Cafeteria: száműzik az öngondoskodást

Publikálás dátuma
2016.06.09 07:00
Az Erzsébet-utalvány logója is lekerül a portálokról FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Lemondott a kormány az irányított fogyasztás ösztönzésről a cafeteria rendszer átalakításával. Hosszabb távon sokba kerülhet a társadalomnak akár az önkéntes egészségpénztári, akár a nyugdíjpénztári befizetések ellehetetlenítése.

A fogyasztás minden áron való felpörgetésén és a Brüsszellel szembeni csakazértis politikán kívül nem sok észérv szól a cafeteria rendszer átalakítása mellett. Kétséges, hogy a jogszabályt megszavazó országgyűlési képviselők mindegyike megértette-e mire nyomta meg az "igen" gombot. Mert a szakemberek szerint leginkább az annyit hangoztatott öngondoskodásra mondtak nemet.

Az eddig kedvezményes 35 százalékos adótartalmú cafeteria juttatásokat kizárólagosan SZÉP-kártyára, illetve készpénzre cserélték le. Miközben a vendéglátóipari, idegenforgalmi és élelmiszer kereskedelmi vállalkozások forgalma várhatóan nem fog csökkenni, a trafikoké pedig, a csak élelmiszer vásárlásra felhasználható Erzsébet-utalvány száműzése miatt még növekedhet is. Alaposan visszaszorulhat viszont a hazánkban amúgy sem túl erős lábakon álló öngondoskodás. A cafeteria rendszer átalakításának a kormány számára kedvező mellékhatása, hogy tovább erősödik az emberek függése az állami "gondoskodástól". Érthetetlen, hogy főleg az alacsony jövedelmű családok számára fontos iskolakezdési támogatás, vagy a munkahelyi étkezés, az üdülés miért került át a magasabb adókulccsal adóztatott körbe. A kormány ebben az esetben sem egyeztetett érdemben az érintetettek képviselőivel, az érdek-, illetve a szakmai érdekvédő szervezetekkel. Holott a szakszervezetek tárgyalni akartak többek között arról, hogy indokolatlanak tartják a dolgozók közötti megkülönböztetést, nevezetesen, hogy a köz érdekében dolgozók cafeteria kerete csak 200 ezer forint, míg a versenyszférában dolgozók 450 ezer forintig kaphatnak kedvezményes juttatásokat.

A munkavállalók többsége vélhetően nem képzett közgazdász, vagy munkajogász, így nagyon sokan tévesen azt hihetik, hogy a cafeteria részeként kapott nettó 100 ezer forint majd beszámít a nyugdíjalapba. Ez azonban nem így van és óriási csalódás érheti azt, aki erre számít - figyelmeztetett Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára Népszavának megjegyezte, a munkaadók többsége a 34,5 százalékos adót - amíg a béren kívüli juttatások közé sorolták - még kifizette az önkéntes pénztárakba fizetett támogatás (egészség-, nyugdíj- és önsegélyező) után. Azzal, hogy ezek átkerültek az "Egyes meghatározott juttatások" kategóriájába, ami után majd' 50 százalék adót kell fizetni, jóval kevesebben lesznek, akik képesek majd kigazdálkodni a támogatást.

Eddig sok munkavállaló fizetett maga is az önkéntes pénztárakba a munkaadói hozzájárulás mellett, de ha az megszűnik, nagymértékben csökkenhet, vagy meg is szűnhet ez a befizetési hajlandóság - erősítette meg lapunknak Puskellyné Király Ágnes, a Top-Cafeteria Kft. ügyvezetője. A kormányzat a béren kívüli juttatásokról korábban is úgy vélekedett, hogy ezekre semmi szükség, bért kell adni a dolgozóknak. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a dolgozók többsége, főleg az alacsony jövedelműek, a pénzt elsősorban elköltik és nem takarékoskodnak, mert nem is nagyon tudnak a bérükből. Ezért volt szerencsés, hogy a munkáltató a cafeteria juttatásokkal bizonyos mértékig irányítani tudta a munkavállalók költéseit. Ráadásul több kutatás szerint csak a fizetés önmagában nem köti a céghez a dolgozót. Ezért fontos, hogy legyen valamilyen további eszköz a munkáltató kezében amivel meg tudja tartani a számára fontos alkalmazottakat - vélte a cafeteria szakértő. Ezeknek az eszközöknek jelentős részét most kivette a munkáltatók kezéből a cafeteria rendszer jövő évtől érvényes módosítása. Az például, hogy a munkaadó már nem ösztönözheti az egészségpénztári tagságra a munkavállalóját és a cafeteriát kiváltó pénzből esetleg több alkoholt, cigarettát vásárolhat, többet lesz betegállományban, az már nem csak a munkaadónak, hanem a társadalomnak is többlet költséget jelent majd.

Nem szabadna kizárólag bérkérdéssé leszűkíteni ezt a területet, hanem a munkaerő gazdálkodásnak a szempontjait is figyelembe kellett volna venni. A fogyasztás gyors felpörgetése mellett kevéssé voltak fontosak a távlati hatások - tette hozzá Puskellyné. Ezt támaszthatja alá az is, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben, szinte semmilyen feltételt nem kell teljesíteni a munkaadónak, akkor is adhatja a kedvezményes 100 ezer forintot, ha eddig nem volt a cégnél cafeteriajuttatás.

