Úgy adtak, hogy valójában elvettek

Publikálás dátuma
2016.06.24 07:22
A közterület-fenntartó dolgozói úgy érzik, átverték őket, mert a sokat ígérő biztosításuk most alig ér valamit FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Az egyszerű dolgozók nem értik a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. matematikáját. A munkáltató három éven át évente egy biztosítási-megtakarítási szerződés keretében személyenként 100 ezer forintot helyezett el egy biztosítónál, ám az év elejétől már nem fizeti a díjakat. A megtakarítás most a befizetett összeg harmadát éri. A dolgozók tanácstalanok, úgy vélik megrövidítették őket, mert bár a szövevényes történetben mindenki bukik az üzleten, de a legnagyobbat mégiscsak a munkavállalók.

A cafeteria juttatások megszokottak a cégeknél, ám amivel most szembesült az Fővárosi Közterület-fenntartó két és félezer dolgozója, az iskolapéldája lehetne annak, hogyan nem szabad a béren kívüli juttatásokat kezelni. A történet három éve kezdődött, amikor – mint arról a Népszava egyedüliként hírt adott – a közterület-fenntartónál éves cafeteria keretük csaknem harmadát kötelezően élet- és baleset biztosításra befizetve kapták meg a dolgozók. Akkor a munkáltató azzal hárította el kérdéseinket, hogy a cafeteria elemeit a foglalkoztató saját hatáskörben határozhatja meg, a kitalált forma pedig alkalmas a cafeteria növekvő adó- és járulékterheinek mérséklésére. Szó volt arról is, hogy ezzel az FKF erősítheti a dolgozók elkötelezettségét, ragaszkodását a munkahelyükhöz. Az akkori éves 410 ezer forintos keretből így 100 ezer forintot unit-linked, azaz befektetéssel kombinált életbiztosításra, 20 ezret pedig csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosításra fizetett be a munkáltató a dolgozók után, a közbeszerzésen induló négy biztosító közül kiválasztott Uniqua Biztosítóhoz. A kiválasztott termék a „Life Planet” lett.

Huszáros vágás

Ebben az időben több cég is élt a lehetőséggel, hogy adómentes biztosítást kössön dolgozójának, ugyanis a élethosszig szóló, folyamatos díjfizetésű biztosítások, ahol a munkáltató volt a szerződő, adómentesek. A személyi jövedelemadó-törvény módosulásával azonban az adókedvezménnyel már csak 2018 elejéig élhetnek a cégek, ami az élő szerződéseknél minden bizonnyal még sok gondot fog okozni. Az FKF-nél azonban úgy tetszik előrehozták a problémákat, ám a mindenkinek jó megoldást – a mostani dolgozói elégedetlenséget látva – maradéktalanul nem sikerült megtalálni. Az FKF vezetése ugyanis az év elejétől nem fizeti a biztosítási díjakat, díjmentesítést kért, azaz szerződésenként állítólag havi ötszáz forintért alvó állapotba helyezte azokat. Mint ahogyan három éve is saját hatáskörben döntött a furcsa cafeteria-elemről, úgy most sem vitte túlzásba az egyeztetést. A munkáltató a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy a dolgozók és a szakszervezet is kérte, ne kelljen tovább fizetni a cafeteria keretből ezt az elemet. A dolgozók között készült egy felmérés a biztosítás sorsáról, a többség azonnali pénzt szeretett volna látni, ezért a megszüntetés mellett tette le a voksát, többen adatok híján nem tudtak véleményt mondani és mindössze páran kérték a díjmenetesítést, tudtuk meg egy FKF-s dolgozótól.

Sztrájkkal fenyegettek

A szakszervezet már a múlt évben tárgyalásokat kezdeményezett a munkáltatóval a kérdésben, de azok vontatottan haladtak. Ebbe belejátszott az is, hogy közben új vezetése lett a közterület-fenntartónak. Ennek ellenére a meglepetés erejével hatott, hogy az FKF vezetése végül a múlt év végén arról döntött, hogy szüneteltetést kér a biztosításokra és január végétől nem fizeti a díjakat. Ráadásul május elejéig arról sem volt érdemi egyeztetés, hogy miként oldják meg a dolgozók között egyre több vitát és találgatást kiváltó biztosítási ügyet. Kérdésünkre Király Andrástól a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSz) elnökétől annyit megtudtunk, nemrégiben sztrájkbizottságot alakítottak, hogy kollektív munkaügyi vita keretében kényszerítsék a munkáltatót részben a biztosítások ügyében, részben az idei béremelések tárgyában is tárgyalóasztalhoz. A dolgozók dühösek, mert úgy érzik megkárosították őket, és úgy gondolják jól át lettek verve, míg a pénzükön „mások jól virgonckodnak a jutalékból”. Az egyeztetések eredménye, hogy a dolgozók átvehetik a szerződéseket és maguk dönthetnek azok sorsáról: Kezdeményezhetik a biztosítónál annak visszavásárlását, vagy esetleg újratárgyalt feltételekkel folytathatják a díjfizetést, de már a saját adózott pénzükből.

