Cafeteria - Döntöttek a készpénzesítésről

Publikálás dátuma
2016.06.03 07:22
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Álságos egyeztetések után a kormány tegnap az adótörvény-módosítások részeként benyújtotta a parlament törvényalkotási bizottságához a jövő évi cafeteria-szabályokat. A vélhetően végleges javaslat szerint jövőre a versenyszférában a 450 ezer forintos cafeteria keretük 22 százalékát, azaz 100 ezer forintot készpénzben kaphatják meg a dolgozók, a maradékot Széchenyi pihenőkártyán (SZÉP). A közszférában kevesebbet kapnak, itt a 100 ezer forint készpénz mellett legfeljebb 100 ezer forint kerülhet a a SZÉP-kártyára. Az új szabályokat a a hónap közepén véglegesítheti az Országgyűlés.

A szakszervezetek számára úgy tetszik, elfogadhatatlan a döntés. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elsőként tiltakozott az új cafeteria-szabályok ellen, mert azok jelentősen korlátozzák a dolgozók mozgásterét és indokolatlanul kedvez a SZÉP-lobbinak - nyilatkozta a Népszavának Kordás László a MASZSZ elnöke. Az egyetlen pozitívum, hogy a kormány kimondta amit szakszervezet korábban javasolt, hogy bármilyen irányú is lesz a változtatás, az a dolgozónak nem kerülhet többe, mint az eddigi rendszer - tette hozzá. A törvényjavaslat szerint a munkavállalónak semmit nem kell fizetnie a juttatás után, a munkáltató fizeti meg a kedvezményes közterhet. A foglalkoztató a cafeteria összegének 1,19-szerese után fizeti meg a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho).

A szakszervezet kifogásolja, hogy megszűnik az étkezési utalvány, az utazási bérlet, az egészségpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár és az iskolakezdés támogatása, amelyekre eddig évi 200 ezer forintot lehetett elkölteni. Az új rendszerben a dolgozó 8333 forintot kaphat kézhez, ami a havi bérletére sem elég. A MASZSZ ezért azt javasolja, hogy a dolgozó maga dönthesse el, hogy a cafeteriakeret mekkora részét kéri készpénzben, - és az bruttósítva épüljön be az alapbérébe - valamint mennyit igényel SZÉP-kártyán - tette hozzá Kordás, aki a további egyeztetéseket sürgetett és kezdeményezi a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának azonnali összehívását.

A SZÉP-kártya rendszerének megtartását pozitívumként, az önkéntes nyugdíjpénztári tagság támogatásának megszűnését az öngondoskodás gyengítése miatt negatívumként értékelték a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) munkáltatói oldalának képviselői. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a SZÉP-kártya rendszerének megtartása pozitívum, hiszen a 350 ezer forintos SZÉP-kártya keret jól szolgálja majd a belföldi turizmust.

A VOSZ főtitkára úgy véli, azzal hogy az önkéntes nyugdíjpénztári támogatás kikerült a cafeteria-juttatások köréből, tovább gyengülhet majd az öngondoskodási képesség, hiszen az alacsony munkabérből élők ezután már nem biztos, hogy élni fognak ezzel a formával.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azt mondta, szervezetük számára elfogadható kompromisszum a kormányzati javaslat. Kiemelte: a SZÉP-kártya rendszerének fenntartásával a szervezet elérte a minimum célját, ugyanis az MGYOSZ a kezdetektől azon az állásponton volt, hogy a SZÉP-kártyát nem szabad hagyni elveszni, mert ez a turizmus, vendéglátás ágazat számára sorscsapás lenne.

Rolek Ferenc szerint sem szerencsés, hogy a cafeteria-elemek sorából törölték az önkéntes nyugdíjbiztosítást, ugyanis várhatóan ez a megtakarítási forma a munkavállalók rövid távú meggondolásai miatt háttérbe fog szorulni.

