üzemanyagár;

2016-08-10 07:20:00

Ősszel érzékelhető lehet a drágulás

A fogyasztói árak a KSH kedden közzé tett adatai szerint júliusban 0,3 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy esztendővel ezelőtt. Ebben oroszlánrésze volt annak, hogy az üzemanyagok ára az elmúlt 12 hónapban átlagosan 13,0 százalékkal mérséklődtek, ezzel szemben a szeszes italok, a dohányáruk és a szolgáltatások drágultak.

Míg az elmúlt két és fél esztendőben az elemzők gyakran vontak le különböző következtetéseket a 0 százalék körül mozgó infláció alakulásából, mára ezeket a próbálkozásokat feladták. A KSH tegnap megjelent adatai szerint júliusban a fogyasztói árindex 0,3 százalékkal alacsonyabb lett, mint egy esztendeje, és január óta is mindössze 0,2 százalékponttal emelkedtek. Mindebből messzemenő következtetéseket a jövőt illetően levonni nem lehet. Korábban őszre várták a banki szakemberek a fogyasztói árindex érdemi emelkedését. Ezt az időpontot - a közelmúlt tapasztalatainak ismeretében - azonban egyesek feladták, ennek oka, hogy az előzetes várakozásokra rácáfolva, a kőolaj világpiaci ára továbbra sem mutatott érdemi növekedést. Ennek ellenére Suppan Gergelynek, a Takarékbank szenior elemzőjének kommentárja szerint az infláció év végére elérheti a 2 százalékot, de a 3 százalékos célhoz leghamarabb 2018-ban juthatunk el. A jegybank így várhatóan idén már nem módosít a 0,9 százalékos alapkamaton. (A Takarékbank egyébként éves átlagban 0,6 százalékos inflációra számít a tavalyi mínusz 0,1 százalék után.) A szakember úgy véli, hogy augusztusban továbbra is 0 százalék közelében maradhat a fogyasztói árindex.

Mivel a dohánytermékek jövedéki adóját emelni fogják, így az őszi hónapoktól az infláció mértéke már meghaladhatja az 1 százalékot, év végére pedig elérheti a 2 százalékot. A fogyasztói árindexet jövőre egyes egyes alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának ismételt emelése is, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet - legalábbis Suppan Gergely véleménye szerint. Ennek kapcsán Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra számít, hogy a jegybank legközelebbi, szeptemberi inflációs jelentésében felülvizsgálja az eddigi prognózisát, hiszen korábban a 2017-re becsült 2,6 százalékos átlagos fogyasztói árindex magasnak tűnik a világgazdasági folyamatok tükrében.

Ugyanakkor a júliusi - 12 hónapra visszatekintő - adatok elég változatos képet mutatnak. Az élelmiszerekért 0,2 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a cukor ára 25,1, az étolajé 7,1, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 5,7 százalékkal nőtt, viszont a sajté és a tejé egyaránt 6,2 százalékkal csökkent. A járműüzemanyagokért 13,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, itt azonban az áralakulás elég hektikus, időnként emelkednek az árak, azonban a mérséklődések mértéke általában felülmúlja az emelkedő tendenciáét. A háztartási energia ára - rezsicsökkentés nélkül is - 0,1 százalékkal lett alacsonyabb.

A sertéshúsról - amelynek ára éves viszonylatban 14,2 százalékkal csökkent - a Napi.hu azt írta, hogy júliusban már drágulni kezdett. Ez esetben nem arról van szó, hogy a kereskedők elkezdték "lenyelni" az áfacsökkentés miatt náluk maradó összeget. A első hat hónapban 17 és 19 százalék körüli árcsökkenést mért a KSH. Most viszont havi összevetésben 4 százalékkal drágult a sertéshús ára, amely szintén kimagasló érték.

A portál utal arra, hogy az élőállat felvásárlási ára júliusra 400-410 forintra emelkedett, mialatt az első negyedévben még 300 forint volt. Az emelkedés nemzetközi piaci folyamatok eredménye és oka igen prózai: megélénkült ugyanis a kereslet Ázsiában a sertéshús iránt, főként Kínában és Dél-Koreában. Ez enyhítette azt a nyomást, amely az orosz embargó miatt alakult ki az unió piacán. Az EU-ban korábban az oroszországi szállítások leállása miatt kínálati piac alakult ki, ami jelentős mértékben csökkentette a felvásárlási árakat. Ennek rövid távon a vásárlók örülhettek, azonban a termelők kilogrammonként 50 forintos veszteséget könyvelhettek el.

70 dollárt is elérhet az olajár
Az infláció alakulását - mint mindig - a kőolaj nagy mértékben befolyásolja. Ole Hansen, Saxo Bank elemzője a szerkesztőségünknek küldött kommentárjában arról ír, hogy a múlt hét közepe óta ismét emelkedik az olaj ára. Az Egyesült Államok termelése stabilizálódott, míg az OPEC és Oroszország növelte kitermelését, így a piaci visszarendeződés még várat magára, és hosszabb ideig kell számolni alacsony olajárakkal.
Komoly hatással lehet az Amerikában forgalmazott WTI kőolaj áralakulására az a tény, hogy az egyesült államokbeli magas kitermelési költségekkel dolgozó palaolaj-vállalatoknak módjuk volt az elmúlt hónapokban 50 dollár/hordó felett fedezni a jövőbeni kitermelésük egy részét. Van alapja annak a várakozásnak, miszerint a jelen helyzetben a hordónkénti 40 dolláros szint körül valamiféle támasz szint fog kialakulni, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy a harmadik negyedév hagyományosan visszaesést hoz a finomítói keresletben, ami a készletek növekedéséhez vezethet - véli a Saxo Bank szakembere.
De akadnak más vélemények is. Az olajárak legutóbb látott meredek esése sok befektetőt és piaci szakértőt is elbizonytalanított, állapította meg az RBC Capital. Szerintük a nemzetközi események a következő hónapokban a mostaniaknál jóval magasabb árakat eredményezhetnek - idézte a Portfolio.hu.
A kínálati oldalon az RBC szerint a legfontosabb tényező az lesz, hogy a nyári benzin túlkínálat hogyan rendeződik majd. A szakértők szerint ez most az egyik legfontosabb tényező, ami nyomást gyakorol az árakra. A globális keresleti-kínálati előrejelzések alapján az RBC év végére 50 dolláros, vagy ezt meghaladó olajárral számol. Amennyiben pedig a benzinkészletek leépülése megtörténik, 70 dollárig is elmehetnek az árak, ez azonban szerintük inkább egy 2017-es évi sztori lesz.