Alig kapnak vissza valamit

A két lehetőség egyike sem egyszerű. Ugyanis ennél a biztosításfajtánál két évig nem jár vissza semmi, a biztosító (MNB által jóváhagyott) táblázata szerint folyamatos díjfizetés második lezárt éve után 34 százalékos a visszavásárlási érték, ám ez után is adóznia kell a dolgozónak. Például, ha a visszavásárlási érték 100 ezer forint (tehát az eredetileg befizetett összeg 34 százaléka), a dolgozó markát az adólevonások miatt ennek csak a kétharmada üti. (Az eltelt három év alatt befizetett összeget tekintve a fenti példa akár a valós helyzetet is tükrözheti.) Sokan lesznek, akik időközben léptek be a közterület-fenntartóhoz, bekerültek ugyan a biztosítotti körbe, de elesnek a visszavásárlási lehetőségtől, mert nem lesz meg a kifizetéshez szükséges lezárt két évük. Állítólag a dokumentáció is eléggé hiányos, nincs meg minden aláírt példány. Sokakat érhet majd meglepetés, hogy bár a cafeteria-keretükből levonták a díjakat, de a biztosító nyilvántartása szerint oda későbbi időponttól érkezett befizetés. Az is bosszantja a dolgozókat, hogy lassan fél év telt el a díjbefagyasztás és a visszavásárlási lehetőségről szóló döntés között, és közben is csökken a megtakarításuk értéke – mondta egy Népszavának nyilatkozó, neve elhallgatását kérő FKF-es dolgozó. Ugyancsak ő fogalmazta meg azt a kézen fekvő kérdést, hogy mi szükség volt erre a három éves kitérőre? Igaz, hogy ez idő alatt már a harmadik FKF-es vezetés formálja át a céget, azonban kevésnek tűnő magyarázat mindig az elődök hibáira mutogatni – tette hozzá. A helyi szakszervezettel sem maradéktalanul elégedettek a dolgozók, véleményük szerint felléphetett volna már korábban és erőteljesebben is. Azt is elismerte viszont, hogy ha nem lett volna szakszervezet, a cafetériájukat már rég elveszítették volna, vagy az éves keretüket ezzel a befizetéssel csökkentette volna a munkáltató, és nem utolsó sorban most sem zárulna le ez a rémálom. A Népszavát arról is tájékoztatták, hogy nem egyszerűen megtakarítási és célszerűségi ügy volt a biztosítási szerződések bevonása a cafeteria-elemek közé.

Félresikerült "loyalitás-program"

Ugyanis az FKF a "loyalitás-program" keretében az akkori, 2012-es tervei szerint a cég saját forrásából fizette volna a biztosítási díjakat, csak nem sikerült kigazdálkodnia, ezért döntött arról, hogy a cafeteria keretre terheli azt. Információnk szerint a szakszervezettel folytatott tárgyalás eredménye az lett, hogy a munkáltató egységesen 410 ezer forintban állapította meg a cafeteria keretet és minden dolgozóra – szellemire és fizikaira egyaránt - megkötötte a biztosítási szerződést. A munkáltató vállalta, hogy három évig biztosan fizeti ily módon a díjakat. A három év az idén, év elején kitelt. Ugyanakkor úgy tetszik, azzal senki nem gondolt, hogy az általános adószabályok szerint ez a fajta életbiztosítás 10 évi fizetés után válik adómentessé, arról nem beszélve, hogy a biztosító is ennyi idő elteltével garantálja, hogy a befizetett tőkét maradéktalanul kifizeti a szerződőnek. Időközben csak veszteséggel lehet kiszállni belőle. Persze annak a verziónak is van létjogosultsága, hogy senki nem gondolt a szerződések megszüntetésére az ötlet kipattanása pillanatában, és eltökéltek voltak az FKF akkori vezetői is, hogy valahogyan végig fizetik a dolgozói hűségért cserébe a díjakat. A munkáltató 6-8-10 év után a hozamokkal növelt megtakarítást átadja dolgozónak, aki vagy pénzzé teszi vagy viszi tovább a szerződést – a most kialakult helyzethez hasonlóan. Ám a dolgozói biztosításról 2012-ben meghozott döntés valódi háttere – ha van is rejtegetni való – lassan a feledés homályába merül, hiszen akik kitalálták, már nincsenek a cégnél. A valós helyzet az, hogy a jelenlegi vezetés „mossa kezeit”, hiszen a szerződés előrehozott átadásával innentől minden döntés a dolgozóé.

