Merkelnek két választása volt

Egy évvel ezelőtt az augusztus 31. és szeptember 13. közötti 14 nap volt az az időszak, aminek döntő hatása volt Németország, Magyarország, és egész Európa sorsára. A német Spiegel eddig nem ismert részletességgel dolgozza fel, mi állt Merkelnek a menekültekkel kapcsolatos döntése mögött. A cikket a 444.hu ismerteti.

2015. augusztus 31. Ezen a napon indultak el a menekültekkel és migránsokkal teli vonatok a Keletiből Nyugat felé. A pályaudvaron eufórikusan fogadták őket a németek. A menekültválság akkor már hónapok óta pörgött. Négy évnyi polgárháború után szírek tömegei energiájuk, türelmük és reményeik végén jártak, és azt érezték, hogy nem maradt más, mint az életük, ezért kockára teszik.

A “balkáni útvonal” Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül ekkor lényegében nyitva volt. A török hatóságok félrenéztek, és csempészek jól szervezett hálózata várta a nemcsak szír, de afgán, iraki, pakisztáni és egyéb menedékkérőket is.
Azt, hogy az európai menekültügy egyik alapja, a dublini rendszer nem működik, már 2014-ben világosan mutatta egy adat, írja a Spiegel. Az olasz és görög hatóságok eddigre már egyszerűen csak továbbengedték az embereket.

Merkelnek két választása volt: kerítést építeni, vagy elosztani az érkezőket az európai országok között. Kerítést nem akart, mert azzal Európa olyanná vált volna a világban, mint a körbekerített luxuslakótelepek a fejlődő országokban. A menekültek elosztásában pedig hiába reménykedett, a kelet-európai országok, élükön Magyarországgal, egyértelművé tették, hogy erre nem hajlandóak. (A magyar politika központi kérdése azóta is ez.)

A migrációs hullámot két bejelentés gyorsította fel extrém módon. Az egyik a magyar kormány közlése arról, hogy kerítést épít. Ennek hatására sokan gondolták úgy, hogy minél előbb át kell érni.

A másik az volt, amikor a német bevándorlási hivatal azt írta a Twitteren, a szír menedékkérők esetében mostantól nem érvényesítik a dublini egyezményt. Ez lett talán minden idők legnagyobb hatású Twitter-posztja. Ekkor vált Némtország az abszolút elsődleges célponttá.

Merkel néhány nappal később azt mondta, az üzenet félreérthető volt. Györkös Péter berlini nagykövet szerint ennél súlyosabb a helyzet - a Spiegelnek azt mondta, a poszt másnapján már eldobált útlevelek voltak a szerb határ mentén. “Onnantól kezdve mindenki szír volt.”

A cikket itt olvashatja!