Minden létező eszközt bevet a kormány

Minden létező eszközt bevet a kormány az állampolgárok mozgósítására az októberi kvótareferendum előtt. Nemcsak a pénz, fegyver áll rendelkezésre halmokban, de ha "paripaként" tekintünk a médiahaknit folytató szakállamtitkárokra és kormánypárti politikusokra, akkor egész ménes harsogja a szakmailag alá nem támasztott, de az idegengyűlölet és a rettegés fokozására alkalmas kommunikációs paneleket. Miközben a kvótanépszavazás érvényessége a részvételtől függ, a kabinet több százezer magyart zár el a voksolás lehetőségétől.

"Magyarországot az a vád szokta érni, hogy nem nyújt kellő védelmet a migránsok számára, nagyon nehéz azonban ezt megtenni, ha az érintettek nem hajlandóak igénybe venni a segítséget" - adta elő a kötelezőt Ónodi-Szűcs Zoltán a röszkei tranzitzónánál. Az egészségügyi államtitkár szerint tavaly áprilistól több mint 350 millió forintba került az érkező menekültek egészségügyi ellátása, az orvosi kezelés, a gyógyszerek, vakcinák, szűrővizsgálatok, a mentős szállítás költsége. "Az orvosi alapellátás a tranzitzónákban biztosított, egy-egy orvosi rendelő működik gyermekeknek és felnőtteknek, ezek személyzetét a honvédség biztosítja. A gyermekorvosok a kerítés vajdasági oldalára, de még magyar területre is kimennek, és aki igényli, azt ellátják" - állította, arról nem ejtve szót, hogy bizonyos napokon a határhoz érkezők vizet sem kaptak a magyar államtól.

Kovács Attila helyettes országos tisztifőorvos mindehhez sietve hozzátette, hogy ha egy "migráns" esetében valamilyen fertőző betegség gyanúja merül föl, szűrővizsgálatra utalják be. Tavaly év végétől augusztus elejéig több mint 4100 ilyen szűrővizsgálatot rendeltek el, "ezek közül azonban csak 350-400 történt meg, a többiek korábban továbbutaztak Magyarország területéről." Kovács szerint a "járványügyi kockázatot" mutatja, hogy ezek során is találtak HIV-, szifilisz-, valamint hepatitis A és C fertőzöttet.

Nemcsak az ország közegészségügyi biztonságával riogattak azonban a kormánypártok; a Fidesz frakcióvezetője szerint azért kell "nemet mondani a migrációra", mert az Európai Unió álszent, hiszen továbbra is a befogadás politikáját képviseli. Kósa Lajos kifejtette: az elmúlt időszak európai terrorcselekményeinek mindegyikéről kiderült, hogy "migrációs hátterű", ráadásul Európában "a migráció kezdete óta ugrásszerűen nőtt a nők elleni erőszakos cselekmények száma".

Noha továbbra sem tudni, a múlt héten már a családügyekért felelős Novák Katalin államtitkár által is pufogtatott, s a kabinet legújabb plakátkampányának egyik példányán is szereplő "szlogent" miféle statisztikára alapozzák, a kormányoldalt mindez aligha zavarja. Kósa elismételte: az Európába érkezők döntő többsége illegális bevándorló, "aki eleve tudatos törvénysértéssel kezdi az életét az EU-ban", a migrációs nyomás pedig nem csökken, több millióan akarnak Európába jönni. Mindezek miatt szükségesnek nevezte, hogy "a magyarok véleményt mondhassanak" az október 2-ai kvótareferendumon, amelyen reméli, minél többen részt vesznek, és nemet mondanak a "kényszerbetelepítésre".

Érthetetlen azonban a kormánypropaganda, főként mert eközben több százezer magyar részvételét nagyon is korlátozzák a referendumon, illetve bármely hazai választáson. "Csak a választási törvény érdemi módosítása fogadható el" - reagált Tuzson Bence nyilatkozatára kedden Ujhelyi István. Az MSZP alelnöke, európai parlamenti (EP-) képviselője azt kifogásolta, hogy az InfoRádiónak adott nyilatkozatában a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár bejelentette: az októberi népszavazás esetében "a kormány kész technikai jellegű változtatásokra" a külföldön élő és dolgozó százezrek egyenlő választójogának garantálása érdekében.

