Kritikus munkaerőhiány

A tehetséges munkavállalók hiánya egyre kritikusabbá válik Magyarországon. A munkaerő jelentős mértékben öregszik, részben a már minden szakmát érintő tömeges kivándorlás, a külföldi munkavállalás miatt. A kormány nem a migráción keresztül akarja a munkaerő-problémákat megoldani - vélekedett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Ugyanakkor a hazai gyáriparosok gyors megoldást sürgetnek.

A magyar kormány bár tisztában van azzal, hogy súlyos gondot okoz az úgynevezett "skill gap" (a készség hiánya), vagyis amikor a rendelkezésre álló szabad munkaerő-állomány képzettsége nem megfelelő a felajánlott álláshelyekhez képest, mégis csak a nehéz helyzet felismeréséig jutottak, általánosságokat hangoztatnak. Varga Mihály, aki csütörtökön Norvégiában részt vett az OECD és a helyi kormány által szervezett konferencián, így nyilatkozott: "a munkavállalókat képzetté, alkalmazkodásra képessé kell tenni, hogy élni tudjanak a digitális átalakulás nyomán létrejövő új munkalehetőségekkel." Leszögezte: a magyar kormány főleg a fiatalkori munkanélküliség csökkentésében látja a munkaerőhiány megoldását. (Jelenleg a legfiatalabb munkaképes korosztály 13,4 százalékának nincs állása!)

Figyelemre méltó, hogy Magyarország olyan rendszert - a német modellt - tudott átvenni a duális szakképzéssel, amelyre a részt vevő országok is mint referenciára hivatkoztak, és amely a leghatékonyabb képzési rendszer a gazdaság szempontjából - tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter, aki már ismerhette az MGYOSZ javaslatait a kritikussá váló magyarországi munkaerőhiány kezelésére. Ebben a levélben, mint azt Rolek Ferenc a munkaadói érdekvédelmi szervezet alelnöke a Népszavának elmondta, kifejtették, hogy a demográfiai korfa alakulása miatt a munkaerőpiacra belépő új generációk sokkal kisebb létszámúak, mint az onnan kilépők.

Ez természetesen érthető is, ugyanis a születésszám 1953-ban még 206 ezer volt, viszont 1998-ban már csak 124 ezer. Ugyanakkor a munkavállalási célú elvándorlás az elmúlt években felgyorsult, a külföldön dolgozó magyarok létszáma több százezerre tehető. Rolek Ferenc emlékeztetett arra, hogy korábban csak egyes szakmákban, például speciális hegesztőkben volt hiány, ma már nincs olyan terület, ahol minden munkakört be lehetne tölteni. A közelmúltban 1700 fővel bővült magyarországi Bosch HR-vezetője a napokban azt nyilatkozta, hogy már a legkeresettebb internetes, közösségi oldalakat is igénybe veszik, hogy a megfelelő munkavállalókat megtalálják.

Annyiban új helyzet állt elő, hogy érdemes a cégeknek elgondolkodni, csak a létszámbővítésre, új munkahelyek megteremtésére koncentráljanak-e, vagy a hatékonyságot, a termelékenység növelését helyezzék a középpontba - érvelt Rolek Ferenc, és ez vonatkozik a kis- és közepes vállalkozásokra is. Az MGYOSZ jelentése is megemlíti, hogy a hatékonyság szempontjából a magyar vállalkozások jelentős része nemzetközileg nem versenyképes, az alacsony technológiai színvonal és munkaszervezés miatt a munkaerőigényük túlzott. Ugyanis érdemes számot vetni azzal a ténnyel, hogy az álláskeresők több mint 40 százaléka képzettséggel nem rendelkező állástalan.

Szakértők szerint alaptalan Varga Mihály félelme a migrációtól, ugyanis Magyarország nem célországa a harmadik országból érkező munkavállalási célú migrációnak, a nekik kiadott, úgynevezett kék kártyák száma Magyarországon évente nem éri el átlagosan a 10 darabot.

A munkaerőhiányra kínált megoldások sokrétűek - mondta Rolek Ferenc. A többi között az MGYOSz javasolja a munkáltatói terhek csökkentését annak érdekében, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre. Bíznak abban is, hogy a közmunka programban foglalkoztatottak egy része - mintegy 10 százaléka - átsegíthető a versenyszférába, meg lehet próbálkozni a közlekedési és lakhatási támogatások, juttatások növelésével is. A munkaadók régi javaslata: a költségvetési szférában dolgozók részarányát csökkenteni kell. Az így felszabaduló emberek egy részét át lehetne képezni a versenyszféra számára.