A pápa a holokauszt áldozataira emlékezett

Ferenc pápa tegnap az Auschwitz-Birkenau-i náci haláltáborban az áldozatok emlékművénél imádkozott. Egyedül lépte át a haláltábor kapuját, ahol ma is a cinikus „Arbeit macht frei” felirat található. A náci rémuralom idején körülbelül 1,1 millió zsidót öltek meg itt.

Az egyházfő 15 percig csendben imádkozott. Közben szemeit is lecsukta. Néhány héttel lengyelországi útja előtt előtt azt közölte, reméli, Isten megadja számára a kegyelmet, hogy sírhat az áldozatokért. Láthatóan meghatódott volt, ugyanúgy, mint 2014 májusában, amikor szentföldi vizitje idején ellátogatott Jad Vasem holokauszt-emlékmúzeumba.

A pápa Auschwitzban a holokauszt több túlélőjével találkozott. Mindegyiküket átölelte, s röviden elbeszélgetett velük. A túlélőktől gyertyát kapott, amelyet a hírhedt 11-es blokknál, a „halál falánál” gyújtott meg. Több ezer embert lőttek itt agyon. A falat maguk a nácik rombolták le, de a háború után a túlélők ismét felépíttették, hogy az egész világ méltó módon emlékezhessen az áldozatokra.

Ugyanebben a blokkban található az a cella, ahol a ferences rendi minorita szerzetest, Szent Maximilian Kolbét tartották fogva. A pápa itt is perceken át csendben imádkozott. Kolbe atya önként vállalta a halált egy kétgyermekes családapa, Franciszek Gajowniczek helyett. Két hétig éheztették, 1941. augusztus 14-én halt meg.) A pápa később a közeli birkenaui haláltáborba is ellátogatott. Ezek a percek is a csendes emlékezés jegyében teltek. Megérkezése után Michael Schudrich, Lengyelország főrabbija a Mélységből kiáltok hozzád, Uram kezdetű zsoltárt énekelte el héberül. A 130. zsoltár héber változata után Markowa község katolikus plébánosa lengyel fordításban olvasta fel a szöveget. A kelet-lengyelországi Markowában a második világháború alatt a nácik a nyolcgyermekes lengyel Ulma családot kivégezték zsidók rejtegetése miatt, a pénteki ünnepségen jelen voltak a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet által a Világ Igaza címmel kitüntetett Ulma házaspár rokonai is.

Ezt követően a pápa a „Világ Igazainak” 25 tagjával találkozott, olyan személyekkel, akik a második világháború idején zsidókat mentettek meg a biztos haláltól. Több túlélő is jelen volt.

Ferenc pápa előtt 1979-ben, egy évvel egyházfővé választását követően II. János Pál, 2006-ban pedig XVI. Benedek is ellátogatott a fogolytáborba. Ferenc auschwitzi látogatása előtt többen méltatták amiatt, mert nem mondott beszédet, hanem csendben emlékezett az áldozatokra. Roland Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke „méltó gesztusról” beszélt, s Michael Schidrich lengyel főrabbi is megértését fejezte ki. Piotr Cywinski, a fogolytábor komplexumának igazgatója pedig azt közölte, a tábor területén olyan tragédiák történtek, hogy az ember szavak nélkül marad. „Nem lehet kifejezni szavakban azt, amit sokan ma is elképzelhetetlennek tartanak” – fejtette ki. A pápa régi barátja, Abrham Skorka rabbi, a Buenos Aires-i zsidó közösség vezetője azt közölte, a hallgatás nem azt jelenti, hogy a pápa nem ismeri el a holokausztot, hanem ez a méltó megemlékezés módja.

Az auschwitzi látogatást követően a pápa egy gyermekklinikát keresett fel, majd a krakkói Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó keretében keresztúti ájtatosságon vett részt.