Becsapták a tanárokat - Cáfol az Emmi

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma határozottan visszautasította a pedagógusminősítéssel és pedagógusbéremeléssel kapcsolatos állításokat és híreszteléseket - adja hírül az MTI. Az államtitkárság szerint sajnálatos, hogy voltak olyan pedagógusok, akiknek nem sikerült eredményesen teljesíteniük határidőre a feladatokat.

Becsapták az idős tanárokat, hiába vártak a kormány által ígért fizetésemelésre- írta a Népszabadság. A cikk szerint több mint ezer, nyudíjkorhatárhoz közeledő tanártól vonta meg a kormány átsorolási trükkel a Köznevelési Kerekasztalon megígért 26 ezer forintos fizetésemelést.

Az oktatási államtitkárság a távirati irodához eljuttatott közleményében kiemelte: ígéretük - a cikkben hamisan állítottakkal szemben - megvalósult, ahogyan az a korábban, a sajtóban megjelentekben, illetve, ahogyan a Köznevelési Kerekasztal eredményeiről szóló, minden iskolába eljuttatott tájékoztató levélben is szerepelt. Az államtitkárság a kormányrendelet értelmében rögzítette, hogy minősítési eljárás nélkül átkerülnek a Pedagógus II. fokozatba azok "a Pedagógus I. fokozatba besorolt, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben  foglalkoztatott személyek, akinek 2016. szeptember 1-jén a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerezéséig hét év, vagy annál kevesebb idejük van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosultak, kivételt képeznek ez alól azok, akik korábban sikertelenül vettek részt minősítési eljárásban." 

Azok a pedagógusok, akik a 2015. évi eljárásban 2014. november 30-ig, a 2016. évi eljárásban 2015. november 30-ig vagy nem töltötték fel az Oktatási Hivatal honlapjára a jogszabályban előírt dokumentumokat (a pedagógus portfólió kötelező és választható elemeit) vagy nem megfelelő tartalommal tették azt, ők az eljárási szabályok keretében nyilvánvalóan sikertelenül próbálkoztak a minősítéssel, de egyértelműen részt vettek abban. 

A közlemény szerint a témában megjelent cikkek egyértelműen hamisan és politikai indíttatásból félrevezetően állítják, hogy akik nem készítettek vagy hiányosan készítettek portfóliót, azok nem vettek részt a minősítési eljárásban. Az érintett pedagógusok részesei voltak a minősítési eljárásnak még akkor is, ha a pedagógus portfólió hiányos vagy nem megfelelő feltöltése miatt a minősítési eljárás többi elemére nem került sor. 

Az államtitkárság szerint sajnálatos, hogy voltak olyan pedagógusok, akiknek nem sikerült eredményesen teljesíteniük határidőre ezeket a feladatokat, ám az oktatási államtitkárság nem ígérte azt, hogy a minősítésben részt vett és ott sikertelenül szerepelt pedagógusok - a sikertelen minősítő vizsga ellenére - automatikusan magasabb fokozatba kerülnek besorolásra.  A pedagógusbéremelés menetrendje, üteme, mértéke, jogosultjai, alapvető feltételei 2013 óta ismert jogszabályok és szakmai program mentén zajlik.  A pedagógusbéremelési program 2013 őszén indult, és azóta minden egyes tanévkezdéskor nőttek a pedagógusbérek. 2013 és 2017 között összesen 50 százalékos az emelés. 

 A most szeptember 1-jén életbe lépett béremelés egyik feltétele, hogy a pedagógus töltse fel a portfólióját: a 2015. évi minősítési tervbe bekerült pedagógusok esetében a portfólió feltöltésének határideje 2014. november 30-a volt.   Az Oktatási Hivatal a minősítésben részt vevő pedagógusok számára minden szakmai támogatást megadott az eljárásban érintett pedagógusok számára megfelelő tájékoztatás nyújtásával. A portfóliót hiányosan feltöltő pedagógusok lehetőséget kaptak a határidőkkel összhangban a portfólió kiegészítésére, hiánypótlásra.

