Közszolgálat kicsit másképp - Sztrájk és adománygyűjtés

A kormány egymással ülteti tárgyalóasztalhoz a holnapi önkormányzati sztrájkot szervező szakszervezetet és a települési szövetségeket, a miniszterek pedig kívülről szurkolnak nekik. Az egész Európában példátlan – bár itthon már megszokott cinizmus előrevetíti a megmozdulás eredményét, hiszen állami pénz nélkül a polgármesterek nem tudják kifizetni az elvárt 30 százalékos béremelést dolgozóiknak.

Szita Károlyt tolta előre az Orbán-kormány, hogy a Fidesz meghatározó alakjai közül valaki tájékozódjon, mennyire vannak kiborulva a helyi önkormányzatok alkalmazottai, amiért az állami köztisztviselők vagy pénzt, vagy legalább béremelési ígéretet kaptak, nekik pedig csak annyit üzent a kancelláriaminiszter, hogy forduljanak saját polgármestereikhez, ha nem tudnak megélni a bérükből. A Megyei Jogú Városok Szövetségének fideszes elnöke, Kaposvár polgármestere feltehetően azért ült le egy megbeszélésre a holnapra egész napos országos sztrájkot meghirdető Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnökével a múlt pénteken, mert a tárgyalással megbízott Rogán Antal nem meri vállalni az egyeztetés felelősségét. A Miniszterelnöki Kabinetet vezető miniszternek ugyanis tisztában kell lennie azzal, hogy az Európai Unió állásfoglalásai alapján a települési polgármesteri hivatalok dolgozóinak is meg kellene adni azt a 30 százalékos béremelést, amit a járási hivatalokba átkerült társaik a nyár közepétől megkaptak, miközben a helyi szinten dolgozó 37 ezer köztisztviselőből több mint 24 ezren már nyolc éve nem jutottak egy fillér pluszpénzhez sem.

A szakszervezet elnöke a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájára hívta fel a figyelmet, amelyhez 1994-ben Magyarország is csatlakozott. Tudja, nincs jogi kötelezettsége a magyar kormánynak, hogy ennek szellemében járjon el – nyilatkozta a Népszavának Boros Péterné, de egy uniós tagállamnak mégis illene figyelembe vennie ezeket az elveket. Köztük a nyilatkozat 9. cikkelye alapján azt, hogy a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásainak arányban kell állnia a feladataikkal. Ha tehát Lázár János azt üzeni, hogy a polgármesterek emeljék meg maguk a dolgozóik bérét, akkor azt az európai normák alapján a településeknek csak akkor kell megtenniük, ha van rá forrásuk. Ha nincs, az államnak kötelessége a védelme alá venni a szegényebb önkormányzatokat és kiegyenlítő mechanizmust működtetni. Lefordítva, a bérrendezéshez hiányzó pénzt mindenképpen állami forrásból kellene pótolni. Csakhogy a kormány épp az októbertől elvárt 30 százalékos béremelés fedezetét nem akarja odaadni a településeknek, mert ez évi 22 milliárd forintot venne ki az államkasszából.

Mivel pedig a helyi önkormányzatoknak nincs szétosztható pénzük, marad a patthelyzet: a köztisztviselők háborognak, a polgármesterek megértőek, de tehetetlenek, a kormány pedig megoszt és uralkodik. Rogánnak az állam és a közszolgálati szakszervezetek között 1994 januárjában megkötött sztrájkmegállapodás alapján kötelessége lenne leülni az érdekvédőkkel. Az önkormányzati szövetségekkel a kancelláriaminiszter vállalta a tárgyalást, most mégis az érintett csapatokat egymással ültették össze, a kormány pedig kívülről röhög az egészen.

Szita Károly azt ígérte, próbál kompromisszumos javaslatot kidolgozni, de azt nem tudni, mikor. Korábban öt, főleg kistelepüléseket tömörítő önkormányzati szövetség is megtette ezt, a szöveg Lázár János asztalán porosodik hetek óta. Tarlós István főpolgármester is ígérte már, hogy a miniszterelnökkel tárgyal a kérdésről, de a dolgozók béremelése nem fért bele legutóbbi találkozójuk napirendjébe. Így aztán lesz sztrájk.

Boros Péterné arról tájékoztatott, hogy Budapesten a kispesti polgármesteri hivatalban és több vidéki helyszínen is ruha-, tartós élelmiszer-, és tanszeradományokat gyűjtenek rászoruló családoknak a sztrájk ideje alatt, mert a közszolgálati dolgozók ezen a napon is a helyi közösségeket szolgálják, csak nem a számukra kijelölt munkát végzik el.