hulladék;Rogán Antal;feltaláló;Miniszterelnöki Kabinetiroda;

2016-08-18 07:03:00

Csak a Rogán-"találmánynak" jut adókedvezmény?

Még a szellemi alkotások adókedvezményeit is a Rogán Antal nevéhez köthető fejlesztést értékesítő cégre szabhatta a kormányoldal, hiszen az a "találmányból" fejlesztett szoftver értékesítéséből él. Júliustól márpedig egy törvénymódosítás nyomán ez utóbbi az egyetlen olyan szellemi tulajdon, amelyből befolyó bevétel adókedvezményre jogosít, minden más viszont kikerült a kedvezményezetti körből. Rogán és társai egy nem is forradalmi megoldással "húztak nagyot", hanem ami ezután következett számukra. S noha a miniszter cáfolja érintettségét: találmányának mai jogosultja, valamint a feltalálótársai cégének székhelye ugyanabban az épületben van, ahová az általa is kedvelt ügyvédi iroda alig néhány nap eltéréssel jegyezte be mindkét vállalkozást.

Nemzetközi kötelezettségvállalásai miatt július 1-től jelentősen szűkítette az Országgyűlés a szellemi alkotások adókedvezményére vonatkozó szabályokat. Míg a változások hátrányosan érintik a védjegyek, filmjogok és know-how-k hasznosításán alapuló, adótervezési célzattal működtetett struktúrákat, addig a szoftverfejlesztők továbbra is lényegében változatlan tartalommal élvezhetik a korábbi kedvezményeket - hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda, mely kifejtette: júliustól jelentősen leszűkült azon szellemi termékek köre, amelyekből befolyó bevétel adókedvezményre jogosít. Így többek között kikerültek a kedvezményezett körből a már említett szellemi alkotások, ám nem érintette a változás a szoftverfejlesztést: a szoftverek hasznosításából befolyó bevétel továbbra is kedvezményes adózás alá eső jogdíjnak minősül.

Rogán Antal és társai, pontosabban a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, valamint Csik Balázs és Lengyel Csaba nevéhez fűződő az "eljárások elektronikus állomány digitális aláírására, valamint autentikálási eljárás" néven ismert találmány márpedig, az eljárásra vonatkozó szabadalmi bejegyzést követően lényegében egy szoftver, így furcsa módon még ez a törvénymódosítás is illeszkedhet abba a sorozatba, amellyel a vállalkozást a kormányoldal helyzetbe hozta.

Ismert: Rogán volt a jogosultja tíz napig annak a szabadalomnak, amellyel a közműcégek auditálását a Hunguard Kft. végezte. Azután szabadult meg a jogosultságtól, hogy a szabadalmi hivatal értesítése megérkezett hozzá. Ennek ellenére Rogán, illetve informatikus barátai, Csik és Lengyel továbbra is a kormányzati hátszéllel milliárdos bevételhez jutó, ismeretlen végső haszonhúzóknak több mint kétszázmilliós osztalékot fizető Hunguard látható tulajdonosai - bár ez csak a nemzetközi cégadatbázisból derül ki, a magyarból nem. A Hunguard tulajdonosa hivatalosan jelenleg egy offshore-cég, a Javelin Ltd., amely egy másik offshore tulajdonában áll.

Nem maga a Rogán nevéhez fűződő találmány, hiszen a szabadalom egy elektronikus aláírásfajtára vonatkozik, hanem az azzal való kereskedés után járhat jelenleg a már említett adókedvezmény, méghozzá furfangos módon épp a ma csak oltalom alatt álló - és várhatóan a jogot végül el sem nyerő - találmány jogosultjainak. Az elektronikus aláírási rendszer alapjául szolgáló fejlesztés vevője a MobilSign Kft. Utóbbi cég 2014 végéig Rogán feltalálótársainak, Csik Balázsnak és Lengyel Csabának a tulajdonában állt, azóta Pozsgai Petra vette át. Ezzel azonban nem került nagyon távol a körtől az üzlet, hiszen Csik Balázsnak Pozsgai hat évig üzlettársa volt a ProfiTrade 90 Kft informatikai cégben, amelynek Csik most is tulajdonosa és ügyvezetője.

