Csődeljárást kért maga ellen a CBA volt partnere

Csődeljárást kért maga ellen a korábban a Nógrád megyei CBA-boltokat üzemeltető Palóc Nagykereskedelmi Kft. - tudta meg az MTI kedden a Balassagyarmati Törvényszéken.

Soós József sajtótitkár elmondta: a törvény értelmében a kft.-t ezzel ideiglenes fizetési haladék illeti meg. A csődeljárás elrendeléséről öt munkanapon belül dönt a bíróság, és ha elrendeli azt, akkor vagyonfelügyelőt rendel ki. A cég ellen egyébként több hitelező nyújtott be felszámolási kérelmet. A felszámolást még nem rendelte el a bíróság, mert az adós rendelkezésére álló észrevételezési határidő még nem járt le.

A Palóc Nagykereskedelmi Kft. Nógrád megyei CBA-boltjai múlt csütörtökön már nem nyitottak ki, mert megkezdték a leltározást. A boltok kedden is zárva tartottak, a bejáratoknál az olvasható, hogy a nyitásról a későbbiekben értesítik a vásárlókat.

A Palóc Nagykereskedelmi Kft. Nógrád megye legnagyobb foglalkoztatójaként 1300 embert alkalmaz. A cég a CBA korábbi franchise-partnereként és regionális központjaként 80 boltot üzemeltet a térségben, de az elmúlt három évet veszteséggel zárta, üzleteiben pedig hetek óta súlyos az áruhiány. A vonatkozó, 2014-ben meghozott törvény értelmében 2017. január 1-je után be kell zárni azokat a boltokat, amelyek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele eléri a 15-15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye nulla vagy negatív.

A CBA Kereskedelmi Kft. múlt héten intézkedett a Palóc Nagykereskedelmi Kft. franchise hálózatból történő kizárásáról. A CBA kötelezte a céget, hogy a hálózat által használt arculati elemeket, logókat a szerződésben foglaltaknak megfelelően távolítsa el.

Közölték azt is, hogy a Palóc Nagykereskedelmi Kft. által üzemeltetett 80 egység a cég saját bérleménye vagy tulajdona, így azok további működésébe a CBA-nak nincs beleszólási joga, jövőbeni megvásárlásukra, üzemeltetésükre nincs módja. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete Nógrád megyei szervezete a Palóc Nagykereskedelmi Kft-nél  kialakult helyzetre való tekintettel szerdán jogsegélyszolgálati fórumot tart székházában a kft. dolgozóinak a Magyar Szakszervezeti Szövetség jogsegélyszolgálatának vezetője, valamint a megyei munkaügyi központ osztályvezetőjének részvételével.

Ahogy a Népszava megírta, az 1300 dolgozó közül sokan nem kapták meg a fizetésüket a cégnél, ezért lincshangulat alakult ki a Palóc Nagykernél. Demeter László, a KASZ Nógrád megyei titkára lapunknak elmondta, hogy sokan nem csak fizetést nem kaptak, de kiderült, hogy a járulékokat sem fizette több dolgozó után a cég, így az emberek egészségügyi ellátása is veszélybe került. Ez különösen ott okozhat gondot - mint Hatvanban egy 6 gyermekes családnál -, ahol mindkét szülő a Palócnál dogozik. Szolnokon pedig a helyi dolgozók tájékoztatása szerint annyira nincs már pénze az embereknek, hogy annál a kollégájuknál esznek, ahol még van mit.

Végzetes lemaradás
A boltok hatékonyságának egyik fokmérője az egy alkalmazottra jutó forgalom. Az áruházláncok között e tekintetben ötszörös a különbség. A Blokkk.com kereskedelmi portál által összeállított rangsorba beválogatott Palóc Nagykereskedelmi Kft. az utolsó helyre szorult. A sor elején a Lidl áll, közel 80 millió forint/fő/év eredménnyel, a Penny és az Aldi csaknem 60-60 millióval követi. Az Auchan 45, a Spar és a Tesco 34-34 milliót ért el a "versenyben". A magyar tulajdonú láncok eztán következnek G-Roby, CBA, Reál egy-egy nagy forgalmú és jelentős létszámú egységét mérve 27, 23, illetve 19 millió forintos egy főre számított fogalmat értek el. A Coopnál 17, a Palócnál pedig 16 millió forint bevételt hozott egy-egy dolgozó. Az alacsony hatékonyság és a rugalmatlanság is közrejátszhatott a Palóc Kft. csődjében. Annyi emberrel, amennyi ott dolgozik, nagyobb forgalmat kellett volna hoznia a cégnek - vélekedett korábban a KASZ elnöke.
Szerző
2016.09.20 19:19

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Publikálás dátuma
2018.07.18 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
2018.07.18 19:46

Gyengüléssel nyitott a forint

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték. A frankhoz képest erősödött.
Kedd este óta az euróval és a dollárral szemben gyengült, a frankhoz képest erősödött a forint szerda kora reggelre a bankközi piacon. Az MTI azt írja, szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték, valamivel magasabban a kedd esti 323,62 forint után. Eközben a svájci frank 277,80 forintról 277,65 forintra gyengült, a dollár jegyzése ugyanakkor 277,53 forintról 277,89 forintra erősödött. Az euró jegyzése gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1662 dollárt, szerda reggel 1,1644 dollárt ért. 
2018.07.18 08:18
Frissítve: 2018.07.18 08:18