Egyértelmű a károkozás

A „zuhanyhiradóban” arról is beszélnek, hogy a dolgozói elégedetlenség mellett más okok is meghúzódnak a biztosítás gyors felmondása mögött. Bár az FKF a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy semmi gond nem volt a biztosítási konstrukcióval, a biztosítóval és az FKF biztosításait kezelő biztosítási alkusszal, ennek ellentmondani látszik, hogy ez utóbbival – igaz jövő év júliusával -, felmondta a szerződését. A dolgozók az alkusztól tudták meg, hogy a befektetéssel kombinált biztosítási szerződés díjfizetésének felfüggesztésével egy időben megszűnt a csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosításuk is. Így február után már hiába vitték például a kórházi számláikat a biztosítóhoz, a költségtérítésre megszűnt a jogalap. Ezt a biztosításfajtát részben kompenzálja, hogy időközben a munkáltató kötött egy csoportos munkahelyi baleset biztosítást, de ez nem pótolja a 24 órás védelmet és többek között a mintegy 10 ezer műtét-típus esetleges finanszírozását.

Az alkuszcég a dolgozókhoz írott levelében kategorikusan kijelentette, hogy a társaság vezetésének döntése nem egyezik a kitűzött biztosítási céllal, a díjmentesítéssel pedig kárt okoz a dolgozóknak. Egy cafeteria tanácsadó szerint a feltételek megváltozása esetén, például ha nő az adómérték, a díj csökkentése is megoldás lehetett volna a program folytatásához, s megegyezés kérdése, hogy milyen arányban osztozik a későbbiekben a pluszterheken a dolgozó és a munkáltató. A Népszava információi szerint azonban az FKF vezetése ezt a lehetőséget figyelembe sem vette, meggyőződésük volt, hogy jogszerűen cselekednek, amikor gyakorlatilag felmondták a biztosítóval kötött szerződést. A Népszava információi szerint az alkuszcég belépésekor már kész helyzet elé volt állítva, a dolgozói biztosítással kapcsolatos közbeszerzési pályázat már zajlott, így csak a kiválasztásban segédkezett. A dolgozók által kifogásolt jutalékokról szólva elmondta, azt a biztosító fizeti számukra, a megbízó pedig bármikor kontrollálhatja, hogy a legjobb ajánlatokat sikerült–e kiválasztani a biztosítók ajánlatai közül. Az alkuszcég nem érti miért mondta fel áprilisban az együttműködést vele az FKF. A konkurenciát sejti a háttérben, erre utal az új, és számára gyanús tanácsadók megjelenése az FKF vezetése körül.

Lesz folytatás

A héten megszületett megállapodás szerint a dolgozók beléphetnek szerződőként a munkáltató helyére a biztosítóval kötött szerződésbe, és ez után dönthetnek arról, hogy visszavásároltatják, vagy folytatják a biztosítást. A szerződések átadása megkezdődött, ám a tanácstalanság ami leginkább jellemzi a kialakult helyzetet. Arról nem is beszélve, hogy az Uniqua Biztosító sem készült, nem készülhetett fel arra a rohamra, ami a napokban vár rá. Érdeke, hogy minél több szerződést „megmentsen”, ám a kiábrándult dolgozók többsége szabadulni kíván „ettől a rémálomtól”, ahogy egyikük megfogalmazta. Higgadtabb társai viszont hozzátették, másképp is alakulhatott volna, ha kellő időben elegendő tájékoztatást kaptak volna, ám a furcsa cafeteria-elem bevezetése óta az idén tavaszig csönd volt. Ahogyan lenni szokott, keveredtek a hírek és a rémhírek, amelyek fokozták a dolgozói elégedetlenséget, ami közrejátszhatott abban, hogy a legtöbben a szerződések megszüntetésében látták az egyetlen kivezető utat. Vélhetően vannak dühösebb dolgozók is, akik egyenesen bűncselekményt látnak az egész életbiztosítási szerződéses történet mögött és feljelentést tettek.

A Népszava kérdésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság megerősítette: az FKF dolgozókra kötött életbiztosítások ügyében – feljelentés alapján - sikkasztás bűntett gyanúja miatt van folyamatban nyomozás ismeretlen tettes ellen. A folyamatban lévő eljárásra való tekintettel egyéb információt nem állt módjukban adni.