Emlékeztettek arra is, hogy 2015-ben közel 13 ezer pedagógus minősítése valósult meg, ebből 1 321 azon 2017. szeptember 1-jén 7 évvel a nyugdíj előtt álló pedagógusok száma, akik a hiánypótlás lehetősége ellenére sem töltöttek fel értékelhető portfóliót, ezért e követelmény nem teljesítése miatt sikertelen eredménnyel zárták a minősítési eljárást. Ők eleve kizárták magukat a most szeptemberi újabb béremelésből.  A pedagógusbéremelési program 175 ezer pedagógust érint, tanárokat, tanítókat, óvódapedagógusokat. A pedagógusbérememelésre eddig 240 milliárdot fordítottunk, idén ezt újabb 38, jövőre 45 milliárd forint követi, tehát összesen 323 milliárdot biztosított a kormány a béremelési programra - írja a hosszútra nyúlt közleményben az Emmi. 

A Népszabadság az üggyel kapcsolatban egyebek mellett azt írta: a  tárca még májusban közölte a lappal, hogy „maradéktalanul betartja a Köznevelési Kerekasztalon tett ígéreteit”. Az oktatási államtitkárság rögzítette: automatikusan, kérelmezés nélkül, véglegesen átkerülnek a pedagógus II. fokozatba azok a tanárok, akik 2016. szeptember 1-jén hét évre, vagy annál kevesebb időre lesznek a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatártól, és nem vettek részt minősítési eljáráson. Már akkor gyanús volt - így a cikk - hogy bizonyos tanárokat ki akarnak zárni az átsorolásból és az ezzel járó béremelésből. De hiába kérdeztünk rá ismételten, nem jelezték, hogy vannak kivételek, pedig végül ezernél több, a pályája végén járó pedagógust zártak ki a méltányos lehetőségből. Pedig úgy tűnt, az Emmi ígérete mindenkire vonatkozik, hiszen az országos tiltakozást kiváltó jogszabályokat fölülíró szakpolitikai alkuról volt szó. A július 29-én megjelent új kormányrendeletben viszont már az a kiegészítés szerepelt az átsorolásnál: „kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt”. Az augusztus végi tanévnyitó értekezleteken vált egyértelművé: akik 2015-ben jelentkeztek, de nem töltöttek föl portfóliót a november 30-i határidőre, azokat kirekesztik az előrelépésből. Bár esetükben semmilyen minősítés nem történt, a hivatalos értelmezés szerint mégis részt vettek minősítési eljárásban, amelyet sikertelennek nyilvánítottak. 

