Új lakás kockázatokkal

Publikálás dátuma
2016.07.14 07:21
Az új lakások iránti kereslet jelentős mértékben megnőtt FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Lendületet vett az újlakás építés, amelyben fontos szerep jut a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok). A jogosult akár 10 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást is kaphat, de ha kicsúszik a határidőből a saját otthonról szőtt álma rémálommá válhat. Ugyanakkor ez a kormányprogram alaposan megdrágította az új és a használt lakásokat egyaránt.

Idén akár 10-12 ezer darab új otthon épülhet Magyarországon, és jövőre ez a szám elérheti akár a 15 ezret is, ami a tavalyi 6700 darab átadott lakáshoz képest nagy ugrás lehet. Igaz, a szakemberek szerint évi 30-40 ezer darab új lakás átadása lenne a kívánatos. Az mindenesetre biztató, hogy az új építésű lakások iránti kereslet idén júniusban 31 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. A legtöbben azonban még mindig használt lakásokat keresnek - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Budapesten a keresések 61 százaléka a használt téglaépítésű lakásokra irányul, a panelek aránya pedig 15 százalékos. Vidéki városokban a keresések 40 százaléka a használt családi házakat célozza, és 30 százalék a téglaépítésű lakások részesedése.

A lakásépítési kedv fellendülésében kétségtelenül nagy szerepe van a kormányzat lakástámogatási programjának is, ám a menyasszony most sem olyan szép, mint első pillantásra látszik. A Pénzcentrum.hu vetette fel, hogy azok a családok, amelyek kicsúsznak az adásvétel és a használatbavételi engedély kiadására a törvényben megszabott 120 napos igénylési határidőből, elbukhatják a támogatást és kénytelenek lesznek hitelt felvenni. Ez pedig azt jelenti, hogy 10 milliós "ajándék" helyett akár 10-15 millió forintos teher zuhanhat a nyakukba. A támogatást ugyanis az adásvételi szerződés aláírásától számított 4 hónapon belül lehet csak igényelni, s ha bármilyen okból csúszik az építkezés, a család nagy bajba kerülhet. Ez különösen a még tervezőasztalon, illetve építés alatt álló projekteknél okozhat gondot - mondta a Népszavának Balogh László az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Sokan lehetnek olyanok is, akik élnének a lakástámogatási lehetőséggel, de éppen a határidő-csapda miatt inkább kivárnak, attól tartva, hogy nem lesz időben a kezükben a használatba vételi engedély. A szakember szerint annyiban a törvényalkotó óvatossága is érthető, hogy ha egy jóval engedékenyebb szabályt szövegez, az olyan kockázatot is jelenthetett volna, hogy a jogosult kifizeti a támogatás összegét a beruházónak mielőtt az érdemi lépéseket tenne az ingatlan építésére és a pénzzel együtt köddé válna. A jelenlegi szigorúbb előírás érdemben segítheti a lakások tényleges megépülését. A legkézenfekvőbb megoldás az lehet, hogy a kínálat bővülésével egyre több kész lakóingatlan közül választhatnak az érintettek. Természetesen a döntéshozók a már egyszer átírt csok jogszabályon is módosíthatnak, de abból ősz előtt nem igen lehet érdemi változás.

Tavaly, részben a brókerbotrányok miatt a megtakarításaik jelentős részét az emberek ingatlanba fektették. Ez alaposan feltornázta az új és a használt lakás árakat egyaránt. Így gyakorlatilag érzékelhetetlenné vált a 2019. végéig bevezetett 5 százalékos lakásáfa hatása. A csok bevezetése pedig tovább fokozta az árak növekedését - mondta a szakértő. Idén a drágulás üteme már mérséklődött, de például a használt lakások esetében a csok nagyjából arra elég, hogy ezt az áremelkedést kompenzálja, a támogatás hatása emiatt nem igazán érvényesül. Erre addig kell várni, amíg ki nem alakul a kínálati piac és a csok összege többet fog érni a vevőkért folytatott versenyben. Erre azonban legalább 2018-2019-ig valószínűleg várni kell - tette hozzá Balogh László.

Jelentős változás, hogy míg tavaly a bankok arról panaszkodtak, hogy hiába kedvező kamatozású forint hitelek, a befektetők általában készpénzért vásárolt lakást, míg idén a csok bevezetésével megnőtt a lakossági hitelek iránti érdeklődés is. A csok első vásárlói körét az új lakás piacon a már 3 gyermekkel rendelkező családok jelentik. Érdekes kérdés, hogy mi lesz azután, hogy ha ez az első hullám kifut. Ki lép majd a helyükbe? Az építőiparnak rendkívül fontos lenne, hogy a kereslet ne csökkenjen. Erre a választ nagyjából 2-3 éve múlva lehet majd választ kapni.

