A jövő héten kezdődik a Quaestor-per

A jövő héten megkezdődik Tarsoly Csaba és társai pere a Quaestor-ügyben. A Fővárosi Törvényszék július 12-13-14-re tűzte ki az első tárgyalási napokat a minden bizonnyal monstre perben - derült ki a fővárosi főügyész szerdai közleményéből. Ibolya Tibor felidézte: a különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt T. Csaba és társai ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda még 2015. március 11-én rendelte el a nyomozást. A Fővárosi Főügyészség a mintegy százezer oldalas nyomozati anyag alapján 2016. január 29-én emelt vádat a tizenegy vádlott ellen.

Mint emlékezetes a Fővárosi Törvényszék bírói tanácsa április 1-jén az ügyészség által benyújtott elektronikus adathordozókon lévő anyagát részletezni kérte, amit a főügyészség vonakodva bár, de legfőbb ügyészi ráhatásra határidőre teljesített. Így a vádirat terjedelme csaknem ezer oldallal nőtt és eléri a 2500 oldalt. Póta Péter, a törvényszék szóvivője akkor úgy fogalmazott: a hiánypótlás elrendelése nem azt jelenti, hogy a vád ne lenne törvényes. A bíróság az előkészítő ülésen csupán arra hívta fel az ügyészt, hogy egyértelműsítse, pontosan mely vádirati cselekményekre vonatkoznak a bizonyítékok, mert a rendkívül nagy terjedelmű nyomozati anyag e nélkül szinte átláthatatlan. A hiánypótlásról a nyilvánosság előtt zajló vitának az volt a tétje, hogy ha a főügyészség nem teljesíti határidőre a pótlást, az ügy törvényszék által beígért eljárásjogi következménye feltehetően az eljárás megszüntetése lett volna.

A törvényszék még márciusban az ügy terjedelmét érzékeltetve közölte: 132 ezer oldalt tesz ki a nyomozati anyag, amelynek része még száznégy CD/DVD-lemez és egy öt terabyte kapacitású külső merevlemez is.

Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró Tarsoly Csaba és társai terhére. Az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint és több mint harmincezer sértett van.

A Quaestor tavalyi márciusi csődjét az okozta, hogy a cég magas hozamú ám fiktív kötvényeket bocsátott ki, amelyeket végül nem tudott visszafizetni. A héten derült ki, hogy a külügyi tárcához tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) több mint 9 milliárd forintot tartott a Quaestornál. A bedőlés időszakában ebből már csak 3,8 milliárd maradt, amit furcsa körülmények között, a csőd bejelentése előtt készpénzben megkapott, holott bevallása szerint értékpapírszámlán államkötvényben tartotta a brókercégnél. Tegnap Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese közleményében azt írta: "éppen amikor a brókercég bedőlt, a külügyi tárcát mindenki mást megelőzve készpénzben kifizette a Quaestor". Ezért alig maradt pénz "a kisbefektetők kártalanítására" - vélte a politikus. A közleményre reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki kifejtette: a Quaestor valószínűleg azoknak az állampapíroknak az eladásával fizette vissza az összeget, amelyeket az MNKH ott tartott, vagyis nem a károsultak betett pénzéből adták vissza a pénzt. Ha ezt nem tette volna meg a Quaestor, akkor sem lenne több pénz a károsultak kártalanítására, mert az állampapírok nem vonhatók be a kártalanításba - mutatott rá.