Szerző
2016.09.07 17:08

A keménykedés után süllyedőben a CSU hajója

Publikálás dátuma
2018.07.22 18:10

Fotó: NurPhoto/ Alexander Pohl
Elveszítheti abszolút többségét a bajor tartományi választásokon az egyre inkább szélsőjobboldalra kacsingató, a nagykoalíciót is veszélyeztető CSU. Horts Seehofer rossz lóra tett, amikor szembement Angela Merkellel.
Történetének legsúlyosabb válságába került a Keresztényszociális Unió (CSU), ami azt jelzi, teljesen elhibázott stratégiát folytatott a párt a menekültkérdésben, s saját maga alatt vágta a fát azzal, hogy a nagykoalíciót veszélyeztette. A bajor példa abból a szempontból pozitívnak nevezhető az Európai Unió szempontjából, hogy a jelek szerint azért nem mindig a populizmus útja vezet a biztos sikerhez. Igaz, ez utóbbira azért több precedens van. Olaszországban például továbbra is szárnyal a jobboldali radikális Északi Liga és elnöke, Mateo Salvini. A párt a közvélemény-kutatások nagy részében már megelőzi a koalíciós partner Öt Csillag Mozgalmat (M5S), amely bénultan figyeli Salvini féktelen radikalizmusát. Ausztriában ugyan 50 százalék alatti a kormánnyal elégedettek aránya, ugyanakkor a felmérések szerint a radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) népszerűségben már megelőzte a szociáldemokratákat, Sebastian Kurz Osztrák Néppártja (FPÖ) pedig magabiztosan vezet.
Nyilván ezek a példák is a CSU vezetőinek szeme előtt lebegett, amikor kitalálták, hogy lényegében átveszik a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) szélsőséges menekültpolitikáját az októberi tartományi választás közeledtével. Ezzel két legyet akartak ütni egy csapásra. Biztosíthatták volna az abszolút többséget a voksoláson, illetve visszaszoríthatták volna az AfD-t a tartományban. A radikális stratégia agytrösztje alighanem Markus Söder volt, aki meglehetősen erőszakosan támadta hónapokon át jobbról a CSU vezetését, mígnem elérte, hogy tartományi miniszterelnöknek nevezzék ki. A szélsőséges irányvonalat az addig pragmatikusabbnak számító Horst Seehofer is átvette. Bár a CSU elnöke eredetileg nem akart belügyminiszter lenni, hanem a munkaügyi tárcát szemelte ki magának, mivel ez utóbbit a szociáldemokraták kapták meg, a belügyi maradt meg az egyedüli jelentősebb tárcaként. A belügyminisztériumban aztán Seehofer kiélhette magát, olyan szélsőséges menekültpolitikát szorgalmazott, amivel a CDU-val való régi pártközösséget is veszélyeztette. Mindezt csak azért, hogy a CSU minél jobb eredményt érjen el az őszi tartományi voksoláson. 
A felmérések azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a keresztényszociális vezetők stratégiája teljesen elhibázott volt. Az Infratest dimap és a Forsa ügynökség is 38-38 százalékon mérte a pártot, ami még a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti választáson elért 44,2 százaléknál is rosszabb. Vagyis két hónap alatt 4-5 százalékot esett vissza a CSU népszerűségi mutatója, az abszolút többség megszerzése az őszi voksoláson egyelőre elérhetetlennek tűnik. Mindeközben az AfD népszerűsége 12 százalékon stabilizálódott, a menekültkérdéssel kapcsolatos vita nem gyakorolt hatást a szélsőjobboldali párt közkedveltségi mutatójára.

Tüntetés Münchenben

Több tízezer – a rendőrségi jelentés szerint legalább 20 ezer, a szervezők szerint 50 ezer – tiltakozó vonult az utcára vasárnap Münchenben, hogy a CSU bajor konzervatív párt jobbra tolódása és a közbeszéd eldurvulása ellen tiltakozzon. A tiltakozást több mint 130 szervezet kezdeményezte, köztük olyanok, amelyek menekültek támogatásával foglalkoznak, béke- és demokráciapárti aktivisták és a szexuális kisebbségek szervezetei is ott voltak a szervezők között. Színházi dolgozók, értelmiségiek, keresztény szervezetek és szakszervezetek is kiálltak az esemény mellett. A szociáldemokraták, a zöldek, a Baloldal nevű párt és a Kalózpárt is csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek jelszava arra utal, hogy a tiltakozóknak elegük van a hecckampányokból: Együtt a félelem politikája ellen – hirdették az esemény honlapján a szervezők. (MTI)

A CSU számára nagy pofon, hogy felmérések szerint Angela Merkel már népszerűbb a tartományban akár Seehofernél, akár Södernél. A közvélemény-kutatások egyre aggasztóbbak a CSU szempontjából, a bajor pártban pedig nőttön-nő a harci idegesség. Ennek következtében egyre komolyabb ellentét alakul ki a párt két erő embere között, egymást hibáztatják a mélyrepülésért. Söder a szövetségi kormányt okolja ezért, ami azonban jelentős eltérés előző megnyilatkozásaihoz képest, hogy már elsődlegesen nem is Angela Merkel kancellárt teszi felelőssé, hanem párttársát, Seehofert. Utóbbi nem késlekedett a válasszal. 
Az Augsburger Allgemeine Zeitungban elhangzott interjújában azt közölte, Bajorországban kiváló állapotok uralkodnak, mivel a CSU biztos többségre támaszkodhat, amit még „2013-ban, az én vezetésem alatt értünk el”. Szavaiból kitűnik: ha októberben elvesztik az abszolút többséget, az Söder hibája lesz. Hozzátette, komoly fegyvertény, hogy a CSU nincs koalíciós partnerre utalva, ez „nagy előny a választási kampány során”. A szövetségi belügyminiszter egyúttal visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint távozik a CSU éléről, amennyiben október 14-én várakozások alatt szerepelnek a tartományi voksoláson. Szerinte ez csak mese, amit „mindenhol hallani”. 
Igen ám, csakhogy, ha Seehofer lemondásra kényszerülne, az még nem oldaná meg a CSU gondjait. Söder agresszivitásával elérheti azt, hogy őt válasszák meg a CSU elnökének, ám tekintve, hogy néhány hónap alatt a tartomány legnépszerűbb politikusából vált az egyik legmegvetettebb személyiséggé, abból indulhatunk ki, nem ő lenne a jó megoldás a keresztényszociálisok számára. 
Mindemellett komoly gond, hogy az Európai Néppárt frakcióvezetője, Markus Weber által képviselt mérsékelt irányvonal igencsak háttérbe szorult a CSU-nál.

