Quaestor;Quaestor-botrány;

2016-08-15 07:21:00

Quaestor-károsultnak nem jut a 110 milliárdos vagyonból?

Már túl vagyunk a Quaestor-per első tárgyalási napjain, de még mindig teljesen bizonytalan, hogy az egykori ügyfeleknek, vagyis a károsultaknak - az előzetes bizakodást sejtető ígértek ellenére - jut-e valamennyi a vagyonból? A helyzet nem túl biztató.

Szinte hihetetlen, de még az is előfordulhat, hogy a Quaestor-károsultak nem csak a befektetéseiket, vagy legalábbis azok egy részét bukják el, hanem még annyi pénzhez sem juthatnak hozzá, hogy a cég bedőlése után befizetett regisztrációs díjukat visszakapják. Összesen 4 ezer ügyfél 52 millió forintjáról van szó, de a felszámoló Vectiglas bejelentette: a Quaestor Financial Hruria Kft.-nél egyszerűsített felszámolást kezdeményez. Márpedig, ha ez megvalósul, akkor a volt ügyfelek - most már jogi nyelven szólva: hitelezők - pórul járnak. A felszámoló érve rendkívül furcsa: arra hivatkozik, hogy nem jut hozzá azokhoz az iratokhoz, amelyekből számára kiderülne, mekkora is a cégvagyon.

Jogosan merül fel a kérdés, hogyan lehetséges ez? Szakács László, az MSZP országgyűlési frakció-vezetőhelyettese, aki hosszabb ideje foglalkozik a brókercsődök következményeivel, magyarázatot talált erre a furcsa helyzetre. Ismeretes, hogy összesen 42 Quaestor-társaság működött 2015. márciusában a cégcsoport bedőlésének pillanatában. A logikus az lett volna, hogy ezek vagyonát együttesen kezelik a felszámoláskor, amely egyetlen felszámolónak ad munkát. Azonban nem így történt: a Quaestor-cégek három felszámolónak adnak munkát.

Szakács László a Parlamentben törvényjavaslatot is benyújtott, hogy ilyen esetekben ez legyen a gyakorlat, azonban a kormánypárti többség az indítványt leszavazta, annak ellenére, hogy a Fidesz-nek is az a politikai érdeke, hogy a Questor-károsultak is részesüljenek a vagyonból. A szocialista politikus ősszel ismét napirendre tűzetné a kérdést, s mint az ATV-ben elmondta, azt se bánná, ha egy fideszes honatya a "nevére venné" az indítványt. Miért lenne racionális az egy felszámolós megoldás? Minden felszámoló abban érdekelt, hogy a rábízott társaságnál minél nagyobb mértékű vagyont leljen fel. Ez azt jelenti, hogy a Quaestor-cégcsoport esetében a négy felszámoló egymás elől "eldugja" a nála lévő cégvagyont, illetve az erről szóló iratokat, arra hivatkozva, hogy az értékpapírokra vonatkozó titoktartási kötelezettség erre kötelezi. Fellelhetők ugyan zárolt iratok a Fővárosi Törvényszéken, ezt le is másoltatja a Vertiglas, de állítása szerint itt nem lehet felosztható cégvagyonra bukkanni.

Ennek szenvedő alanya a Quaestor Financial Hrurira Kft., de végeredményben az egykori ügyfelek. Erre jó példa, hogy a Quaestor 2014 év végi mérlegében az szerepel, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó 50 milliárd forinttal tartozik a Hruriának. Vagyis a Hruriának hiába volt 50 milliárd forintja, mivel azt kölcsönadta, így a saját mérlegében 0 forint szerepelt. Ugyanis az előzetes letartóztatásban lévő, bíróság előtt álló Tarsoly Csaba tulajdonos gyakran folyamodott ahhoz a megoldáshoz, hogy a tőkét ide-oda tologatta a cégcsoport tagjai között. (Egy alkalommal az MNB, mint felügyeleti hatóság arra hivatkozott, azért nem avatkoztak be az összességében 220 milliárd forintos csalási folyamatba, mert az idők során azok nagy mértékben "kiokosodtak.")

Bár így sem érthető, de megmagyarázható, hogy a Quaestor Hrurira Kft. felszámolója miért kezdeményezte az egyszerűsített felszámolási eljárást.

A felszámolást vezető ügyvéd azt közölte a károsultakkal, hogy az elmúlt hónapokban semmilyen iratot nem tudtak beszerezni, amelyből a vagyonra vonatkozó információkat megtudhatták volna. Nemrég derült ki számukra, hogy az összes irat a Fővárosi Törvényszéknél van, mivel azokat bizonyítékként a cégcsoport tulajdonosai elleni perben lefoglalták, ezeket az iratok másolják jelenleg, de egyelőre úgy tűnik, hogy felosztható vagyon nincs.

Egyszerűsített felszámolást akkor kezdeményeznek, ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő. Egyúttal felhívja ilyenkor a felszámoló a hitelezőket (vagyis a Quaestor-károsultakat), hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, azt 30 napon belül jelentsék be.

Ugyancsak Szakács Lászlótól tudjuk, hogy a Quaestornak a Ferencvárosban, - Csepel északi csücskével szemben van egy 33 hektáros (330 ezer négyzetméteres) területe, amelynek értékét 100-150 milliárd forintra becsülik. (A Quaestor is hivatkozott az ügyfeleinél arra, hogy befektetéseiknél ezt fedezetként tudja felmutatni.) Nehéz arra választ adni, kiknek az érdekében áll, hogy vagyontalannak állítsák be a Quaestort.