Adóemelések is jönnek
A törvényalkotási bizottság tegnap tárgyalt a jövő évi adóváltozásokról is, ezek között véglegesítette hogyan változik jövőre az üzemanyagok jövedéki adója: Ha a kőolaj hordónkénti világpiaci ára negyedévi átlagban 50 dollár fölé kerül, akkor az adó mértéke a benzin esetében literenként 120 forint lesz, ha azonban legfeljebb 50 dollár, akkor 125 forint, míg a gázolajnál a magasabb ár mellett 110,35 forint az adó, alacsonyabbnál viszont 120,35 forint - véglegesítette a törvényalkotási bizottság. (Jelenleg az olaj árfolyama 50 dollár alatt van, vagyis ha most lépne életbe ez a jövedéki adó szabályozás, akkor emelkedne a jövedéki adó.)
Egy a kormánypártok által beterjesztett módosító javaslat lehetőséget adhat az önkormányzatoknak arra, hogy akár napi 400 forintos idegenforgalmi adót is kivethessenek az eddigi 300 helyett, vagy a szállásdíj 4,6 százalékát. Ezt azzal indokolták, hogy a jövő évi költségvetés csökkenti az önkormányzatok idegenforgalmának költségvetési támogatását.



Szerző
2016.06.03 07:22

Zöld energiáról álmodik a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.21 11:00
A kép illusztráció
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY/
Az Orbán-kormány eddig az atomenergia mellett tette le a voksát, ami mellett mostanában kezd megjelenni a napenergia. Mostanra eljutottunk oda, hogy a kormány hivatalosan szinte teljesen karbonmentes jövőről álmodik.
Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – közölte a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló tanácskozásán. Szavai szerint ez atomenergia-felhasználást jelent, de szerepet kap a biogáz, valamint a geotermikus- és a napenergia is.  A jövőbeni „energiamix” kérdésének súlyához képest ez ismét némi hangsúlyeltolódást mutat nem csak az előző Orbán-kabinet, de még Palkovics László újdonsült energiaügyi államtitkára, Kaderják Péter néhány hete elhangzott álláspontjához képest is.  A Fidesz-KDNP 2011-es energiastratégiája még „atom-szén-zöld” forgatókönyvet fogadott el. Bár ez formailag még érvényes, három éve aláírtuk a szénégetés kivezetését célzó párizsi klímaegyezményt. Pedig a második legfontosabb termelőnk a helyben bányászott, környezetszennyező lignitből áramot előállító Mátrai Erőmű, amely idén Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Bár az egység új lignitblokk-építési engedélyért előszobázik, az Orbán-kabinet erről mindeddig nem nyilatkozott határozottan. Igaz, Kaderják Péter a hónap elején az Inforádióban a szénalapú áramtermelés jövője ellen foglalt állást.  A lehetséges fejlesztési irányok közül az előző Orbán-kabinet – a számos szakértői aggály dacára - egyetlen egy mellett kötelezte el magát határozottan: ez az atom. Ám később, az EU-források megjelenése, a beruházási költségek zuhanása és az – amúgy általuk rendszeresen bírált – német kísérletek sikere nyomán a napelemek mellett is hitet tettek. Igaz, a maguk módján: az erre felvehető EU-támogatásokat igyekeztek hozzájuk közeli körben tartani, a mezőgazdasági termelőket noszogatták beruházásra, a megtérülést viszont rontották, a szélerőművek építését pedig – a szakértők általános megrökönyödésére – lényegében betiltották. Ennek lendületében Lázár János egykori kancelláriaminiszter idén év elején a jövő áramellátását a behozatal lenullázása mellett 50 százaléknyi atommal és ugyanennyi napelemmel képzelte el. Különösebben nem zavartatta magát, hogy ilyen esetben a magas áramigényű kora-esti órákban – importstop mellett – a hazai lakások jó része elsötétülne.  Az évtizedekig energiagazdasági kutatóintézetet vezető Kaderják Péter – az atom és a megújulók melletti elköteleződés mellett - nyilatkozatában szinte először pendítette meg, hogy a kiegyensúlyozott áramellátáshoz a jövőben a könnyen fel- és leszabályozható földgáz-alapú egységekre is szükség van. Igaz, ezek telepítését a piacra bíznák.  Palkovics László a földgázt nem említette, ellenben az eddig kiemelten kezelt napelem előtt hozta szóba még a termelési módok között mindeddig eltörpülő biogázt és földhőt. Ráadásul a kutatói székből Kaderják Péter még sürgette a szélerőmű-ellenesség felülvizsgálatát is. Arról se esik szó, hogy a "megújuló energia” ma Magyarországon legnagyobbrészt a fa elégetését jelenti. A miniszter emellett sürgette az e-autók elterjesztését és dicsérte a hazai vízipart.
2018.07.21 11:00
Frissítve: 2018.07.21 11:00

