Szánthó Péter;

állam;alibitenderezés;

2016-06-29 07:00:00

Állami alibitenderezés folyik

Hatalmas kiskapu tátong a közbeszerzési rendszerben, hiszen 25 milliós értékhatár alatt nem kötelező nyilvános pályázatot kiírni, elég 3 ajánlatot kérni - vélte Hadházy Ákos, aki szerint lapunk vélhetően "mutyi" áldozata lett, amikor a fejlesztési tárca bár ajánlatot kért tőlünk, ám mégsem itt, hanem kormánypárti lapokban hirdetett. Az LMP-s politikus úgy látja, a közbeszerzési eljárások java manapság csupán alibizés, a kártyák előre le vannak osztva. Mindezt az is bizonyítja, hogy szinte soha nem alkalmaznak a tendereknél úgynevezett árlejtést, holott a törvény erre lehetőséget ad az ajánlatkérőknek.

"Az önök példája is megmutatja, hogy a közbeszerzés ma Magyarországon csupán alibi, erre én is számos konkrét bizonyítékot találtam különféle pályázatokban" - monda lapunknak Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője miután a fejlesztési tárca a hetekben ajánlatot kért a Népszavától egy 10 oldalas hirdetmény megjelenítésére. Kalkulációnkat elküldtük, majd nem sokkal később a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közölte, nem a mi ajánlatunk volt a legmegfelelőbb. Az ajánlattételi és elbírálási idő rövidsége, illetve a kiadónk által ismert piaci listaárak nyomán lényegében nem tartottuk valószínűnek, hogy a Népszavánál jobb ajánlatot kaphatott a tárca, ezért megkérdeztük, hogy mely országos napilapokban és mikor fognak megjelenni az ominózus hirdetések, milyen áron. Konkrét választ nem kaptunk, a hirdetések pedig a héten megjelentek a Magyar Hírlap és a Magyar Idők hasábjain. A listaárak alapján Széles Gábor napilapja nagyjából 5 millió forintot kérhetett mindezért, míg a Napi Gazdaságból kormánypárti napilappá alakult Magyar Idők 6 milliót - ugyanakkor pontos összeget nem tudunk, hisz a listaárakból szokás kedvezményt is adni.

Hadházy szerint ez ékes példája a rendszer egyik legnagyobb kiskapujának: ugyanis a törvény szerint 25 milliós értékhatár alatt nem kötelező nyílt közbeszerzést kiírni, elég meghívásos alapon minimum három ajánlatot kérni. "Teljesen elképzelhető, hogy önök voltak a kötelező harmadikok" - mondta az LMP antikorrupciós szakszóvivője, aki szerint elképzelhető, hogy megvárták ajánlatunkat, hogy tudják, "minél kell pár ezerrel olcsóbbnak lenni". Hozzátette, olyan eset sem ritka, hogy ha egy cég tudja, úgysem nyerhet az aktuális beszerzésen az "alibi ajánlatot" sem küldik meg. A statisztikai adatok szerint az ilyen esetek felében egy pályázatból "választhat" az ajánlatkérő - mutatott rá.

Ugyanakkor Hadházy szerint a nyílt közbeszerzéseknél sem ritka, hogy az ajánlatra egyetlen pályázó jelentkezik. "Ilyenkor sincs kihívó, hisz a cégek tudják, ha nincs megbeszélve, hogy ők nyernek, akkor fölösleges a pályázati anyaggal vesződni" - vélte a politikus, aki példaként említette Tiborcz István korábbi cégének, az Elios Zrt.-nek a közbeszerzéseit. Ismert, Orbán Viktor vejének vállalata számos közvilágítási tendert nyert el Tiborcz vezetésével, sokszor ellenfelek nélkül. Hadházy szerint az Elios esetében a "klasszikus módszert" használták az eljárások befolyásolására: olyan referenciákat kértek, amelyeknek csak az adott jelentkező felelt meg. Például 2013 decemberében Kecskemét írt ki pályázatot a közvilágítás korszerűsítésére, a munkálatok összköltségét 704 millióra becsülték, ezért a pályázaton az összeghez mért referenciákat követeltek meg. Csak olyan cég indulhatott, amely az előző öt évben már végzett két hasonló jellegű fejlesztést, legalább 630 millió forint értékben - ezek közül az egyiknek legalább 450 milliósnak kellett lennie, és az összegért legalább 4500 LED-lámpát kellett felszerelni. A követelményeknek egyedül Orbán vejének cége felelt meg, meg is nyerték a munkát.

Azonban a "közbeszerzési mutyi" Tiborcz óta sokat fejlődött. "Most már kedveltebb módszer, hogy a sok száz oldalas dokumentációkban keresnek hibákat, amelyekre hivatkozva kizárhatják a nem baráti ajánlattevőt a közbeszerzésből" - vázolta Hadházy. Érzékeltetve, hogy milyen apróságokon bukhat el valaki egy több százmilliós üzletet, kifejtette: egy szekszárdi takarítási tenderen például az egyik jelentkező elfelejtette beírni, hogy naponta szappant cserél az öltözőkben. Erre hivatkozva visszadobták ajánlatát, pedig 10 millióval a későbbi győztes alá ígért.

A módszer ismertebb példája az Orbán Viktorral összekülönbözött Simicska Lajos Közgép Zrt.-je, amelyet adathamisításra hivatkozva zárt ki a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) 3 évre az állami tenderekből.

A vállalat pályázatát azért meszelte el a kiíró vízügyi igazgatóság, mert szerintük egyebek mellett a pályázatban szereplő uszályok zárt hajórészei - fedélzetek - mérete tíz négyzetméterrel kisebbek voltak az előírt 500 négyzetméternél. Simicskáék bírósághoz fordultak az ügyben, s a Fővárosi Törvényszék a múlt héten kimondta: a Közbeszerzési Hatóság döntése nem volt megalapozott, így a Közgép újra pályázhat tendereken.

A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő megépítésére kiírt pályázatról ugyanakkor már lecsúsztak, azt az A-Híd Zrt., Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. alkotta konzorcium nyerte - annak ellenére, hogy információink szerint Simicska cége 250 millióval olcsóbban vállalta volna a munkát.

Hadházy szerint az is bevett gyakorlat, hogy egy közbeszerzésen nem csupán az ár a mérvadó, hanem szubjektív szempontok alapján, pontozásos rendszerben bírálják el a pályázatokat. Példaként az általa feltárt szekszárdi trafikkoncessziós pályázatokat hozta fel, amelyeknél arról volt szó, hogy a "szocinak" tartott, vagy az MSZP-hez közeli pályázók ne győzzenek, illetve Horváth István fideszes polgármester egy hangfelvételen azt is mondta, hogy "az a lényeg, hogy elkötelezett jobboldalinak kell lennie" a nyerteseknek. Az ügyben számos feljelentés született, amelyeket összevontak és megindult a nyomozás. Amit az ügyészség az idén áprilisban megszüntetett.