UNESCO;bővülés;világörökségi lista;

2016-07-25 07:35:00

Nagyobb lett a világörökségünk

Huszonegy új helyszínnel bővült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi listája a világörökségi bizottság vasárnap befejeződött 40. ülésszakán Isztambulban. Ezzel a lista már 1052 helyszínt tartalmaz 165 országban. Sajnos bővültek a veszélyeztetett világörökségi helyszínek is.

Felvették a listára Le Corbusier építészi munkásságát, az antiguai haditengerészeti hajójavító műhelyt a hozzá tartozó régészeti objektumokkal, a brazíliai Pampulha Modern Ensemble szabadidőközpontot.

Shennongjia

A kínai Hupej tartományban lévő őserdő a biodiverzitás három nagy centrumának egyike Kínában. A 19. és 20. században számos nemzetközi növénygyűjtő expedíció célpontja volt. Az erdőség sok ritka állatfajnak ad otthont, köztük a kínai óriásszalamadrának, az arany piszeorrú majomnak, a ködfoltos párducnak és a közönséges párducnak, valamint az ázsiai fekete medvének.

Mistaken Point

A fosszílialelőhely Kanada keleti részén, Újfundland szigetének délkeleti csücskén húzódik 17 kilométeres hosszúságban a sziklás tengerparton. Ezek a sziklák mintegy 580-560 millió évvel ezelőtt keletkeztek. A partszakaszon a prekambriumi fosszíliák eddig ismert legszerteágazóbb és legjobb állapotban fennmaradt gyűjteményét tárták fel az 1960-as évek vége óta. A kőzetek az eddig ismert legrégebbi edicariumi fosszíliákat rejtik, a legnagyobb és legösszetettebb organizmusok megkövesedett maradványait.

Revillagigedo szigetcsoport

A mexikói Revillagigedo szigetcsoport a Csendes-óceán keleti térségében fekszik, négy kis sziget és környező vizeik váltak most a világörökség részévé. A szigetcsoport egy elsüllyedt hegyvonulat része: csupán a négy vulkáni kúp emelkedik ki az óceánból. A szigetek élővilága rendkívül színes, különösen fontos élőhely a sirályok számára. A vízi élővilága is különleges: ördögráják, bálnák, delfinek és cápák úszkálnak a szigetek körül.

Szanganeb korallzátony a Dungonab-öböllel

A szudáni Szanganeb korallzátony a Dungonab-öböllel együtt vált világörökségi helyszínné. A Vörös-tengerben kialakult korallzátony a partvidéktől 25 kilométerre fekszik, az öböl pedig Szudán kikötőjétől 125 kilométerre északra. A zátony különleges tengeri és szárazföldi élővilága miatt jelentős: sirályok, tengeri emlősök, cápák, teknősök és ördögráják élőhelye, a Dungonab-öbölben globálisan is komolynak számító dugong (tengeri tehén) populáció él.

Lut-sivatag

A forró, alkalmanként akár 70 Celsius fokos hőmérsékletű Lut-sivatag Irán délkeleti részén terül el. Június és október között erős szélviharok tombolnak a szubtrópusi térségben. A szél ereje egészen különleges formájúra koptatta a sivatag vörös homokkő szikláit. A geológiai folyamatokat reprezentáló kivételes példaként emlegetik. A közép-ázsiai Tien-san röghegység a Föld egyik legnagyobb hegyvonulata. A Tien-san nyugati hegylánca 700 métertől egészen 4503 méter magasba nyúlik. A változatos hegyvidéki táj kivételes gazdagságú biodiverzitásnak ad otthont. Számos termesztett gyümölcsfajta ered erről a vidékről.

Ennedi-fennsík

A kanyonok és völgyek szabdalta csádi Ennedi-fennsíkot a víz és a szél formálta lélegzetelállító látványossággá. A legnagyobb kanyonokban található vízkészlet nélkülözhetetlen szerephez jut a fennsík ökoszisztémájának fenntartásában. A kanyonok és a barlangok sziklarajzai a kulturális örökség rendkívül fontos emlékei a Szaharában.