Szerző
2016.06.24 07:22

Tovább drágul a vaj

Publikálás dátuma
2018.07.23 13:26

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Világszerte megugrott a vaj iránti kereslet, ami felfelé húzza az árakat. Az úgynevezett UHT és ESL tej viszont olcsóbb lesz jövőre.
Az elmúlt hónapokban jelentősen drágult a vaj és más tejtermékek ára is a hazai üzletekben. A 20 dekagrammos csomagolású jó minőségű dán, vagy ír vaj ára már eléri a 900 forintot. A magyar termékek ilyen kiszerelésben egyelőre 360-560 forint közötti áron kaphatóak, de a szakemberek azt mondják: csak idő kérdése, hogy mikor közelítik meg a hazai termékek árai az importét. A Szabad Föld értesülése szerint augusztustól legalább 15 százalékkal lesz drágább a tejföl és a vaj, a tejért pedig 5-7 százalékkal kell többet fizetni. A drágulás oka egyrészt, hogy kevesebb és gyengébb minőségű a készlet. A másik ok, hogy néhány éve „rehabilitálták” a vajat, mint egészséges élelmiszert, és ez a kereslet drámai növekedését okozta – mondta a Népszavának Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke. A készletek gyorsan "elolvadtak", így tavaly már 2000 euró volt egy tonna vaj ára. Az a tapasztalat, hogy az Egyesült Államokban és Európában is egyre többen vajjal sütnek-főznek, Kínában pedig négyszeresére emelkedett a vajfogyasztás.  Ha nem is ilyen mértékben, de a sajtokért is többet kell adni. A vajat és a kemény sajtokat a tejipar az alapvető élelmiszerek közé sorolná, ugyanis ezeket - a tejjel ellentétben - nem 18, hanem a legmagasabb 27 százalékos áfakulcs terheli. Ágazati szereplők évek óta bombázzák a kormányzatot azzal a javaslattal, hogy e tejtermékek áfáját is sorolja át a kedvezményes 5 százalékos áfa-körbe. A terméktanács elnöke szerint részben a költségvetés teherbíró képessége miatt, részben pedig azért maradt el ez a lépés, mert csak olyan termékekre vezette és vezeti be a kormány a kedvezményes áfakulcsot, amelyek legalább 90 százaléka hazai feldolgozóüzemekben hazai alapanyagokból készül. Ez sem a vaj, sem a sajt esetében nem mondható el, ugyanis például  a sajtoknak több mint 50 százaléka importból származik, amit a szakember azzal magyarázott, hogy a magyarországi tejek beltartalma nem elég magas ezeknek a termékeknek a gyártásához. Itthon a standard zsírtartalom 3,6 százalék, míg a nagy sajt- és vajtermelő országokban 4,2 százalék. A tej minőségének javításához a hazai szarvasmarha-telepeken a takarmányozás megváltoztatására lenne szükség. A kormányzat azonban nulla toleranciát hirdetett a génmódosított (gmo) termények felhasználására, illetve az ilyen növények iparszerű termesztésére vonatkozóan. Márpedig a hazai állattenyésztés jelentős mennyiségű gmo szóját vásárol takarmánykiegészítőnek.  A terméktanács egyeztetett Nagy István agrárminiszterrel és Győrffy Balázzsal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével az öntözési rendszer fejlesztéséről, mert ezzel nagyrészt ki lehetne váltani a gmo szóját génmódosítás mentes hazai termékkel és egyéb fehérjenövényekkel – érvelt Mélykuti Tibor. Egy ilyen program végrehajtása azonban évekig is eltarthat.  A vaj és a sajt áfájának csökkentésére ugyan még várni kell, de legalább a friss tej után a tartós (UHT) és a féltartós (ESL) tej is 5 százalékos áfa-körbe kerül 2019 januárjától, így az ágazati szakértők szerint e termékek ára 8-10 százalékkal csökkenhet jövőre. A szakma elsősorban az UHT-tej miatt szorgalmazta a kedvező áfa-körbe sorolást, mert a tartós tej jelentős részét áfacsalásra használták fel bűnözői körök, néhány kereskedővel karöltve. A 13 százalékpontos áfa-csökkentés mellett már nem lenne kifizetődő a kockázatot vállalni.  A friss tej korábbi áfacsökkentéséről elmondhatjuk, hogy azért sem felelt meg a szakmai várakozásoknak, mert éppen a friss tej forgalma volt a legalacsonyabb, mindössze 15 százalékos az UHT 50, és az ESL tej 35 százalékos arányával szemben. A friss tej áfájának tavaly januári csökkentését követően a fogyasztás 6-7 százalékkal emelkedett. Évente egyébként a magyarok átlagosan 54 liter tejet isznak, de a szakember arra számít, hogy a tervezett áfacsökkentés növeli majd a forgalmat.  Az más kérdés, hogy több más élelmiszerhez hasonlóan, mint például a sertés- és csirkehús vagy a hal esetében, meddig tart ki az árcsökkenés?   Az UHT tej a feldolgozótól a kereskedőhöz 122- 130 forintos áron kerül, az ESL tej litere 165-170 forintért, míg a friss tej átadási ára 160-165 forint. Az önköltséget azonban jelentősen emeli az energiahordozók és az üzemanyagok drágulása, valamint a munkabérek növekedése is.