A ProfiTrade volt az, amelyik a MobilSign-technológiát - azaz a szoftvert - például a Magyar Telekomnak is eladta, de a referenciái között számos állami nagyvállalat megtalálható volt a legutóbbi napokig. Sőt, a jelek szerint a ProfiTrade állhatott az egész innováció hátterében is, honlapjuk szerint ugyanis a MobilSign-technológia kidolgozásához még uniós pénzre is rámentek. Az Új Széchenyi-terv keretein belül több mint 256 millió forintot kapott a vállalat, amire Rogán minisztériuma a HVG-nek azonnal azt üzente, hogy "Rogán Antal a szabadalmában leírt eljárás kifejlesztésére soha nem igényelt és nem is kapott EU támogatást". Valóban nem, ő már eladta a szabadalmi jogokat a cégnek, amikor az EU-s támogatást felvették rá. A ProfiTrade azonban 2012-2015 között összesen mintegy egymilliárd forint uniós pénzt nyert el különböző pályázatokon.

Eközben a Hunguard informatikai biztonsági audittal foglalkozik, s noha árbevétele 18 évig ugyanannyi volt, az utóbbi két évben hirtelen a tízszeresére nőtt. A feltalálótársak és a titokzatos ciprusi és máltai offshore-érdekeltség ugyanis a Rogán arcával fémjelzett rezsicsökkentés-kampány idején közmű-auditálással tarolt az állami szektorban. Most pedig, mint a Magyar Nemzet írta a minap, személyre szabott törvénynek örülhetnek bankátvilágítóként is.

És hogy a két cégnek semmi köze ne lenne egymáshoz: tavasz óta a Rogán-találmány jogosultja, valamint a Hunguard székhelye ugyanabban az épületben, a Királyhágó tér 8-9. alatt található. A telephely-bejelentés cégbírósági eljárására mindkét cég egy ügyvédi irodájának, a Javelin Ltd. magyarországi kézbesítési megbízottjának, a Karafiát Ügyvédi Irodának adott meghatalmazást, amely Rogán V. kerületi polgármestersége idején szorosan együttműködött az önkormányzattal.

Nem egy spanyolviasz
Amit Rogán Antal és társai "feltaláltak", már jóval a "feltalálás" előtt létezett, annak újabb verziójának létrejöttét pedig a magyar állam is támogatta - írta tegnap az Index. Az AppSol Zrt. ugyanis öt évvel ezelőtt nemcsak lefejlesztette ezt a technológiát, de azóta értékesítette is. A cég ügyfelei között magyar és külföldi ügyvédi irodák, utazási irodák, szállodák, telefonos cégek, biztosítók, önkormányzatok vannak. Sőt, a technológia olyannyira nem új, hogy az AppSol 2012-ben, azaz egy évvel az első verzió kifejlesztése után tovább is fejlesztette azt, ehhez pedig akkor állami támogatást is kapott: nyolcmillió forintot a Széchenyi-programból. Míg tehát Rogán feltalálótársai több mint 250 millió forintos állami támogatással fejlesztettek, addig az AppSol ugyanezt néhány programozóval és néhány millió forinttal néhány hónap munkával megoldotta. Az elektronikus aláírások hitelesítésére szolgáló mechanizmus pedig mindeközben valójában több tízéves. Rogánék 2015 nyarán adták be a szabadalmaztatási kérelmüket a genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez, az eljárás egyelőre még csak ideiglenes oltalom alatt áll, amelyet szakértők szerint várhatóan azért sem kap majd meg, mert az elektronikus aláírás technológiája több tízéves múltra tekint vissza.