A dél-iraki mocsárvidék

A dél-iraki mocsárvidék a világ legnagyobb szárazföldi deltavidékeként egyedülálló természeti térség. A mocsárvidéken, amelyet a bibliai Édenkertként is emlegetnek, három régészeti helyszín, Uruk, Ur és Eridu egykori sumér városok maradványai együtt kerültek a listájára. Egy 2011-ben publikált kutatás szerint a legkorábbi városok nem a folyók mentén létesültek, inkább a folyódeltában elszórva, a mocsárvidék szélén alakultak ki az ősi Mezopotámiában.

Helyszínek, amikre oda kell figyelnünk

Küréné Líbia északkeleti részén, a Földközi-tenger partvonalának közelében található. Eredetileg a Kirenaika (Cyrenaica) ókori tartomány fővárosa, ahol százezren is laktak. Itt volt a kürénéi hedonista görög filozófiai iskola székhelye is. A Kr. e. 4. században Afrika egyik legnagyobb városa volt, ebben az időben Afrika Athénjénak is becézték.

Leptis Magna Líbia egyik ókori városa. A hatalmas romváros érdekes látnivalói Septimus Severus diadalívei, a thermák, a régi és az új fórum és a római színház. A Wadi Lebdah völgy átellenes részén fekszik a nagyon szép állapotban fennmaradt amfiteátrum, közvetlenül a tengerparton pedig a cirkusz. Ez a világ legnagyobb fennmaradt antik városa.

Sabratha színház FOTÓ: SASHA COACHMAN/WIKIPÉDIA

Sabratha színház FOTÓ: SASHA COACHMAN/WIKIPÉDIA

Szabrátha kereskedővárosa a Szaharán áthaladó útvonalak egyik kezdő és végpontja volt, a föníciaiak alapították. Karthágó elpusztítása után Masinissa numidiai király fennhatósága alá került, majd a Római Birodalom része lett és gyors fejlődésnek indult. Mai is látható épületeinek jelentős részét a 2. és a 3. században emelték. Legismertebb épületei a színház, az oszlopsoros fórum, a Capitolium, Szerápisz-,a Herkules-, az Ízisz- a Jupiter-, és az Antonius-templom, az 1. században épült bazilika, a tengerparton álló, Justinianus korában emelt mozaikpadlós bizánci templom, valamint fürdők és közkutak. Az 5000 férőhelyes színházat Commodus császár uralkodása alatt építették.

A Líbia délnyugati részén fekvő sziklás Akkakusz-hegységben több ezer sziklarajzot azonosítottak, amelyek közül a legrégebbi i. e. 12000 körül a legújabb i. e. 100 körül készülhetett. A rajzok a terület növény- és állatvilágában bekövetkezett változásokról és az itt élő népek szokásairól tanúskodnak.

A Líbia, Tunézia és Algéria hármas határánál fekvő Ghadamest, az ókori Chydamust a rómaiak építették helyőrségi városnak. A bizánci korban püspöki székhely volt, az arabok a 8. században foglalták el. A település szélén álló házak külső, megerősített falai egyben városfalként is funkcionáltak.

Djenné az egyik legrégebbi település a Száhil övezetben FOTÓ: DEVRIESE/WIKIMÉDIA

Djenné az egyik legrégebbi település a Száhil övezetben FOTÓ: DEVRIESE/WIKIMÉDIA

Djenné az egyik legrégebbi település a Száhil övezetben. A várost valószínűleg a szongájok alapították a 8. században. A történelem folyamán a Szaharát átszelő, aranyat szállító karavánok egyik fontos állomása. A 15. század végén a Szongai Birodalom része lett. Ezután fontos iszlám oktatási központ. Ma jelentős régészeti lelőhely, ahol a homok jó állapotban megőrizte a kerámiákat, ékszereket és bőrből készült tárgyakat.

Nan Madol Mikronézia különleges, elhagyatott romvárosa. Mesterséges szigetekből és csatornákból álló érdekes labirintus. Egy zátonyra építették 1000 évvel ezelőtt építették a Pohnpei-szigetnél. Egyik legszebb, épségben maradt épülete (ugyanis sokat benőtt már a növényzet) a Nan Douwas. Bejárata 3-4 méter vastag, 8-9 méter magas falakból áll. Tornyainak erős, vastag falai a mai napig ellenállnak még a tájfunoknak is. Falain belül egy óriási kő sírbolt áll. Ez a ravatalozó. Innen tovább haladva van egy földalatti átjárónak tűnő építmény, ez Nan Madol börtöne. Tetejét egy körülbelül két tonnás kővel zárták le. Épületeinek többségét vallási célra használhatták.