szegénység;KSH;
2016-07-11 07:07:00
Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai épp az ellenkezőjét mutatják. A hivatal "Jövedelem-eloszlás, szegénység (2003–2015)" statisztikája szerint 2010 óta éppen hogy romlik a szegénységi arány: eszerint 2010-ben a ráta 12,3 százalék volt, míg 2015-ben már 14,9 százalék. Vagyis az összes háztartáshoz képest nőtt a szegény háztartások aránya az országban.
A létminimum alatt élők számát azért is nehéz megállapítani, mert a KSH tavaly megszüntette ezt a mutatót, ugyanis szerintük az nem mutatta jól a szegénységet. A legutolsó, a 2014-es adatok szerint havi 253 ezer forint volt a két felnőttből és két gyermekből álló háztartás létminimuma, így a magyar háztartásoknak több mint 35 százaléka él a létminimum alatt. Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese akkor azzal indokolta a mutató megszüntetését, mert valójában nem is létminimumot mér, hanem "a szerény megélhetés szintjét". Szakmai szempontból tehát szerintük nem alkalmas a szegénység mérésére, és sehol az Európai Unióban nem számolnak hasonlót - igaz, egységes definíciója sincs a szegénységnek. Németh úgy fogalmazott, KSH a létminimum helyett inkább olyan mutatót szeretne, amely jobban koncentrál azokra a társadalmi csoportokra, amelyek mélyszegénységben élnek. Ezt a mutatót azonban akkor még nem dolgozták ki, s nem is hallani erről azóta. A létminimumról szóló, évente megjelenő elemzés egy évszázad után szűnt meg.