Mindig "jövőre"? - 2017-ben növekedhetünk

Már nemcsak a Nemzetgazdasági Minisztérium, de egyes elemzők is gyakran leírják: a magyar gazdaság növekedési üteme az európai élvonalba tartozik. Egy-egy negyedévben valóban az élvonalba kerülhetünk, de a tartós, egyenletes növekedés feltételei továbbra sem adottak. Függőségünk az uniós támogatásoktól továbbra is jelentős, kétséges, hogy 2017-ben ismét 3 százaléka fölött növekedünk.

Nem alakult át, és nem sikeres a magyar gazdaság - így összegezte véleményét Bokros Lajos az ATV keddi Egyenes beszéd című műsorában. A régió többi országától való lemaradásunk nemhogy csökkent volna, inkább folyamatosan növekszik. Az egykori pénzügyminiszter példaként megemlítette Szlovákia esetét. A szomszédos ország, amely velünk egy időben, 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, a versenyképesség tekintetében előttünk jár, olyannyira, hogy ha hirtelen a mostani évi 2-3 százalékos gazdasági növekedésünk 5 százalékra növekedne, akkor is tíz évbe tellene, hogy utolérjük a szlovákokat.

Ezt támasztja alá Bod Péter Ákosnak a tegnapi Világgazdaságban megjelent "Szép adatok - rideg valóság" című cikke is. A közgazdász egyetemi tanár álláspontja szerint: "... az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének évi 10 milliárd eurós aktívuma mögött döntően gazdaságunk komplementer (egymást kiegészítő) fele áll: a nagy és jórészt külföldi tulajdonban álló cégek tevékenysége." A kkv-szektor exportteljesítménye eltörpül a nagyvállalati körhöz képest. A fizetési mérlegnek a GDP 8 százalékára rúgó többlete pedig úgy is felfogható, hogy a mi tőkeszegény gazdaságunk masszívan tőkét exportál, mivel a hazai beruházási tevékenység tartósan gyenge - írta a közgazdász.

Köztudott, hogy a magyar gazdaság bővülése nagy részt az uniós forrásoktól függ. Noha a jelenlegi gazdasági ciklus már 2014-ben megkezdődött - lassan három teljes év elteltével - a támogatásokból még alig érkezett pénz. Hozzávetőleges számítások szerint 1 százalékponttal lesz alacsonyabb a GDP idei növekedése, mintha az uniós pénzek beérkeztek volna. (Csekély vigasz, hogy a régiós országok közül még mindig mi kaptuk a legtöbb brüsszeli pénzt, ez a tény éppen azt bizonyítja, hogy másutt még alacsonyabb külső finanszírozás mellett is kedvezőbben hasznosul a tőke.) Ezt bizonyítja, hogy a beruházások a 2014-ben és 2015-ben csúcsra járatott EU-s forrásfelhasználást követően éves alapon több mint 20 százalékkal csökkentek - mondták a Takarékbank tegnapi sajtótájékoztatóján.

Ami különösen fájó: a kisebb magyar cégek termelékenységét nemcsak a fejlett Nyugat múlja felül, hanem a visegrádi országok átlaga is. Minél kisebb méretkategóriáról van szó, annál nagyobb az elmaradásunk a szlovák, cseh és lengyel nívótól. Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője ennek a figyelembevételével 2016 egészében 2,2, 2017-ben pedig 3,3 százalékkal gazdasági növekedésre számít.

A magyar gazdaság teljesítménye, az erős külpiaci kitettségünk révén - mint az közismert - nagy mértékben függ a külső környezet teljesítményétől. A Takarékbank elemzői ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy a legfontosabb külkereskedelmi partnerországokban nem javultak az utóbbi hónapokban a konjunkturális kilátások. Nem csupán az idei évről van szó: az euróövezet, ezen belül pedig Németország GDP-növekedési üteme 2017-ben még lassul is a jelenlegi előrejelzések alapján 2016-hoz képest, holott már az idei, várhatóan 1,5 százalék körüli növekedés is jelentősen elmarad a 2015. évi 2 százaléktól. Ugyanakkor az a június végi brit népszavazási döntés, amely az Európai Unióból történő kilépésükről szólt, a magyar gazdaságra szinte semmilyen kedvezőtlen hatással nem járt.

Viszont figyelmeztető jel lehet az OECD 2017-re szóló előrejelzése. A szervezet jelentősen lefelé módosította több, Magyarország számára fontos ország növekedési kilátását a június tanulmányukhoz képest. Az előrejelzés szerint az euróövezetben idén 1,5 százalék, jövőre 1,4 százalék lesz a növekedés a tavalyi 1,9 százalék után.