Kötelező kvóta nincs és nem is lesz

Nehéz ésszerű magyarázatot találni rá, mit akart elérni Kósa Lajos, amikor levélben kérte frakcióvezető társait, hogy a Fidesz szája íze szerint döntsenek a kvótanépszavazással kapcsolatban. Egyedül az MSZP-s Tóth Bertalan vette a fáradságot, hogy válaszoljon is a felhívásra, bár levele csak a referendum értelmetlenségét bizonyítja be.

Jóindulatú megközelítésben súrolja a politikai kabaré határát, hogy Kósa Lajos levélben kérte fel az önálló képviselőcsoporttal rendelkező parlamenti pártok frakcióvezetőit, szavazzanak nemmel a kvótareferendumon. Realistábban értékelve inkább a részleges demokráciákban szokásos nyomásgyakorlás eszköztárába sorolható, hogy a népszavazást elutasító szocialista Tóth Bertalan, vagy az LMP-s Schmuck Erzsébet és a referendumot támogató jobbikos Volner János is felszólítást kapott, hogy tegyen így, és biztassa erre támogatóit is – ahogyan azt múlt kedden kérte a Fidesz frakcióvezetője.

A Lehet Más a Politika (LMP) egyáltalán nem vesz részt a népszavazási kampányban, mert politikai átverésnek, hatalomtechnikai ügyeskedésnek tartja a kormány kezdeményezését, amihez nem akar asszisztálni. Ezzel magyarázták a Népszava kérdésére a párt frakcióirodáján, hogy miért nem válaszolt egyetlen sort sem a nemrég megválasztott frakcióvezető Kósa Lajos felkérésére.

A Jobbik sem vette komolyabban Kósa levelét. Volner János frakcióvezető azt válaszolta érdeklődésünkre, hogy megkapták ugyan a kérést, de ő sem reagált rá, hiszen – ha valaki – ők igazán egyetértenek a kezdeményezéssel, arra biztatják tagjaikat és szimpatizánsaikat, hogy menjenek el az urnákhoz október 2-án és szavazzanak nemmel. Ezért nem lett volna értelme további levelezésnek – érvelt a Jobbik képviselőcsoportjának vezetője.

Az MSZP frakcióját vezető Tóth Bertalan azonban majdnem három oldalas válaszlevélben szabályos felkészítő kurzust kínált fideszes társának az Európai Unió és intézményei működési mechanizmusából, hogy „korrekt és hiteles képet kapjon” a népszavazáson felvetett kérdés valódi jelentőségéről és céljáról. A szocialista politikus négy pontba szedte érveit, miért tartja hamisnak, hogy a vezető kormánypárt „sorsdöntőnek” állítja be a voksolást. Egyrészt utalt rá, hogy a népszavazás nem oldja meg a menekültválságot, ettől nem lesz kevesebb az Európába tartó menekültek száma. Másrészt – folytatta a kormánypárti kommunikációs érvrendszer ízekre szedését - a magyar népszavazásnak semmilyen jogi hatása nincs az uniós intézményekre, ahogy fordítva sem igaz, hogy az Európai Bizottság, az Európai Tanács vagy az Európai Parlament el akarná vonni a magyar kormány jogát a letelepedés engedélyezésével kapcsolatban.

„Ha ez így lenne, akkor az Európai Unió bizonyára már megakadályozta volna, hogy Orbán Viktor kormánya offshore cégek közbeiktatásával egy kisvárosnyi orosz, szír, afgán és más nemzetiségű gazdasági bevándorlónk biztosítson letelepedési jogot Magyarországon” – írta Tóth Bertalan, majd hosszan fejtegette, hogy kötelező betelepítési kvóta nincs és nem is lesz. Volt ugyan javaslat rá, de azt nem fogadták el az unió döntéshozói, vagyis a kormány egész alapállása hamis. Ráadásul olyan kérdéssel szólítja urnákhoz az állampolgárokat, amihez júliusban 95 százalékos többségi támogatást szerzett a magyar parlamentben, hiszen az MSZP is úgy gondolja, a kvótarendszer önmagában nem hozhat megoldást a válság rendezésére.

A szocialisták frakcióvezetője levele végén arra emlékeztette Kósa Lajost, hogy a népszavazás egyáltalán nem nemzeti, hanem kizárólag pártpolitikai ügy.

Ki az igazi bolsevik?

Ahogy az várható volt, a népszavazás körüli vitában előkerült a bolsevik kártya is a Fidesz eszköztárából. Kósa Lajos frakcióvezető azonban megint nem érezte, hol a határ, amikor a népszavazást támogató 15. kerületi önkormányzati képviselő véleményét kritizáló szocialista elnökségi reagálásra utalva úgy fogalmazott: az MSZP semmit sem felejtett, semmit sem tanult, képtelen maga mögött hagyni a bolsevik hagyományokat, azt, hogy "mindenkinek lehet a pártban különvéleménye: a börtönben meg az akasztófa előtt".

A baloldali Móricz Eszter a napokban - szemben a szocialisták hivatalos álláspontjával -, úgy nyilatkozott, hogy hívő keresztény nőként elmegy a népszavazásra, és nemmel voksol, de miután a párt országos elnöksége előtt magyarázkodni kényszerült, közleményben adta hírül, nem vesz részt a szavazáson. Ugyanakkor Facebook-oldalán jelezte: kezdeményezte a párttagságának felfüggesztését a helyzet tisztázásáig.

Kósa Lajosnak a szocialista eljárást értékelő durva kritikájára hasonló hangnemű közleményben reagált az MSZP. Az ellenzéki párt szóvá tette, hogy az a Fidesz vádolta meg őket antidemokratikus működéssel, amelyik körlevelekben fenyegeti a magyar településeket, hogy önkormányzati feketelistára kerülnek, ha nem szavaztatják meg képviselő-testületeikkel a kötelező kvóta elleni határozati javaslatot.

Lemaradt a listáról, hogy a nagyobbik kormánypárt sem bánik kesztyűs kézzel a másként gondolkodó tagjaival. Hónapok óta tart a kizárós, megszüntetős szappanopera a hatvani Fideszben. Tavaly a térség parlamenti képviselőjét zavarták el a helyi szervezet éléről, de Kubatov Gábor országos pártigazgató egyszerűen megsemmisítette a helyben hozott határozatot, mert az mégsem járja, hogy a párt egyik hűséges embere nem tetszik a hatvaniaknak. Mégis csak néhány hete sikerült odáig jutniuk a párttagok egy részének meggyőzésében, hogy a kormánypárt új alapszervezetet alakított a Heves megyei településen, ebből pedig kihagyták a város polgármesterét, Horváth Richárdot, és még 35 korábbi Fidesz-tagot.

A tavalyi „puccsisták” helyett furcsa módon az új Fidesz alakuló ülésén ismét Szabó Zsoltot választották meg a szervezet elnökének, aki országgyűlési képviselő, államtitkár és választókerületi elnök is egyben. Az újjáalakulás után Szabó azt mondta, hogy a jelenlegi polgármester végleg elveszítette a Fidesz bizalmát, és alkalmatlanná vált a város vezetésére. Horváth azonban közölte, nem mond le a polgármesterségről, miután kizárták a Fideszből.