Odavan a cafetéria, de megmarad az Erzsébet-utalvány

Publikálás dátuma
2018.07.20 22:19

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A kormány szerint a "biztonságos növekedés" büdzséjét fogadták el pénteken. A 360 milliárd forint tartalék azt mutatja, van benne kockázat.
Délutánra időzítette pénteken a 2019. évi költségvetés elfogadását Kövér László házelnök, hogy az országgyűlési szavazás során – hála a frissen vásárolt katonai repülőgépnek – a kormányfő, és a vele Izraelbe tartott miniszter-képviselők is leadhassák voksukat a végszavazás során. Így a kormánypártok 128 támogató és az ellenzékiek 56 nemleges szavazatával fogadták el a jövő évi büdzsét.  Az ülésteremből távozó Orbán Viktor miniszterelnök elzárkózott attól, hogy a rá váró újságíróknak a képviselői tiszteletdíj emelésére, illetve a tartósan betegek otthonápolási díja összegének rendezésére vonatkozó kérdéseire válaszoljon. Arra hivatkozott, hogy amit a média képviselői elkövetnek az kollektív zaklatás, és azzal hárította el a válaszadást, hogy majd egy év végi sajtótájékoztatón térjenek vissza erre. Egyébként mind a két kérdés elhangzott Varga Mihálynak a jövő évi költségvetésről szóló törvény elfogadása után tartott tájékoztatóján. A képviselői tiszteletdíjak 18 százalékos emelését a miniszter méltányosnak tartotta, mert például a rendvédelmi dolgozók az elmúlt öt évben 50 százalékos fizetésemelésben részesültek. A miniszteri bérek emeléséről pedig kijelentette, hogy az a kormányfő döntési jogköre, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A minimálbért sem elérő otthonápolási díj rendezésével kapcsolatban a tárcavezető nem zárkózott el a megoldástól, a miniszterelnök az emberi erőforrás minisztert bízta meg, hogy tárgyaljon az érdekeltek képviselőivel, és ősszel megszülethet a kedvező döntés, bár a mértékekről nem esett szó. Varga Mihály érzékeltette, hogy az a 10-20 milliárd forint, ami szükséges lehet, rendelkezésre áll. Az érintettek képviselőinek egy csoportja a költségvetés elfogadása után tüntetést szervezett az Országház előtt. Ami a 2019. évi központi költségvetési törvényt illeti, arról Varga Mihály azt mondta: a 800-at is meghaladó módosító indítványból csak elenyésző számút fogadtak el – az ellenzékiek közül egyet sem –, így ezek érdemben nem változtatták meg a büdzsé főösszegét, mind a kiadás, mind a bevétel 30 milliárd forinttal lett magasabb. A legtöbb adókedvezmény a családoknak és a csapatsportot támogató cégeknek jár továbbra is, honvédelemre és biztonsági kiadásokra pedig jóval több pénz jut az ideinél. Hivatkozási alap a „tömeges migrációs veszély elhárítása”. A tárcavezető szerint a cél továbbra is a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság elérése és a folyamatos, stabil gazdasági növekedés. 2019-re a kormányzat, mint ismeretes, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az államháztartási hiány a kormány várakozásai szerint a GDP 1,8 százaléka lesz, az infláció mértéke pedig 2,7 százalékos. 
Varga Mihály elismerte, hogy a költségvetés készítésekor legalább 10 forinttal alacsonyabb euróárfolyammal számoltak. Azonban úgy vélte, hogy ilyen hullámzó kurzus mellett nem könnyű rögzíteni a megfelelő értéket. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a különböző makrogazdasági folyamatok kiegyenlítik a drágább forint okozta hiányt: az importot az export, az idegenforgalomban a ki- és a beutazók költéseinek különbsége, no és a magasabb infláció. Ilyenformán a miniszter szavai szerint nem izgulnak az árfolyam alakulása miatt, a forint gondját a jegybank Monetáris Tanácsára hagyják. Hozzátette: azért emelték meg a tervezettnél másfélszer nagyobb mértékben a tartalékokat 350 milliárd forintra, ha mégis negatív lenne a szaldó, akkor ez kompenzálná.    A miniszteri tájékoztatón szóba kerültek az adótörvények is. A cafetéria-rendszer szűkítését célszerűnek tartotta Varga Mihály:
szerinte a növekvő bérek kompenzálják a dolgozóknál azt, hogy ha a béren kívüli juttatások elmaradása miatt jövedelemkiesés lenne.
Büszkén jelentette be, hogy akadt olyan érdekvédelmi szervezet – az MGYOSZ, valamint az éttermi, szállodai cégek képviselői –, amely támogatta a kormány szándékait. A Népszava az Erzsébet-utalvány jövőjéről érdeklődött. A miniszter szerint a cafetéria-rendszer szűkítése ellenére adható ez a juttatás, vagyis nem szűnik meg az államosított utalványnak ez a formája. Szakértők szerint a kormány feltehetően abban gondolkodik – hogy a nyugdíjasok karácsonyi juttatása mellett – az állami dolgozók ebben a formában kapják az év végi jutalmukat majd, mert így az utalványokat forgalomba hozó rendszer tekintélyes jutaléka megmaradhat.  Azt nem sikerült megtudni, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsa mikor csökken 19,5 százalékról 17,5 százalékra. A törvény ugyanis talányosan fogalmaz, mert a 6 százalékot meghaladó reálkereset növekedést követő második negyedévhez köti, a mérséklést – így ez leghamarabb 2019. második félévének első napja lehet. A nyugdíjak jövő évi emelésének mértéke 2,7 százalékos lesz, és nagy valószínűséggel a nyugdíjasok idén is kapnak prémiumot.  Varga Mihály biztosra veszi, hogy ősszel az adótörvényekhez hozzá kell nyúlni, az időközben biztosan megszülető uniós direktívákat át kell vezetni a hazai jogszabályokon.

