Történelmi megállapodást írtak alá a NATO-csúcson

Publikálás dátuma
2016.07.08 22:04
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
Fotó: /
Történelmi jelentőségű megállapodást írtak alá a varsói NATO-csúcson az észak-atlanti szövetség és az Európai Unió közötti védelmi együttműködés megerősítéséről. Vlagyimir Putyin orosz elnök Angela Merkelt és Francois Hollande-ot győzködte telefonon, miután kiderült, hogy Washington támogatja a NATO keleti bővítését.

Megkezdődött pénteken a lengyel fővárosban a NATO csúcstalálkozója, amelynek napirendjén mindenekelőtt az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának erősítése, a partnerségi kapcsolatok, az afganisztáni helyzet, a terrorellenes harc, a migráció kérdése illetve a kibertámadások szerepelnek. Az értekezleten a katonai szövetség keleti és déli szomszédságában jelentkező fenyegetésekre adandó válaszokról döntenek. Az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta kiéleződött a NATO-Oroszország viszony, a balti és keleti tagállamok – Lengyelország és Románia - fenyegetve érzik magukat, ezért született döntés arról, hogy a kelet-európai gyorsreagálású erők mellett a balti államokba és Lengyelországba újabb NATO-egységeket telepítenek.

Moszkvának ez sem tetszik, de leginkább a NATO-partnerségi kapcsolatok bővítése ellen tiltakozik. A csúcstalálkozón ugyanis NATO-Ukrajna, illetve NATO-Grúzia találkozót is szerveznek ma.

Több volt szovjet tagköztársaság szeretné, ha az ő zászlajával bővülne a 28-as NATO-zászlóerdő FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

Több volt szovjet tagköztársaság szeretné, ha az ő zászlajával bővülne a 28-as NATO-zászlóerdő FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

A varsói rendezvény előtt az amerikai külügyminiszter, John Kerry Grúziába és Ukrajnába látogatott, majd bejelentette, az Egyesült Államok támogatja a NATO “nyitott ajtók” politikáját, kész új tagokat, köztük Ukrajnát is üdvözölni a katonai szövetségben, amennyiben készen állnak a csatlakozásra. Igaz, Kerry hangsúlyozta, Ukrajna előtt még hosszú út áll.

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon hívta fel Angela Merkel német kancellárt és Francois Hollande francia államfőt és az ukrán féllel szembeni nagyobb nyomásgyakorlásra kérte fel őket a minszki egyezmény tiszteletben tartása érdekében.

Megszólalt a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is, aki arról beszélt, Moszkva reméli, hogy a "józan ész" felülkerekedik a varsói NATO-csúcson, és abszurdnak nevezte azt, hogy az észak-atlanti szövetség Oroszország felől fenyegető veszélyről beszél. Oroszország továbbra is nyitott a párbeszédre, érdekelt az együttműködésben, mondta Peszkov.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján is kiemelte: a NATO nem függesztette fel a párbeszédet Moszkvával. Emlékeztetett, a NATO-Oroszország Tanács július 13-án ül össze. Stoltenberg megerősítette: a NATO négy, többnemzetiségű zászlóalja fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban. A főtitkár egyértelművé tette, hogy a keleti szárny bővítése üzenet, azt jelzi, hogy a NATO kész megvédeni teljes területét és minden tagállamát.

A kétnapos találkozó azt kívánja demonstrálja, hogy a nyugati világ egységes a keletről érkező fenyegetésekkel szemben. Ennek jegyében történelmi jelentőségű megállapodás aláírására került sor a NATO és az Európai Unió között a védelmi együttműködés erősítéséről. A dokumentumot Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke írták alá.

A NATO keleti szárnyának erősítése kapcsán Barack Obama amerikai elnök bejelentette, Washington ezer katonát küld Lengyelországba. Az Egyesült Államok 4200 főt számláló kelet-európai páncélos dandárja 2017-től Lengyelországba teszi át székhelyét.

Nagy-Britannia több száz katonát küld kelet-európai NATO-tagállamokba, és átfogó intézkedéscsomagot is kidolgozott a térség katonai védelmének erősítésére.

A Brexit nem befolyásolja az európai egyensúlyt
Noha a június 23-án, Nagy-Britannia Európai uniós tagságáról rendezett népszavazás nem befolyásolta az ország NATO-tagságát, a Brexit a varsói csúcs témája is lett. Barack Obama amerikai elnök az uniós csúcsvezetőkkel tartott közös sajtótájékoztatóján fejezte ki abbéli reményét, hogy a Nagy-Britannia és az EU közötti tárgyalások „rugalmasak” lesznek. Mint ismert, az amerikai elnök a népszavazási kampány idején Londonban nyíltan kiállt a brit uniós tagság mellett. Varsóban a Donald Tuskkal és Jean-Claude Junckerrel közös sajtótájékoztatón Obama úgy fogalmazott, senkinek sem áll érdekében, hogy a tárgyalási folyamat hosszadalmas és konfliktusos legyen. Hangsúlyozta, tárgyalt David Cameron leköszönt brit miniszterelnökkel és teljesen bizonyos abban, hogy az Egyesült Királyság és az EU pragmatikusan együtt tud majd működni a zökkenőmentes és rendezett brit kilépés érdekében. Obama cáfolta ugyanakkor azokat a feltételezéseket, miszerint a Brexit az európai biztonsági rendszert is maga alá temetheti. Hozzátette, az Egyesült Államok a továbbiakban is az európai integráció „megrögzött támogatója” marad.
Donald Tusk ugyanazon a sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy a Brexitnek komoly geopolitikai következményei lehetnek, ami azonban semmiképpen sem jelenti „egy folyamat kezdetét”, pusztán „egyszeri incidensről van szó”.
Jean-Claude Juncker ezúttal is leszögezte, amíg a londoni kormány nem aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, addig nem kezdődnek meg a tárgyalások Nagy-Britanniával. Az EB elnöke megígérte, az Unió nem fog ellenségesen tárgyalni Londonnal.



Szerző
2016.07.08 22:04

Rendőröket vettek őrizetbe Macron verekedő testőrének ügyében

Publikálás dátuma
2018.07.21 15:10
Alexandre Benalla
Fotó: AFP/ Christope Archambult
Állítólag felvételeket adtak át Alexandre Benallának.
Őrizetbe vettek három francia rendőrt Emmanuel Macron egykori biztonsági embere, Alexandre Benalla ügyében – derül ki a BBC cikkéből. Mi is beszámoltunk arról, hogy a május elsejei párizsi tüntetésen a francia államfő korábbi testőre tettleg bántalmazott egy tiltakozót – ezt egy, a Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja. Az elnöki hivatal pénteken kirúgta a férfit. Francia médiahírek szerint a három rendőrt már ki is hallgatták és mindannyiukat felfüggesztették. A beszámolók szerint azzal gyanúsítják őket, hogy olyan rendőrségi felvételeket adtak át Benallának, amelyeket a saját védelmében akart felhasználni.
2018.07.21 15:10
Frissítve: 2018.07.21 20:23

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15