Nem lehet az ember egyszerre nacionalista és katolikus

A keresztényszociálisok drámai visszaesésében szerepet játszhat az is, hogy a katolikus egyház mind többet támadja radikalizmusáért. A tartományban a lakosság nagy része katolikus, bár igen sokan léptek ki az egyházból az elmúlt évek folyamán. A tartományi székhely Münchenben például már csak 40 százalék a katolikusok aránya. A Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Reinhard Marx élesen bírálta mind Seehofert, mind Södert a menekültekkel kapcsolatos kijelentéseik miatt. Különösen annak kapcsán, hogy a szövetségi belügyminiszter 69. születésnapja alkalmából azzal kérkedett, hogy 69 afgán menekültet utasítottak ki az országból. (Mint utóbb kiderült, egyikük öngyilkos lett.) Marx bíboros kifejtette: nem lehet az ember egyszerre nacionalista és katolikus. "Sokan az életüket teszik kockára, és sokan meg is halnak az úton" - húzza alá Reinhard Marx. A politikai felelősöknek Marx szerint nem szabadna úgy tenniük, mintha 2015 óta semmi sem változott volna. Mint mondja: mindenki számára nyilvánvaló volt az egyházban is, hogy nem érkezhet minden évben egymillió ember az országba. "És nem is jöttek" - tette hozzá a bíboros. Reinhard Marx úgy véli, hogy részletes vitát kell folytatni egy egységes bevándorlási törvényről, és nem lenne igazságos, ha Németország egyszerűen "elszipkázná" a mérnököket és az informatikai szakembereket más országokból.

2018.07.22 18:10
Frissítve: 2018.07.22 18:11

Budapesten hagyta a csomagokat a Ryanair, fellázadtak az utasok

Publikálás dátuma
2018.07.22 16:21
FOTÓ: PAUL FAITH / AFP
Fotó: /
Másodszor fordult elő, hogy a fapados társaság Las Palmas-i járata egyszerűen nem viszi el az utasok csomagjait, túlsúlyra hivatkozva.
Kellemetlen meglepetés érte a Ryanair Budapest-Las Palmas járatának utasait vasárnap: azt közölték a már a fedélzeten ülő utasokkal, hogy a gép túlsúlyos, ezért leszedik a csomagokat – írja az Index. Egy utas szerint választás elé állították őket: vagy maradnak a gépen, és szerdán kapják meg a csomagjaikat kint, vagy szálljanak le.  Ez már a második eset, egy hete ugyanakkor nem is szóltak, csak a Kanári-szigeteken közölték az utasokkal, hogy a csomagok Budapesten maradtak, és leghamarabb három nap múlva, szerdán kaphatják meg azokat. Most vasárnap az utasok egy része fellázadt, leszállt és üvöltözve elállta a gép útját. A helyszínre kiérkezett a rendőrség is. Végül a pilóta bejelentette, hogy azoknak, akiknek a csomagja Budapesten marad, nem kell szerdáig várniuk rá, vagy ma, vagy legkésőbb holnap az is meg fog majd érkezni.  AZ Index szerint valószínű, hogy a Ryanair nem a távolságnak, üzemanyag-szükségletnek, utasszámnak, csomagszámnak megfelelő géppel működteti ezt a járatát, ezért kellett hátrahagyni a csomagokat, de a légitársaság nem nyilatkozott legutóbb sem.  
2018.07.22 16:21