Megerősítik a keleti határszakaszt

Publikálás dátuma
2016.07.07 07:30
Fontos döntéseket hoznak Varsóban a NATO-csúcson FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PETER MACDIARMID
Fotó: /
Varsót már szinte légmentesen lezárták a pénteken kezdődő NATO-csúcs előtt, a lengyel határokon pedig átmenetileg újra bevezették a határellenőrzést. Az amerikai külügyminiszter előzetesen a két volt szovjet tagköztársasággal, Grúziával és Ukrajnával egyeztet.

A lengyel fővárosban július 8-9-én rendezik meg a NATO-csúcstalálkozót. Jelen lesznek a tagállamok vezetői, köztük Barack Obama amerikai elnök, az Európai Uniót a lengyel Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főbiztos valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fogja képviselni. A tanácskozás legfőbb napirendi pontja az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának erősítése.

Várhatóan döntés születik majd arról, hogy a NATO-államok egységei rotációs alapon jelen lesznek Lengyelországban és a balti országokban. Az ukrajnai konfliktus kezdete óta mindenekelőtt a lengyelek és a három balti állam szorgalmazza a keleti szárny erősítését. A térségben megnőtt a nemzetközi hadgyakorlatok száma.

Mivel a csúcstalálkozóra meghívót kapott a NATO-integrációra törekvő volt két szovjet tagállam, Grúzia és Ukrajna is, minden bizonnyal a szövetség további bővítésének kérdése is valamilyen formában napirendre kerül.

Arra ugyan senki sem számít, hogy a grúz és ukrán törekvések egyhamar sikeresek lesznek, a NATO országokon belül is nagy az ellenállás a két keleti ország felvétele kérdésében, legtöbben nem kívánják tovább élezni a NATO-orosz feszültséget. Meghívásuk azonban jelzés Moszkva irányába, mint ahogy az is, hogy tegnap Grúziába érkezett John Kerry amerikai külügyminiszter, majd csütörtökön Ukrajnába megy előzetes egyeztetésre, pénteken meg csatlakozik a varsói programhoz.

Kerry Washington támogatásáról biztosítja a két országot, jelentette be az amerikai külügyminisztérium szóvivője, John Kirby. Grúziában Giorgi Margvelasvili államfővel és Giorgi Kvirikasvili kormányfővel, valamint az ellenzék vezetőivel tárgyalt tegnap. A NATO 2008-ban ígérte meg Grúziának, hogy a szövetség tagja lehet, Ukrajna még hivatalos biztosítást erre vonatkozóan nem kapott.

Moszkva hevesen ellenzi a szövetség keleti bővítését, nemcsak e két ország esetleges felvételét, hanem a tervezett keleti szárny bővítését is, a katonai jelenlét növelését a keleti tagköztársaságokban.

Grúzia és Ukrajna felvételének kérdése aligha kerül át a ténylegesen megvalósítandó kérdések közé. A helyzet e két országban különösképpen „pikáns”, hiszen mindkét állam nemzetközi jogilag elismert határain belül jelen vannak orosz katonai erők. A Grúziából kivált Abháziában és Dél-Oszétiában, illetve az Ukrajnától elcsatolt Krímben és a kelet-ukrajnai szeparatista területeken. A két grúz szakadár állam önállóságát elismerte Oroszország, kelet-ukrajnai katonai jelenlétét pedig következetesen tagadja.

A varsói csúcs után, egyelőre meg nem határozott időpontban ismét megrendezik a NATO-Oroszország csúcstalálkozót is a feszültség enyhítése érdekében. De hogy milyen témák kerülnek napirendre, az még kérdéses, ugyanis Oroszország a napokban az EBESZ üléséről is kivonult, amikor a szervezet a Krím kérdésében akart nyilatkozatot elfogadtatni. Antoni Macierewicz lengyel védelmi miniszter viszont kedden még azt jelentette be, hogy a NATO-Oroszország találkozónak nem lehet más témája, mint az orosz kivonulás Kelet-Ukrajnából és a Krímből. Más hivatalos bejelentés egyelőre nem volt a kérdésben.

2016.07.07 07:30

„Trump úr, ne játszadozzon az oroszlán farkával!”

