átlagkereset;

2016-09-21 07:22:00

A magyar átlagkereset nettó 170 ezer forint

Változatlanul a nagy mértékű béremelések jellemzőek Magyarországra, amelyeket azonban a termelékenység növekedése aligha indokol.

Mindezt tanúsítják a KSH tegnap megjelent kereseti statisztikai adatai is: júliusban a bruttó bérek - 12 hónapra visszatekintve - 5,1 százalékkal növekedtek, így az év elejétől érvényesülő egy százalékpontos szja-kulcscsökkentést is figyelembe véve a nettó bérek 6,7 százalékkal lettek magasabbak, ami a júniusi -0,3 százalékos inflációval számolva 7 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg. A béreknél természetesen csak átlagokról beszélhetünk - hívták fel a figyelmet a szakemberek -, ugyanis szép számmal voltak olyan munkahelyek, ahol az átlagosnál jóval nagyobb mértékű béremelést hajtottak végre, de arra is volt számos példa, hogy érintetlenül hagyták a javadalmazásokat. Magyarországon egyébként 2016. júliusában a bruttó havi átlagkereset 256 900 forint volt júliusban. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 170 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 178 000 forintra becsülhető.

A bérnövekedés üteme némileg lassult az utóbbi hónapokban - hívta fel a figyelmet Suppan Gergely. A Takarékbank szenior elemzője azonban arra számít, hogy az ősz folyamán még jobban növekszik majd a bérszínvonal, az egészségügyi fizetésemelések révén. Idén 5,8 százalékos lehet a bruttó bérnövekedés, ami az adóváltozások miatt 7,3 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet, így az ez évre várt 0,5 százalékos infláció mellett 6,8 százalékos reálbér növekedésre számít Suppan.

Szakértők véleménye szerint az egy egészségtelen az a bérszerkezet, amikor a közszférában nagyobb a bérnövekedés üteme, mint a versenyszférában. Márpedig júliusban ez történt. A versenyszférában 4,7 százalékkal voltak magasabbak a rendszeres bérek, míg a közszférában 6,3 százalékkal, a megelőző esztendő azonos időszakához képest. (A közfoglalkoztatottakat leszámítva még torzabb a kép, mert akkor a közszféra dolgozóinak bérnövekedése 7,5 százalékos volt.) Szakértők arra számítanak, hogy az állanmi béremelés begyűrűzik majd a versenyszférába is, ahol a munkaerőhiány szintén felfelé hajtja a béreket. Egyre több vállalat szembesül ugyanis azzal, hogy a munkavállalók megtartásához és újak felvételéhez bért kell emelnie. A munkaerőhiány várhatóan a következő hónapokban sem enyhül, így a keresetek növekedésének dinamikus üteme fennmarad, illetve emelkedhet is, főként a versenyszférában - véli Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Százezernyi betöltetlen álláshely
A nyilvántartott álláskeresők száma 16,4 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában az augusztusi zárónapon 283,3 ezer álláskereső szerepelt, több mint 50 ezerrel kevesebb, mint egy éve. A betöltetlen álláshelyek száma 96 800 volt.
Az álláskeresők 29,6 százaléka – 83,8 ezer ember – tartósan, több mint egy éve keresett már munkát, ez 16,9 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál. Az NFSZ adatai szerint az év nyolcadik hónapjában 145,8 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 39,2 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 48,5 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
A foglalkoztatók 39,4 ezer új betölthető álláshelyet jelentettek be augusztusban, ezek 59,5 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 23,5 ezer volt, amelyek túlnyomó része a közfoglalkoztatáshoz tartozott. Augusztusban 146,2 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 96,8 ezer betöltetlen maradt.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 5 százalékos volt a május-júliusi gördülő negyedévben, ami azt jelenti, hogy a 15-74 éves népességből 228 ezren voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 1,8 százalékponttal csökkent.