat elfogadása árthat a német-török kapcsolatoknak. A kétoldalú viszony az utóbbi időben rendkívül feszültté vált a két ország között, s mivel az európai menekültválság kezelése céljából aláírt Európai Unió és Törökország közötti egyezmény nyilvánvalóan elsősorban német-török megállapodás eredménye, a feszültség tovább éleződése a megállapodást is veszélybe sodorhatja.

Ezen az sem sokat segít, hogy sem Angela Merkel kancellár, sem Sigmar Gabriel alkancellár, sem Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter nem vett részt a tegnapi voksoláson. A határozattervezet ugyanis a kormánypártok - a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - az ellenzéki Zöldekkel közösen terjesztették a törvényhozás elé, a képviselők pedig szinte egyhangúan, nyílt szavazás során, kézfelemeléssel vállalták álláspontjukat. A három vezető politikus hivatalos elfoglaltsága miatt nem volt jelent, de az is nyilvános, hogy Angela Merkel a CDU/CSU-frakcióban kedden tartott próbaszavazáson igennel voksolt a tervezetre.

A helyzet „érdekessége”, hogy az egyik kezdeményező, Cem Özdemir, a Zöldek elnöke, aki maga is török származású, előzetesen azt nyilatkozta, hogy a tervezet elfogadása miatti aggodalmak nem jelenthetnek alapot arra, hogy a történelmi igazságot elhallgassák.

Az elfogadott határozatban az is szerepel, hogy a Bundestag nem az a célja, hogy felelősségre vonja a mai Törökországot, hanem az örmény-török megbékélés ügyének előmozdítása. Ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy a mai Németország vállalja történelmi felelősségét az egykori Német Császárság "szégyenletes" mulasztásáért, azért, hogy nem tett semmit a keresztény örmények tervszerű üldöztetésének és megsemmisítésének megakadályozásáért.

Törökországban viszont nem így látják. Ankara azonnal hazarendelte berlini nagykövetét konzultációra. Numan Kurtulmus török miniszterelnök-helyettes történelmi hibának minősítette a Bundestag döntését. Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter ennél is tovább ment, azt üzente Németországnak, hogy a "felelőtlen és alaptalan" döntések semmiképpen nem fedik el saját "sötét történelmét". A néhány napja beiktatott új török kormányfő, Binali Yildirim azt állította, hogy „a rasszista örmény lobby a felelős a német képviselők hibás döntéséért”.

Törökország, mint az Oszmán Birodalom jogutódja tagadja, hogy 1915-ben népirtás történt volna. Álláspontja szerint nem folyt szervezett hadjárat az örmények ellen, s arra sincs bizonyíték, hogy létezett az örmények kiirtását elrendelő parancs az oszmán birodalom vezetésétől. Háború volt, amely sok áldozatot, köztük török civilek életét is követelte, állítja Ankara. A német határozat viszont leszögezi: az Oszmán Birodalomban 1915. április 24-én az ifjútörök kormány utasítására kezdődött meg az örmények tervszerű üldöztetés és megsemmisítése.

Az áldozatok számáról nincsenek egyértelmű adatok. A törökök szerint mintegy 200-300 ezer, az örmények szerint 1- 1,5 millió örmény vesztette életét a 101 évvel ezelőtti konfliktusban.