Brüsszel és az ostobaság

Illegálisan már senki nem juthat Magyarországra - állított a hét végén a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György az illegális menekültek miatt aggódókat arról biztosította, a migránsokat feltartóztatja a kerítés, ám ha mégis átjönnek, a rendőrök a határ 8 kilométeres körzetében elfogják, és visszaszállítják őket a határhoz. Bár migránsok dél felől akarnak az országba jönni, a fideszes Vigh László Rédicsen bejelentette, "ha úgy alakul az élet", a magyar-osztrák és a magyar-román szakaszra is telepítenek vasfüggönyt. Hogy mennyiért, azt nem fogjuk megtudni, mert a kerítés közbeszerzés nélkül épül.

Már nem jönnek illegális migránsok Magyarországra - állította a köztévé szombat esti műsorában Bakondi György. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint ez nem csupán a déli határon épült kerítésnek köszönhető, hanem az úgynevezett mélységi határellenőrzésnek. Azokat a menekülteket ugyanis, akik esetleg átjutnak a műszaki záron, a határnál szolgálatot teljesítő rendőrök, katonák 8 kilométeres körzetben elfogják, és visszaszállítják a kerítéshez. Nem véletlen, hogy az idegenrendészeti központokban a férőhelyeknek már csak 41 százaléka foglalt, az őrzött és nyílt táborokban pedig a 60 százalék.

A műszaki és a jogi határzár kitűnőre vizsgázott, akár a mélységi ellenőrzés - közlik szinte naponta a kormánypár politikusai, illetve a határvédelemben érintett vezetők, ennek ellenére a fideszes Vigh László Rédicsen bejelentette, "ha úgy alakul az élet", a magyar-osztrák és a magyar-román szakaszra is telepítenek vasfüggönyt. A DK szerint a kormány körbekerítené a magyarokat. Vadai Ágnes, az ellenzéki párt alelnöke Vigh kijelentésére reagálva figyelmeztetett, a Fidesz a maga által gerjesztett félelmet kihasználva elzárná az utat Nyugat felé és kerítéssel választaná el Erdélyt Magyarországtól. A "kormány mára teljesen belefeledkezett a nemzeti paranoiába" - fogalmazott Vadai. Azt állította, ha az osztrák és a román határszakaszon is kerítések épülnek, az egészen biztosan nem a bevándorlással összefüggésben történik. A Együtt szerint Vigh kijelentése a Jobbikkal és más pártokkal futott kerítésépítési demagógiaverseny része.

Arról, hogy a műszaki zár mennyibe kerülne nem lehet tudni, a kerítés ugyanis közbeszerzés nélkül épül az ország körül. A Magyar Nemzet arról írt, megvan, ki fogja megtervezni a magyar-szerb határon lévő kerítés melletti úgynevezett manőverutat, a nyertest viszont a Belügyminisztérium nem hajlandó megnevezni. Ezen a szakaszon lesznek még átkelőhidak és elektromos hálózat, természetesen közbeszerzés nélkül. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága ugyanis korábban hozzájárult ahhoz, hogy ezt kihagyják a folyamatból. Az biztos, hogy a testület 20 milliárd forint felhasználását engedélyezte a BM-nek, részben a magyar-szerb határszakaszon lévő kerítés melletti manőverút és világítás kiépítésére, illetve arra az esetre, ha a magyar-román határon is műszaki zárat kell építeni. Ám, mert az összegről több alkalommal, zárt ülésen döntöttek, így a részleteket sem ismerheti a közvélemény. Az indok mindig az egész országban jelenleg is érvényben lévő tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet volt, amiről ma sem tudni, miért kell fenntartani.

Csökken a menekültek száma, a múlt héten Orbán Viktor is közölte, a szerb-magyar határt légmentesen lezártuk és a törvények sem teszik lehetővé, hogy valaki illegálisan tartózkodjon az országban, ennek ellenére a fideszesek tovább hergelnek a menekültek ellen. A kvótareferendumra készülve szombaton Tuzson Bence riogatott azzal, hogy Brüsszel egy városnyi migránst telepítene Magyarországra, növelve ezzel a terrorizmus és a bűnözés kockázatát. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint a magyar embereknek kell az EU bürokratáit megállítani. Az Unió millióknak adna meghívót a kontinensre azzal, ha a nemzeti önrendelkezést csorbítva magához venné a menekültkérelmek elbírálását és a tagállamokat arra kötelezné, hogy az Európába érkezőket osszák el. Brüsszel ahelyett, hogy megállítaná a bevándorlást, "futószalagon szállítaná be az embereket" az Európai Unióba.