Szerző
2016.07.14 07:21

Munkaerőhiányt teremt a csökkenő cafetéria

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:12
Végül csak a SZÉP-kártya marad Fotó: Népszava/Üveges Zsolt
Fotó: /
A változások közel kétmillió embert érintenek. A cafetéria csökkentése miatt nőhet mobilitás, ami tovább fokozhatja a már most is komoly munkaerőhiányt.
Tiltakoznak a munkavállalók az ellen, hogy a cafetéria-elemek szűkítéséről szóló törvényjavaslatot változatlan formában fogadhatja el a parlament, azaz a kormány nem vette figyelembe a szakszervezetek javaslatait. Ezzel a dolgozók fizetésének csökkentéséről szavaznak a honatyák. Több mint 20 ezer cég ad cafeteriát a munkavállalóinak, a változások közel kétmillió embert érintenek. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke kedden Salgótarjánban emlékeztetett arra, hogy a jogszabálytervezet vitájában a törvényalkotási bizottság ülésén nem kapott szót, így ezért nyílt levelükben szólítják meg a pénteki végszavazás előtt a döntéshozókat, hogy „ne vegyenek részt a nettó jövedelmek csökkentésében”. Azt is bejelentette, hogy kikérik majd a szavazási jegyzőkönyvet, így, ha februárban azt látják a dolgozók, hogy elvonták az iskolakezdési támogatást, az albérleti hozzájárulást, akkor tudják, hogy kik azok a képviselők, aki „ezt megszavazták, és elvették tőlük”. A törvényjavaslat megemeli a munkáltatói hozzájárulások adóterheit, csupán a Széchenyi Pihenőkártya zsebeibe történő befizetésnél marad a kedvezményes adókulcs, a többi korábbi juttatás vagy megszűnik, vagy a bérekkel azonosan adóznak majd januártól.
Kordás László közölte: az érdekegyeztető tanácsban azt javasolták, hogy a kormány három ponton változtasson álláspontján: egyrészt maradjon meg az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói befizetések kedvezménye, másrészt maradjon meg a határon belüli mobilitást segítő kedvezmény, a harmadikként pedig a diákhitel és az iskolakezdési támogatás kedvezményének megtartását kérték.  A településüzemeltetésben dolgozó több, mint 10000 munkavállalót tömörítő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 Ifjúsági tagozata is úgy véli, hogy a cafetéria csökkentése kihathat az egyébként könnyebben mozduló és költöző fiatal munkavállalók mobilitási hajlandóságára és tovább fokozhatja a munkaerőhiányt. Már nem csak Nyugaton vagy a fővárosban, hanem az ország egész területére kiterjedően sincs és még inkább nem lesz köztisztasági járműkezelő, iparigép-kezelő, de már utcaseprő sem. A szakszervezet csatlakozik a MASZSZ kezdeményezéséhez. 
Témák
cafeteria
2018.07.17 21:12

Meghunyászkodott a kormány, eltörlik a Tesco-törvényt

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:49
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az Európai Bizottságnak nem tetszett, a magyar kormány így most törvényben törölné el a veszteséges működés tilalmát, amit kifejezetten a külföldi áruházakra írtak a kereskedelmi törvénybe.
Egy szerény, csupán a parlament honlapjára töltött törvényjavaslat jelzi, hogy az Orbán-kormány meghátrált a Brüsszellel folytatott jogi csatározásban: a 24.hu vette észre, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter a kormány nevében benyújtott egy módosítót, ami eltörölné a 2005. évi CLXIV., vagyis kereskedelmi törvény nagyáruházakra vonatkozó 9/A- paragrafusát.
Mint a portál írja, az említett ponttal a kormány szabályos rohamot indított a külföldi áruházláncok, így az Aldi, az Auchan de főként a Tesco ellen: a paragrafus szerint az a cég, amelynek nettó árbevétele többségében napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő évben a nettó árbevétele külön-külön legalább 15 milliárd forint, de veszteséget termel vagy nullszaldós, nem árusíthat többé napi fogyasztási cikkeket. Azaz becsukhat és elhagyhatja az országot.
Csakhogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a szabályozás nincs összhangban a letelepedésszabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó alapelvi uniós rendelkezésekkel. Az EB ezért először EU Pilot eljárást, majd 2016. február 26-ától kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, tavaly pedig már véleményezési szakaszba is léptették a folyamatot. Bár a brüsszeli malmok lassan őrölnek, a kormány úgy tűnik, igyekezett elkerülni az ennél komolyabb következményeket. 
2018.07.17 19:49
Frissítve: 2018.07.17 21:19