Spórolni kényszerül a Kreml

Egyre jobban vissza kell fogni a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokság költségeit. Az ország súlyos gazdasági válsága miatt ugyanis nem tudják tartani az eredeti terveket. Egyesek szerint ez nem is baj, mert a vb után a létesítményeket úgysem használnák ki.

Amikor tavaly májusban korrupciós botrány tört ki a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnél (FIFA), többen a rendezési jog elvételét követelték Oroszországtól, mondván: korrupció történt annak odaítélésénél. Több német politikus ugyanakkor már 2014-ben azt követelte, ne Oroszország adjon otthont a viadalnak a Krím-félsziget elfoglalása, valamint Moszkva kelet-ukrajnai szerepvállalása miatt. Politikai ütközet kezdődött, de végül hamar lecsillapodtak a kedélyek, sem az orosz, sem a 2022-es katari rendezési jog nem került veszélybe.

Moszkva e tekintetben fellélegezhetett ugyan, ám más nehézségekkel is meg kellett küzdenie. Az orosz gazdaság mélyrepülése igen komolyan éreztette hatását a stadionépítéseknél. Az eredeti terveket már többször is módosítani kellett. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség illetékese, aki nemrégiben az előkészületeket vette górcső alá, ugyan mindennel elégedett volt, a helyzet azonban távolról sem ennyire rózsás. A költségek ugyanis jóval meghaladják az eredeti tervekben foglaltakat, ezért több beruházásról le kellett mondani.

A szentpétervári Kresztovszkij Stadion esete is mutatja, mennyire nehéz helyzetben vannak az orosz szervezők. A stadion rekonstrukciójának tervét még 2007-ben tették közzé, de a magas költségek miatt már egy évvel később módosítani kellett azokat. Amikor 2010-ben Oroszországnak ítélték a rendezési jogot, a terveket ismét át kellett dolgozni. A pálya azonban mind a mai napig nem készült el. Ennek elsősorban az az oka, hogy miközben eredetileg abból indultak ki: az összköltségek nem lépik túl a 7 millió rubelt (100 millió dollár), eleddig már 40 milliárdot (620 millió dollár) fordítottak az építési munkálatokra.

Nyáron ezért Szentpétervár polgármesteri hivatala felmondta a szerződést a fővállalkozóval – emlékeztetett a Neue Zürcher Zeitung. A cég azzal vádolja a városvezetést, hogy 15 millió dollárral maradt adósa. A város szerint viszont épp a vállalatnak kellene az összeg dupláját visszafizetnie.

Oroszországban már hozzászokhattak ahhoz, hogy egy jelentős sporteseménynél a tervezett költségek messze meghaladják a valósakat. Így történt ez a 2014-es, a Szocsiban megrendezett téli olimpián is, amely – a nyári és téli ötkarikás játékokat is beleszámítva - minden idők legdrágább világversenye lett a ráfordított 50 milliárd dollárral. Akkor azonban ez még nem jelentett akkora gondot a költségvetés számára, mert az ország még rendelkezett elegendő bevétellel.

Azóta azonban az alacsony olajár, valamint az országgal szemben bevezetett nemzetközi gazdasági büntetőintézkedések miatt nehéz helyzetbe került az állam, ezért a stadionépítésekre szánt összegeket is kordában kell tartani. Jelen állás szerint elképzelhető, hogy a világbajnokság összesen végül kevesebbe kerül majd ahhoz képest, mint amit néhány éve előirányoztak. Ez természetesen azzal is együtt jár majd, hogy bizonyos terveket nem tudnak megvalósítani.

2013 közepén a Kreml még 660 milliárd rubelben (ez az akkor majdnem 20 milliárd dollárnak felelt meg) határozta meg a világbajnokság költségeit. Ez az akkori rubel-dollár átváltás alapján magasabb összeg volt, mint amennyibe a 2014-es brazíliai vb került. Az oroszok a költségek világbajnokai akartak lenni. Azóta azonban kénytelenek voltak 620 milliárd dollárra levinni az „árat”, ami nem tűnik sokkal kevesebbnek, de ez a pénz már csak valójában 9,6 milliárd dollárt ér. A nemzeti fizetőeszköz, a rubel ugyanis időközben értékének mintegy a felét vesztette el. Az összegből 330 milliárdot az állami költségvetésből fedeznek.

A világbajnoksággal kapcsolatos előkészületek azonban nemcsak a stadionépítésekre szorítkoznak. Edzőközpontokat, szállodákat, repülőtereket, valamint utcákat is modernizálnak, vagyis igen jelentős infrastrukturális beruházásokról van szó. Eredetileg 48 edzőpályát akartak létesíteni, 11-ről azonban lemondtak, valamint 25 szállodáról is. A stadionokat azonban mindenképpen át kell alakítani. Ez esetben úgy vágták át a gordiuszi csomót, hogy két stadion esetében a tervezettnél kevesebb ülőhelyet hoznak létre.

Szentpéterváron más beruházásokat is érzékenyen érint a spórolás. Összességében 30 milliárd dollárral kevesebb pénz jut majd az iskolák, óvodák, kórházak, sportlétesítmények megőrzésére és átalakítására, csak így tudták kifizetni a fővállalkozót, ám amint láthattuk, lehet, hogy ez a pénz sem elég. A Kresztovszkij Stadion mielőbbi átadása különösen fontos lenne, hiszen jövőre itt rendezik a Konföderációs kupa találkozóit, valamint a világbajnokság elődöntőjét és a harmadik helyért sorra kerülő találkozót. Legkésőbb decemberig kellene átadni a pályát, ha ez nem történik meg, a szervezőknek a FIFA-val is meggyűlhet a baja.

A világbajnokság összecsapásait 11 város 12 stadionjában rendezik meg, közülük egyelőre tíz készült el, pedig egyik sem kerül annyiba, mint a szentpétervári létesítmény. Eddig csak a moszkvai és a kazanyi stadiont adták át. Komoly gondok merültek fel a kalinyingrádi pályával. Az itt dolgozó munkások júliusban sztrájkoltak, mert három hónapja nem kaptak fizetést. Szamarában is új fővállalkozó után kellett nézni. Komoly gondok keletkeztek az alvállalkozóknál is, azzal vádolják őket, hogy felsrófolják az árakat.

Néhányan úgy vélik, a költségek visszafogása éppen pozitívum, mert a vb után messze nem lesznek kihasználva ezek a létesítmények. A helyi együttesek aligha vonzanak majd annyi szurkolót a bajnokikra, hogy teltházak előtt játsszanak.