Publikálás dátuma
2018.07.23 09:00

Fotó: AFP/
Egyre élesebb a hangnem az Egyesült Államok és Irán között. Teherán háborús fenyegetéssel vádolja Washingtont.
Az iszlám köztársaság vezetői közt viszonylag mérsékeltebb politikusnak tekintett Hasszán Róháni elnök – az ISNA félhivatalos hírügynökség vasárnapi jelentése szerint – azt mondta: Amerikának tudnia kellene, hogy „az Iránnal való béke minden békék anyja, de az Iránnal való háború minden háborúk anyja”. Ezt a kissé talán nehezen megfejthető üzenetet világosabbá tette azzal, hogy hozzátette: „Trump úr, ne játszadozzon az oroszlán farkával, mert megbánhatja”. Az amerikai elnök május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok a maga részéről felmondja az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország és az önálló jogalanyként fellépő Európai Unió által Iránnal 2015-ben megkötött megállapodást, amelyben Teherán vállalta, hogy nem törekszik atomfegyver kifejlesztésére, felhagy az ezt célzó urándúsítással, a nemzetközi közösség pedig feloldja azokat a szankciókat, amelyeket korábban rendelt el, az iráni atomfegyverkezés miatti aggodalomtól vezettetve. 
Donald Trump szerint az elődje, Barack Obama hivatali idejében aláírt megállapodás rossz, mert nem tartalmazza a szükséges garanciákat, és Teherán orránál fogva vezeti a nemzetközi közösséget.
Az amerikai szankciók visszaállítása azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok büntetni kívánja azokat a külföldi vállalatokat is, amelyek tiltott termékekkel és szolgáltatásokkal üzletelnek Iránnal.
Hogy az iráni szénhidrogén-szállításokra ráutalt országok mennyi haladékot kapnak a szankciók érvényesítése alól, egyelőre nem teljesen tisztázott kérdés. Az viszont egyértelműen körvonalazódik, hogy az amerikaiak ellenében a többi aláíró félnek nagyon nehéz lenne tartósan és hitelesen fenntartania az atomalku érvényét. Róháni most megismételte az elmúlt hetekben már többször elhangzott iráni fenyegetést, hogy az amerikai szankciókra – elsősorban az iráni olajeladások akadályozására - válaszlépésként Teherán elrendelheti a Hormuzi-szoros blokádját, és azzal megbénítaná a Perzsa-öböl Iránnal szembeni túlpartján fekvő országokból tankhajókkal történő olajkivitelt. 
A Hormuzi-szoros esetleges lezárására vonatkozó iráni fenyegetésekre természetesen nem maradtak el amerikai részről az „azt próbálják meg” típusú válaszok, de a hét végén új dimenzióba helyezte az amerikai-iráni szembenállást az NBC amerikai tévéhálózat, amikor azt az értesülést közölte:
Irán felkészült kiterjedt kibernetikai támadások végrehajtására amerikai, európai, illetve közel-keleti elektromos hálózatok, vízművek, egészségügyi intézmények és technológiai cégek ellen.
Eszerint Európában különösen Németország és Nagy-Britannia veszélyeztetett, és Washington figyelmeztette szövetségeseit, erősítsék meg számítógépes védelmüket, sőt, szükség esetén legyenek készek ellentámadásra is. Irán ENSZ-nagykövete szerint – nem meglepő módon – az amerikai vádak alaptalanok, és azt próbálják leplezni, hogy éppenséggel az Egyesült Államok készül kibernetikai háborúra Irán ellen.
 Az amerikai média egy része arról is ír, hogy a Fehér Ház tudatos, megtervezett propagandakampányt indított az ajatollahok állama ellen, amelynek keretében rossz fényben tüntetnek fel iráni vezetőket, tényeket torzítanak el, és a korábbi amerikai kormányzat Irán-politikájának ellentmondó állításokat terjesztenek. Az élesedő hangnem nem sokkal azután tapasztalható Washington és Teherán között, hogy Trump Helsinkiben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Kettejük négyszemközti beszélgetésének tartalma nem szivárgott ki a médiába, de a csúcstalálkozó előtt több olyan értesülés látott napvilágot, hogy az amerikai kormányzatot különböző közel-keleti politikai körökből erősen kapacitálták arra: törekedjen Trump olyan megállapodásra Putyinnal, amelynek alapján Washington nem támadná tovább Moszkvát az ukrajnai orosz agresszió miatt, cserébe viszont a Szíriában nagy befolyással rendelkező orosz elnök elérné a teheráni támogatást élvező síita fegyveresek semlegesítését Szíriában, Irán kiszorítását a polgárháború sújtotta országból.

Az ajatollah nem hisz a tárgyalásban

A Róháninál keményvonalasabbnak tartott Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője előzőleg, szombaton közzétett nyilatkozatában az államfőnél is tovább ment, amikor leszögezte: hatalmas hiba lenne azt hinni, hogy az Egyesült Államokkal tárgyalások útján rendezni lehet a problémákat. Hamenei szerint az atomalkuból történt amerikai kihátrálás éppen azt tanúsítja, hogy Washingtonnak a saját aláírása sem számít. 

Témák
USAIrán
2018.07.23 09:00
Frissítve: 2018.07.23 09:13

Lövöldözés Torontóban - két ember meghalt, tizenhárman megsérültek (videó)

Publikálás dátuma
2018.07.23 06:06
Rendőrök állnak őrségben a torontói vérontás helyszínén
Fotó: AFP/ Cole Burston
Egy nőt agyonlőttek, tucatnyi ember pedig megsérült a vasárnap éjszaka a torontói támadásban. A merénylővel a rendőrök végezhettek.
Halálos áldozata is van a torontói fegyveres lövöldözésnek: helyi rendőri jelentések szerint egy, eddig meg nem nevezett támadó civilekre támadt Greektown városrészben – egy fiatal nő meghalt, 13-an pedig megsérültek a golyózáporban. A sérültek között van egy válságos állapotú lány is - tudatta a torontói rendőrség. A támadót szintén lelőtték, ám a hatóságok jelenleg is szemtanúkat keresnek a vérontással kapcsolatban, a merénylet háttere, kiváltó okai még nem ismertek.
Egy férfi ablakból kihajolva videózott a lövöldözés közben, felvételén hat lövés dördül el - valószínűleg ez már a támadó és a rendőrök tűzpárbaja közben történhetett (a szemtanú ekkor még kilenc sérültről tudott). A helyszíni képeket itt találja.
BBC idéz egy túlélőt, Jody Steinhauer told, aki éppen családjával vacsorázott a környéken, amikor meghallotta a lövéseket: 10-15, tűzijátékra emlékeztető durranást hallott az utcáról, aztán az emberek sikoltozni kezdtek.  
2018.07.23 06:06
Frissítve: 2018.07.23 09:40