Cafeteria: tiltakoznak a szakszervezetek

Határozottan tiltakozik a cafeteria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A konföderáció köztársasági elnökhöz fordul és arra kéri majd, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, hanem küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Az érdekképviselet keresi a módját annak is, hogy miként kényszerítheti a politikusokat a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására - írják közleményükben.  A MASZSZ sérelmezi, hogy megszűnik például az eddig készpénzben kifizethető százezer forintos juttatás, az albérleti támogatás, az utazási támogatás, a lakás- vagy diákhitelek visszafizetéséhez nyújtható támogatás adómentessége is. A SZÉP-kártyán továbbra is adhatnak a munkáltatók szálláshelyek igénybevételére évi 225 ezer forintot, a vendéglátóipari szolgáltatásokhoz 150 ezer forintot, míg az egyéb szabadidős szolgáltatásokra, például színházjegyek, múzeumi vagy strandbelépők vásárlására 75 ezer forintot. A legfeljebb 450 ezer forintos kedvezményes adózási feltételek mellett kifizethető keret tehát nem változik, de a munkaadók, illetve a munkavállalók nem válogathatnak, hogy ezt milyen célra kívánják igénybe venni. És az sem változik, hogy a közszférában kétszázezer forint lehet ez a juttatás, ami meglehetősen igazságtalan.  A parlamenti fideszes többség ezzel nagyjából kimondta a cafetériára a halálos ítéletet is, mert ennek így egyszerűen nincs értelme. A munkavállalók a rekreációs célok mellett talán jobban örülne például az iskolakezdési támogatásnak, a szabadon felhasználható százezer forintnak vagy az utazási, hiteltörlesztési támogatásnak. 

2018.07.20 22:19
Frissítve: 2018.07.20 22:21