Valós veszélynek tűnik, hogy a munkáltató bért fog csökkenteni és helyette adja majd a kedvezményes adózású készpénzes cafeteriát. Ugyanis ha bérként emelne 100 ezer forintot, annak a munkavállaló és a munkaadó fizette terhe 93 ezer forint lenne, míg a cafeteria 100 ezer forintja csak 34,5 ezer forintba kerülhet. Ez a megoldás azonban nem kockázatmentes, mert az szja, illetve a Munka törvénykönyve alapján a munkateljesítmény ellenértékét nem lehet kedvezőbb adózású, vagy egyéb jövedelemmel kifizetni. Akik eddig is adtak cafeteriát, minden bizonnyal élnek majd a készpénzjuttatás lehetőségével, akik pedig eddig nem nyújtottak ilyen lehetőséget a dolgozóiknak, de van keretük a fizetésemelésre, inkább a cafeteria kedvezőbb adózású forrását használják majd fel.

A kormány pedig ismét mással fizetteti meg a választási propagandája árát, hiszen a cafeteria készpénz részét jövedelemnövekedésnek tüntetheti fel 2017-ben. Az élőmunkát terhelő és az unióban igen magasnak számító járulék és adóterhekből eközben nem enged.

Szerző
2016.06.09 07:00

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45

Zöld energiáról álmodik a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.21 11:00
A kép illusztráció
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY/
Az Orbán-kormány eddig az atomenergia mellett tette le a voksát, ami mellett mostanában kezd megjelenni a napenergia. Mostanra eljutottunk oda, hogy a kormány hivatalosan szinte teljesen karbonmentes jövőről álmodik.
Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – közölte a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló tanácskozásán. Szavai szerint ez atomenergia-felhasználást jelent, de szerepet kap a biogáz, valamint a geotermikus- és a napenergia is.  A jövőbeni „energiamix” kérdésének súlyához képest ez ismét némi hangsúlyeltolódást mutat nem csak az előző Orbán-kabinet, de még Palkovics László újdonsült energiaügyi államtitkára, Kaderják Péter néhány hete elhangzott álláspontjához képest is.  A Fidesz-KDNP 2011-es energiastratégiája még „atom-szén-zöld” forgatókönyvet fogadott el. Bár ez formailag még érvényes, három éve aláírtuk a szénégetés kivezetését célzó párizsi klímaegyezményt. Pedig a második legfontosabb termelőnk a helyben bányászott, környezetszennyező lignitből áramot előállító Mátrai Erőmű, amely idén Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Bár az egység új lignitblokk-építési engedélyért előszobázik, az Orbán-kabinet erről mindeddig nem nyilatkozott határozottan. Igaz, Kaderják Péter a hónap elején az Inforádióban a szénalapú áramtermelés jövője ellen foglalt állást.  A lehetséges fejlesztési irányok közül az előző Orbán-kabinet – a számos szakértői aggály dacára - egyetlen egy mellett kötelezte el magát határozottan: ez az atom. Ám később, az EU-források megjelenése, a beruházási költségek zuhanása és az – amúgy általuk rendszeresen bírált – német kísérletek sikere nyomán a napelemek mellett is hitet tettek. Igaz, a maguk módján: az erre felvehető EU-támogatásokat igyekeztek hozzájuk közeli körben tartani, a mezőgazdasági termelőket noszogatták beruházásra, a megtérülést viszont rontották, a szélerőművek építését pedig – a szakértők általános megrökönyödésére – lényegében betiltották. Ennek lendületében Lázár János egykori kancelláriaminiszter idén év elején a jövő áramellátását a behozatal lenullázása mellett 50 százaléknyi atommal és ugyanennyi napelemmel képzelte el. Különösebben nem zavartatta magát, hogy ilyen esetben a magas áramigényű kora-esti órákban – importstop mellett – a hazai lakások jó része elsötétülne.  Az évtizedekig energiagazdasági kutatóintézetet vezető Kaderják Péter – az atom és a megújulók melletti elköteleződés mellett - nyilatkozatában szinte először pendítette meg, hogy a kiegyensúlyozott áramellátáshoz a jövőben a könnyen fel- és leszabályozható földgáz-alapú egységekre is szükség van. Igaz, ezek telepítését a piacra bíznák.  Palkovics László a földgázt nem említette, ellenben az eddig kiemelten kezelt napelem előtt hozta szóba még a termelési módok között mindeddig eltörpülő biogázt és földhőt. Ráadásul a kutatói székből Kaderják Péter még sürgette a szélerőmű-ellenesség felülvizsgálatát is. Arról se esik szó, hogy a "megújuló energia” ma Magyarországon legnagyobbrészt a fa elégetését jelenti. A miniszter emellett sürgette az e-autók elterjesztését és dicsérte a hazai vízipart.
2018.07.21 11:00
Frissítve: 2018.07.21 11:00