Ennek a folyamatnak Magyarország is áldozata lenne, hiszen a magyar emberek akarata ellenére telepítenének tízezreket az országba. A kormány ezért is tartja fontosnak, hogy az októberi népszavazáson minden magyar elmondja a véleményét és ezért kéri azt, hogy utasítsák el a kötelező betelepítést. Utóbbi a biztonsági kockázatok mellett azzal a veszéllyel is jár, hogy hosszú távon megváltoztatják a nemzetek kultúráját, hagyományait. Az erről szóló magyar népszavazás tehát olyan alapvető kérdés, amely 50-200 évre meghatározhatja Magyarország jövőjét - figyelmeztetett az államtitkár. Megismételte, a magyar kormány elfogadhatatlannak és az uniós jogokkal is ellentétesnek tartja, hogy Brüsszel bevándorlónként 78 millió forintos büntetést szabna ki a kényszerbetelepítést megtagadó tagállamokra.

Jean-Claude Juncker az emberektől félti a demokráciát. Erről Szijjártó Péter beszélt a hét végén annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság elnöke az osztrák Kurier című napilapnak úgy nyilatkozott: veszélyt jelent a jogbiztonságra, ha mostantól a Tanács és az Európai Parlament összes határozatáról népszavazásokat szerveznek. Kijelentette azt is, hogy a betelepítési kvótarendszer a szolidaritás elvén alapul. A külügyminiszter szerint a kötelező betelepítési kvóta az "ostobaság elvén alapul", és a magyar embereknek joguk van véleményt mondani sorsfordító kérdésekben. Különösen akkor, amikor a már itt lévő vagy most érkező, de "beilleszkedni képtelen bevándorlók terrortámadásai és gyilkosságai" szinte mindennapossá váltak Európában.

Eközben megtiltották az Oltalom Karitatív Egyesületnek, hogy a röszkei határnál, a szerb oldalon várakozóknak ennivalót adjon. A szervezet önkéntesei két hónapja osztottak meleg ételt is a menedékkérőknek, emellett vizet és higiénés felszerelést is biztosítottak számukra. A tranzitzónánál ugyanis egyetlen csap és egy slag áll a több száz menekült rendelkezésére és az ott kialakult állapotok ellen több nemzetközi szervezetet, közöttük az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is tiltakozott. A határ szerb oldalán sokszor hetekig várakozik a feltorlódott több száz ember, a röszkei tranzitzónába ugyanis naponta csak 30 embert engednek be.

Állítólag a szerbek kérték a magyar hatóságoktól, hogy amíg Horgasnál éhségsztrájkolnak a migránsok, ne engedjenek ételt osztani. Iványi Éva, az Oltalom aktivistája a Délmagyarnak arról beszélt, a hatóságok szerint megtörténhet, hogy az ételt osztók szerb földre lépnek és ezzel határsértést követnek el. Azt javasolták, az ügyben a bevándorlási hivatallal egyeztessenek. A senki földjén most állítólag csak az ENSZ emberei dolgozhatnak.

Jobban félünk a bevándorlóktól, mint a munkanélküliségtől

Az európaiak a bevándorlást és a terrorizmust tartják a két legnagyobb kihívásnak, amelyekkel az EU-nak jelen pillanatban szembe kell néznie. A tavaszi Eurobarométer szerint ugyanakkor az Európai Bizottság politikai prioritásait támogatják az emberek. A felmérés az idén május 21. és 31. között 34 országban készült, a 28 uniós tagállam polgárai mellett 5 tagjelölt ország, valamint a ciprusi török közösség tagjait kérdezték, a jelentés pedig 31 946 válasz alapján készült. Az előző, tavaly ősszel végzett felméréshez hasonlóan a megkérdezettek továbbra is a bevándorlást tekintik a legfontosabb kihívásnak, amellyel az EU-nak szembe kell nézni. Erről a 48 százalék beszélt. A 39 százalék szerint a terrorizmus a legnagyobb kihívás, ezt 39 százalék állítja, 14 százalékkal több, mint tavaly. A magyarok - vélhetően a kormány propagandája miatt - más európai országok polgárainál jobban tartanak a bevándorlástól, a megkérdezettek 67 százaléka gondolja, hogy ez a legfontosabb ügy, amivel az Uniónak foglalkoznia kell, a terrorizmust pedig a 47 százalék tartja kiemelten fontosnak. Az uniós polgárok 33 százaléka aggódik a munkanélküliség miatt, Magyarországon 29 százalék. A többi tagállamhoz képest viszont nálunk 36 százalék úgy érzi, az egészségüggyel, a szociális gondokkal kell az országnak foglalkoznia, míg más országokban csupán 16 százalék.