"Ezzel a Fidesz beismerte, hogy a jelenlegi választási rendszer alkotmánysértő és lehetővé teszi a választási csalást" - fogalmazott Ujhelyi, aki szerint azonban az alkotmányosság, a demokratikus rend és a tisztesség helyreállítása érdekében nem elég "technikai jellegű módosításokat" eszközölni a választási eljárási szabályokon, csakis a választójogi és eljárási törvény érdemi és átfogó módosítása fogadható el. "Ha csak a kamunépszavazás idejére, átmenetileg foltozgatják meg a szabályokat, akkor azzal beismerik, hogy valójában távol akarják tartani a sok százezer külföldre vándorolt magyart attól, hogy beleszóljanak az ország sorsába" - tette hozzá.

Tény, hogy a szabályok sokakat eltántoríthatnak a voksolástól, hiszen a külföldön élők csak bonyolult névjegyzékbe vételi procedúrát követően és csakis a külképviseleteken szavazhatnak, míg a hazai lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgárok akár levélben is. Pedig - szemben az országgyűlési választások esetében használt érvvel - az október 2-i kvótanépszavazáson nem lesz különbség a szavazatok között. Egyébként a külföldön dolgozók már jelentkezhetnek is a külképviseleteken, ha nem Magyarországon akarnak voksolni.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) tájékoztatása szerint azoknak, akik a szavazás napján előreláthatólag külföldön tartózkodnak, és ott kívánnak élni választójogukkal, a magyarországi lakóhelyük szerinti jegyzőtől kell kérniük - személyesen vagy levélben a választópolgár lakcíme szerinti helyi választási irodában vagy az NVI internetes oldalán - felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe. A választópolgárok 76 ország 105 külképviseletén adhatják le voksukat a népszavazáson, kedd reggelig azonban csupán 183 választópolgárt vettek fel ebbe a névjegyzékbe; a legtöbben, 42-en Londonban szeretnének szavazni, 8-8 jelentkező van Dublinban és Bernben, 7-7 New Yorkban, Brüsszelben, Stuttgartban, Csíkszeredán és Stockholmban, a többi külképviseletre ennél kevesebben jelentkeztek. A külképviseleti névjegyzékbe vétel szeptember 24-i határideje jogvesztő.

Iványiék nem kérnek az őrizetből

Múlt kedden, július 26-án három rendőr jelent meg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség békásmegyeri, Megbékélés Háza nevű templomának parókiáján. Azt közölték a kaput nyitó személlyel, hogy a franciaországi templomi merénylet, - amelynek egy pap volt az áldozata - miatt, biztonsági okokból vezényelték őket a körzetükbe tartozó templomok védelmére. Vasárnap az eset megismétlődött, ami némi riadalmat kelthetett az istentiszteleten résztvevőkben. Ezért Iványi Gábor azt kérte a Pintér Sándor belügyminiszternek és Balog Zoltán humánminiszternek címzett levelében, hogy miután a MET-nek meggyőződése, hogy "Istennek hála Magyarországon nincs terrorveszély", s nincs tudomásuk arról sem, hogy egyházuk fenyegetett volna - amennyiben a kormánynak erről információja van, azt haladéktalanul hozzák a tudomására. Egyéb esetben pedig - fogalmazott - "csak akkor küldjenek vagy küldessenek (előzetes tájékoztatás és megegyezés) után rendőri jelenlétet egyházközségeinkbe, ha tényleges veszély áll fenn, és ha mi ezt kérjük vagy igényeljük. Ne rendőrök jelenlétéből kelljen találgatva egy esetleges veszélyre következtetnünk vagy annak látszatát belenyugvásunkkal igazolnunk". A MET vezetője úgy folytatta: "kérjük, inkább munkálkodjanak azon, hogy egyházunk, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség visszakapja alkotmánysértő módon elvett egyházi státuszát, továbbá ne akadályozzák hitvalló szolgálatában, s mihamarabb bocsássák rendelkezésünkre jogos követeléseinket, hogy munkánkat zökkenőmentesen végezhessük". Megírtuk: a múlt héten a Magyar Időknek beszélt arról a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, hogy "komolyabb rendőri védelmet kaphatnak a magyarországi templomok, vallási intézmények". Tasnádi László egy-két napon beüli intézkedést ígért.