A tejfajták szavatossági ideje

UHT-tej    6 hónap  ESL-tej    27-28 nap  Friss tej     6-7 nap   

2018.07.23 13:26

Zöld energiáról álmodik a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.21 11:00
A kép illusztráció
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY/
Az Orbán-kormány eddig az atomenergia mellett tette le a voksát, ami mellett mostanában kezd megjelenni a napenergia. Mostanra eljutottunk oda, hogy a kormány hivatalosan szinte teljesen karbonmentes jövőről álmodik.
Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – közölte a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló tanácskozásán. Szavai szerint ez atomenergia-felhasználást jelent, de szerepet kap a biogáz, valamint a geotermikus- és a napenergia is.  A jövőbeni „energiamix” kérdésének súlyához képest ez ismét némi hangsúlyeltolódást mutat nem csak az előző Orbán-kabinet, de még Palkovics László újdonsült energiaügyi államtitkára, Kaderják Péter néhány hete elhangzott álláspontjához képest is.  A Fidesz-KDNP 2011-es energiastratégiája még „atom-szén-zöld” forgatókönyvet fogadott el. Bár ez formailag még érvényes, három éve aláírtuk a szénégetés kivezetését célzó párizsi klímaegyezményt. Pedig a második legfontosabb termelőnk a helyben bányászott, környezetszennyező lignitből áramot előállító Mátrai Erőmű, amely idén Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Bár az egység új lignitblokk-építési engedélyért előszobázik, az Orbán-kabinet erről mindeddig nem nyilatkozott határozottan. Igaz, Kaderják Péter a hónap elején az Inforádióban a szénalapú áramtermelés jövője ellen foglalt állást.  A lehetséges fejlesztési irányok közül az előző Orbán-kabinet – a számos szakértői aggály dacára - egyetlen egy mellett kötelezte el magát határozottan: ez az atom. Ám később, az EU-források megjelenése, a beruházási költségek zuhanása és az – amúgy általuk rendszeresen bírált – német kísérletek sikere nyomán a napelemek mellett is hitet tettek. Igaz, a maguk módján: az erre felvehető EU-támogatásokat igyekeztek hozzájuk közeli körben tartani, a mezőgazdasági termelőket noszogatták beruházásra, a megtérülést viszont rontották, a szélerőművek építését pedig – a szakértők általános megrökönyödésére – lényegében betiltották. Ennek lendületében Lázár János egykori kancelláriaminiszter idén év elején a jövő áramellátását a behozatal lenullázása mellett 50 százaléknyi atommal és ugyanennyi napelemmel képzelte el. Különösebben nem zavartatta magát, hogy ilyen esetben a magas áramigényű kora-esti órákban – importstop mellett – a hazai lakások jó része elsötétülne.  Az évtizedekig energiagazdasági kutatóintézetet vezető Kaderják Péter – az atom és a megújulók melletti elköteleződés mellett - nyilatkozatában szinte először pendítette meg, hogy a kiegyensúlyozott áramellátáshoz a jövőben a könnyen fel- és leszabályozható földgáz-alapú egységekre is szükség van. Igaz, ezek telepítését a piacra bíznák.  Palkovics László a földgázt nem említette, ellenben az eddig kiemelten kezelt napelem előtt hozta szóba még a termelési módok között mindeddig eltörpülő biogázt és földhőt. Ráadásul a kutatói székből Kaderják Péter még sürgette a szélerőmű-ellenesség felülvizsgálatát is. Arról se esik szó, hogy a "megújuló energia” ma Magyarországon legnagyobbrészt a fa elégetését jelenti. A miniszter emellett sürgette az e-autók elterjesztését és dicsérte a hazai vízipart.
2018.07.21 11:00
Frissítve: 2018.07.21 11:00